Nagyszabású jubileumi rendezvénnyel ünnepelte megalapításának száznegyven éves évfordulóját pénteken este a zentai Művelődési Házban a Zentai Gimnázium. Az ünnepségen beszédet mondott az intézmény igazgatónője, a község polgármestere, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, a Tartományi Képviselőház elnöke, a Tartományi Kormány alelnöke, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára, valamint felléptek az intézmény egykori és jelenlegi diákjai is.
A rendezvény vendégei között jelen volt Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, Đorđe Milićević, a Tartományi Kormány alelnöke, Nyilas Mihály, a Tartományi, Oktatási, Jogalkotási –Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi titkár, a Tartományi Kormány alelnöke, dr. Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Az ünnepségen megjelent Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetője, dr. Menyhárt Attila, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja, Kolláth Erika konzul, Vicsek Annamária, az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman, Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere, Tatjana Balo, a községi képviselő-testület elnöke, valamint a köztársasági, a tartományi és a községi szervek, az egyházak, az intézmények, a vállalatok és a testvériskolák képviselői, illetve a gimnázium egykori és jelenlegi tanárai és diákjai is.
Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere az ünnep fontosságáról szólt köszöntőjében, amelyben kiemelte, a gimnázium dolgozói rendkívül magas színvonalú oktató-nevelő munkával törekszenek arra, hogy jól felkészült, művelt, a közösségért tenni akaró fiatalokat neveljenek.
– Az iskolának mindenkor érték- és kultúrateremtő intézménynek kell lennie, ahol a tanulók szabadon kibontakoztathatják a tehetségüket és a képességeiket. Egy oktatási intézmény akkor működik jól, ha hasznos tudást ad, megtanít gondolkozni, érvelni, kiállni önmagunkért és másokért. Azt hiszem, a felsoroltak mind jellemzőek a Zentai Gimnáziumra – hangsúlyozta Ceglédi Rudolf, majd Móricz Zsigmondot idézve hozzátette: „Embert nevelni a legszebb hivatás. Légy nemes, gazdag lelkű ember, hogy emberré tehess másokat a magad embersége által.”
Ujházi Éva, a Zentai Gimnázium igazgatónője köszöntőjében kiemelte, az intézmény az eltelt két emberöltőnyi időszak után nehéz, de talán annál szebb múltra tekinthet vissza.
– Mennyi-mennyi munka, öröm, harc, türelem, remény, szenvedés, siker, csalódás, élmény, kitartás, álom van az elmúlt évek mögött. Meggyőződésünk, hogy az iskola mindenkor értékteremtő és kultúrateremtő intézmény volt, hisszük, hogy a gyermekeket szeretni és biztatni kell, és iskolánkban igyekszünk biztonságot nyújtó érzelmi környezetet teremteni számukra képességeik szabad kibontakoztatásához. A felnőtté válás meghatározó időszaka a gimnáziumi szakasz, amelyben a még gyermek, mindent elsöprő lendülete vív harcot a többnyire egyetemes értékeket közvetítő pedagógussal és az iskolai követelményekkel. Ebben a gyönyörű, ellentmondásoktól sem mentes csatában bontakoznak ki a szebbnél szebb, életpályák gyökerei – magyarázta Ujházi Éva, aki köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt évtizedek során hozzájárult az intézményben folyó munka sikerességéhez.
Dr. Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében a Zentai Gimnázium történetének legfontosabb momentumait idézte fel, kitérve azokra a nehézségekre is, amelyekkel az intézménynek az elmúlt évtizedek során szembe kellett néznie.
– A magyar gimnázium létének szükségessége mindig természetes tény volt Zentán, a Délvidék legmagyarabb városában. Magyarnak lenni, magyarnak maradni – magam is ezt a példát kaptam az egykor Zentán, az Ősz utcában élő dédszüleimtől és nagyapámtól. Száznegyven év helytállása azt a titkot hordozza, hogy nekünk is ki kell tartanunk, éltetnünk kell a belül őrzött értékeket, nemzethez tartozásunkat, kereszténységünket – hangsúlyozta dr. Szilágyi Péter, aki beszédét követően emlékplakettet adott át a Zentai Gimnázium igazgatónőjének.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke az intézménynek a város kulturális és társadalmi fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt köszöntőjében, kiemelve, a gimnázium olyanná alakította Zentát, amilyennek ma ismerjük. Úgy fogalmazott, azok a városok, ahol gimnáziumot alapítottak, másként néztek önmagukra, büszkébben, dagadóbb kebellel, és tudtukon kívül befogadóbbakká is lettek, mert azzá tette őket a gimnázium.
