Szerbia dinamikusan halad az Európai Unió teljes jogú tagsága felé vezető úton, ezért az ország és annak vezetése reméli, hogy év végéig legalább három újabb tárgyalási fejezetet nyithat meg – emelte ki felszólalásában Maja Gojković, a Szerbiai Képviselőház elnöke a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek pénteki, nyolcadik konferenciáján, amelynek ezúttal Budapest adott otthont. Szerbia mind adminisztratív, mind műszaki szempontból felkészült a tárgyalások eddigi ütemének felgyorsítására – tette hozzá a házelnök. Szavai szerint az újabb tárgyalási fejezetek megnyitása jelzésértékű lenne, azt bizonyítaná, hogy az EU továbbra sem állt el a bővítéspolitikától. A köztársasági házelnök értékelése szerint Szerbia eddig több alkalommal is bizonyította, hogy megbízható partnere az EU-nak, és hajlandó kivenni részét az aktuális problémák kezeléséből.
– A parlament aktuális összetétele jórészt támogatja Szerbia uniós törekvéseit. Ugyanez érvényes a polgárok zömére. Nemcsak az uniós tagságot támogatják, hanem a dinamikus és olykor fájdalmas reformokat is, amelyek nélkülözhetetlenek az integráció útján. A nyugat-balkáni régió országai hasonló kihívásokkal szembesülnek az integráció során, ezért úgy vélem, hogy közös érdek lenne erőink egyesítése és a szorosabb együttműködés – hangsúlyozta Gojković, és Szerbia prioritásai között említette a regionális együttműködés elmélyítését, a jószomszédi viszonyok erősítését, valamint a szükséges reformok maradéktalan végrehajtását.
Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja mellett – mondta köszöntőjében Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Szavai szerint az Európai Uniónak lépnie kell a Nyugat-Balkán érdekében, ha ugyanis ezt nem teszi meg, „akkor lesz más, aki betölti ezt a geopolitikai űrt”. Kövér hozzátette: az instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán komoly kockázatot jelent Közép-Európának és egész Európának.
– Magyarország a Nyugat-Balkán iránti elkötelezettségét folyamatosan fenntartja és bizonyítja. Kétoldalú politikai kapcsolatai mindegyik országgal kiegyensúlyozottak, a vitás kérdéseket rendezi, rendszeresek a felső szintű politikai találkozók. A régió fejlődése és stabilitása alapvető biztonságpolitikai érdeke Magyarországnak, Délkelet-Európa stabilitásának pedig a régió országainak mielőbbi eredményes euroatlanti integrációja a biztosítéka. Nagyon fontos, hogy az EU-nak legyen hiteles stratégiája a régió tekintetében. A magyar csatlakozás egyik legfontosabb eleme volt a szomszédságpolitika, hiszen a határon túli magyar közösségek helyzete kulcsfontosságú. A Kárpát-medencében szomszédos országokkal korábban is és jelenleg is a vitás kérdéseink rendezésére törekedtünk, és mi magyarok tudjuk, hogy ez nem könnyű sem Közép-Európában, sem Délkelet-Európában – fogalmazott Kövér László.
Mint kifejtette, a nyugati államok politikusainak egy jelentős része nem érti, vagy nem akarja érteni a Nyugat-Balkán népeinek törekvését egy jobb életre. Meg kellene szüntetni a megosztottságot, de ehhez meg kell értetni a nyugati partnerekkel, hogy „mi Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában kik is vagyunk”– emelte ki, aláhúzván: „Ehhez európai egység kell, ahol tiszteletben tartják az önazonosságunkat, és ahol őshonos közösségeink megkapják a nemzetközi, európai uniós és államokon belüli jog szerint járó tiszteletet.”
Kövér szerint vannak biztató jelek, több olyan uniós ország van, amelynek fontos a Nyugat-Balkán. Szerinte ennek lesz példája a bolgár EU-elnökség a következő félévben, de a 2020 első felében esedékes horvát elnökség is bizonyára kiváló lehetőséget kínál a figyelem Nyugat-Balkánra való irányítására.
A konferencián Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke is részt vett. Többek között az alapvető jogokkal és igazságszolgáltatással kapcsolatos 23. tárgyalási fejezet fontosságát hangsúlyozta, majd arra emlékeztetett, hogy e fejezet keretében hozták meg 2015 áprilisában a kisebbségi cselekvési tervet is.
– A kisebbségi akcióterv 11 pontot foglal magába, melyek teljesítésével hosszú távú megoldást kellene találnunk az identitás megőrzését, továbbá a személyi és kollektív jogokat érintő közösségi célkitűzéseink megvalósítására. Ez újdonságnak számít az európai csatlakozás folyamatában lévő államok számára, az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják: rendkívül fontos, hogy országunk már most foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és megoldásokat keres minden felmerülő problémára. Nem annyira az európai csatlakozás miatt lényeges, hanem a többség és a kisebbség viszonyának tartós rendezése miatt – értékelte Pásztor.