– Az ember minden törekvése ellenére, amivel a belső és külső rendre törekszik, önmagát és környezetét képes a káoszba, a romlásba, a szakadékba vezetni. Képes rombolni és megsemmisíteni, képes mások tollával ékeskedni, képes a vereséget győzelemmé formálni. Az ember sok mindenre képes – fogalmazott Pásztor István, majd hozzátette: – Vannak olyanok, akiket a rombolás, a káoszteremtés mozgat, tudjuk jól. De meggyőződésem, hogy az emberi természet alapvetően a belső és külső rendre törekszik. Ezt harmóniának is szokták nevezni. A gimnáziumi oktatás mindig ennek a harmóniának a meglelésére és átadására törekedett. Magasabb szintű tudás átadására, az önálló gondolkodás bátorítására, de sohasem elvárás nélkül. Ugyanis az elvárások nélküli bátorítás életveszélyes, mert nem jelöli ki a minimumot és nem mutatja meg, meddig lehet eljutni.
Đorđe Milićević, a Tartományi Kormány alelnöke beszédének kezdetén egy régi mondást idézett, miszerint nem az iskolának, hanem az életnek tanul az ember, majd hozzátette, amikor a Zentai Gimnázium elmúlt évtizedeinek eredményeit összegezzük, észre kell vennünk, hogy a gimnázium diákjai mindenütt azt bizonyítják, valóban nem az iskolának, hanem az életnek tanultak.
– Az oktatás minősége csakis akkor tud számottevő hatást gyakorolni az ifjúságra, ha mindannyiuknak egyforma lehetőségeket tudunk biztosítani számukra a tudásuk felhasználására. Ezt irányozza elő a tartományi kormány és a köztársasági kormány oktatáspolitikája is. Éppen ezért együtt kell folytatnunk az új értékek megteremtésére irányuló törekvéseinket, amelyek közelebb hoznak minket egymáshoz, és amelyek kölcsönösen gazdagítanak bennünket. Mindannyiunk létezésének elsődleges célja az, hogy mindennap új tudással gazdagítsuk önmagunkat – fogalmazott Đorđe Milićević, a Tartományi Kormány alelnöke, aki gratulált az intézmény egykori és jelenlegi diákjainak és tanárainak, illetve további sikeres munkát kívánt nekik.
Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott, nincs felemelőbb pillanat, mint amikor egy oktatási intézmény alapítására és létrehozására emlékezünk, hiszen ilyenkor a tudás, az ismeretszerzés kerül figyelmünk középpontjába, az emberi értékek egyik legfontosabb ismertetőjegye. Hozzátette, a Zentai Gimnázium száznegyven éves múltja ennél jóval többről is tanúskodik, arról, hogy ha egy közösség vezetősége, családjai és iskolája összefognak, csodákra képesek.
– A zentai gimnázium ennek az összefogásnak köszönhette, hogy minden gondja és megpróbáltatása ellenére is a Tisza mente egyik legjelentősebb intézményévé nőtte ki magát. A mai ünnepen erre is nagyon büszkék vagyunk, de még inkább azokra a tanárokra és diákokra, akik tovább vitték iskolájuk és Zenta hírnevét a nagyvilágba. Így lehet a mai megemlékezés létezésünk és kultúránk alapja is. Az emlékezés ugyanis maga az élet. Ez éltet. Ez hozza létre az egyén esetében az önazonosság tudatát, az öntudatot, a vállalt emberi sorsot. Egy közösségben pedig ez jelenti a valláshoz, nemzethez tartozás hol felemelő, hol magától értetődő, hol pedig tragikus pillanatait és érzéseit. A valahová tartozást, a „mi” élményét. Akinek nincs emlékezete, elfelejti, mi történt vele, honnan jött, és hová megy – fogalmazott mgr. Hajnal Jenő, aki köszöntőjében Szeli István tanár úrról is megemlékezett.
Vicsek Annamária, az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára Mladen Šarčević miniszter úr nevében köszöntötte az ünnepség vendégeit, és gratulált a különleges jelentőségű jubileumhoz, majd felidézte az intézményhez kötődő személyes emlékeit, amelyeket elsősorban a tagozatok megnyitásáért folytatott küzdelem jellemzett.
– Amikor ünnepről van szó, eléggé kockázatos vállalkozást jelent a régi idők felidézése, de mindenképpen szükséges is egyben, hiszen mindez jól jelzi, mekkora erő és akarat van az intézmény igazgatónőjében, aki az elmúlt évek során mindenkor kiállt az általa vezetett intézményért, amihez most, a jubileum alkalmából külön is szeretnék neki gratulálni – fogalmazott Vicsek Annamária, aki azt kívánta az egybegyűlteknek, hogy tíz év múlva még többen ünnepeljék majd együtt az intézmény fennállásának százötven éves jubileumát, mint amennyien a mostani, száznegyven éves évfordulót ünneplik.
A köszöntők után az ünnepség vendégei a Zentai Gimnázium tanulóinak ünnepi műsorát tekinthették meg, amelyet a diákok Bicók Andrea Beáta szerb nyelv és irodalom szakos tanárnő, valamint Juhász Aranka magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő irányításával készítettek el, majd az intézmény egykori diákjai adtak alkalmi műsort, amelynek szerb nyelvű részében Sebastian Gubik, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszékének hallgatója és Đurđina Samardžić, az újvidéki Műszaki Tudományok Kara színpadi műépítészet, mechanika és kinézet szakának hallgatója mellett színpadra léptek a Miroslav Antić Kamaraszínpad társulatának, valamint a Stevan Sremac Helyismereti Alapítványnak a tagjai is; a magyar nyelvű összeállítás résztvevői pedig Szalai Bence és Verebes Judit, az újvidéki Művészeti Akadémia színművész szakának végzős hallgatói, Fehér Nóra, a Kormorán együttes énekesnője, valamint Fehér Miklós, a 2015. évi Gion Nándor Ifjúsági Regénypályázat díjnyertes művének szerzője voltak. Az ünnepség zárásaként az egybegyűltek a Zentai Gimnázium kórusának produkcióját hallgathatták meg. A Losonc Kinga zene szakos tanárnő vezette kórus, amely a szerbiai országos kórusversenyen megszerzett második hellyel is büszkélkedhet, egyéb szerzemények mellett az intézmény egykori zene szakos tanárnőjének, Bencz Arsenović Gabriellának a jeles évforduló alkalmából komponált művét is előadta.
A jubileumi ünnepségre elkészült az intézmény múltjának meghatározó momentumait felölelő kiadvány is. A kötetben szereplő leírás szerint a zentai városvezetés már 1842-ben javasolta a gimnázium megalapítását, a megnyitására azonban egy teljes emberöltőt kellett várni, ugyanis a városi képviselő-testület csak 1875. június 7-én tárgyalta és fogadta el azt a tervezetet, amely lehetővé tette, hogy a gimnázium mihamarabb megnyílhasson. A feljegyzések szerint 1876 áprilisában érkezett meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélye, amelyben az illetékes miniszter engedélyezte, hogy a polgári iskolát négyosztályú algimnáziummá alakíthassák át, majd 1876. október 5-én, ünnepélyes megnyitó nélkül ugyan, de megkezdődött a tanítás. A kiadványban szereplő történelmi áttekintésben foglaltak szerint a zentai csata kétszázadik évfordulóján, 1897 szeptemberében megnyílt a gimnázium ötödik osztálya is, így a huszadik század fordulóján Zentának már teljes főgimnáziuma volt, és a városi képviselet 1904-ben teljesen új épület felépíttetését irányozta elő, amelynek kivitelezése 1906 tavaszáig tolódott, ám az új főgimnáziumi épület a város főterének egyik legimpozánsabb középülete lett.