Hétfői szabadkai látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke ellátogatott a Pannon RTV székházába, megtekintette az új médiaházat, és exkluzív interjút adott a Pannon RTV újságírójának. Ebben szó volt a szerb–magyar költségvetési pénzekből felújított szabadkai Zsinagógáról, amelyet Orbán Viktor Aleksandar Vučić szerb államfővel adott át, Szerbia és Magyarország kapcsolatairól, a vajdasági magyarság gazdasági megerősítéséről, valamint az április 8-i országgyűlési választásról, illetve a tétjéről.
A szerb–magyar kapcsolatokat az egymásra utaltság érzése is meghatározza – vélekedett a magyar kormányfő köszönetet mondva Vučićnak, amiért e kapcsolatok elkötelezett építője (Fotó: MS via MTI)
A szerb–magyar kapcsolatok tekintetében a magyar kormányfő abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az együttműködés kialakításához helyzetre is szükség volt, ám a jó kapcsolatok személyfüggőek is. A szerb–magyar kapcsolatokat az egymásra utaltság érzése is meghatározza – vélekedett Orbán, köszönetet mondva Vučićnak, amiért a szerb–magyar kapcsolatok elkötelezett építője, valamint az anyaország és a vajdasági magyarok közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés támogatója.
Orbán Viktor ismét országa támogatásáról biztosította az EU felé haladó Szerbiát, kifejtvén azt, hogy az EU-nak szüksége van Szerbiára, hiszen friss energiával töltheti fel az EU-t. Szerbiának már régen az EU-ban lenne a helye, nemcsak a szerbek, hanem az Unió miatt is – emelte ki.
A vajdasági magyarság támogatásának formáival kapcsolatban leszögezte: a magyar kormány időben képzeli el a nemzetet. A nemzet nem csak a jelenleg itt élő magyarokat jelenti, hanem az összes magyart, a múlt, de a jövő magyarjait is. Fontos, hogy egyik nemzedék átadja a másiknak a gondolatait és a világnézetét, a magyarság történelmének az elmesélése pedig leghatékonyabban az épületeken keresztül történik, ezért támogatja Magyarország az épületek építését és helyreállítását Vajdaságban – emelte ki.
A gazdaságfejlesztési program témájában ismét kiemelte, hogy a programot a vajdaságiak önmaguknak köszönhetik. A határon túli területek gazdaságfejlesztését Magyarország először Vajdaságban kezdte el, hisz amikor a magyar kormány a kultúra erősítését követően a gazdaság felé fordult, Vajdaságban már kész tervek várták.
Szabadkai látogatása során Orbán Viktort Pásztor István, a VMSZ elnöke is fogadta a párt székházánál (Fotó: MS via MTI)
– Amikor néhány évvel ezelőtt leültem a határon túli magyar vezetőkkel és azt tudtam elmondani nekik, hogy sikeres volt 2010-es vállalásunk, miszerint a csőd szélén tántorgó Magyarországot megmentjük és stabilizáljuk, és ezzel eljött a fejlesztések korszaka, Pásztor István benyúlt a táskájába, kivett egy paksamétát, átnyújtotta, és közölte, hogy ezt kellene csinálni Vajdaságban. Ekkor kezdődött el a tárgyalás, hogy hogyan, milyen ütemben lehet végrehajtani a gazdaságfejlesztési programot. Tehát a vajdasági magyarok önmaguknak köszönhetik, hogy felkészültek voltak abban a pillanatban, amikor az anyaország már nemcsak a kulturális önazonosság, hanem a gazdasági fejlesztés területén is szerepet tudott vállalni. Az elmúlt nyolc évnek ez az egyik olyan programja, amelyik a leginkább büszkeséggel tölt el. Ezért amikor felsorolom magamnak, hogy mire hivatkozva kérhetem a következő négy évre a magyarok bizalmát – márpedig a bizalmukat kérem –, akkor abban komoly súllyal szerepel a vajdasági gazdaságfejlesztési program. Ezért mindenkinek hálás vagyok, aki részt vett ebben a programban – taglalta Orbán Viktor.
Az április 8-i országgyűlési választások tétjével kapcsolatban megjegyezte: a magyar egy veszélyeztetett fajta. „Egy olyan közösség vagyunk, hogy ha egy-egy választást elszúrunk, abból nagy baj keletkezhet.” A Fidesz 2002-ben választást vesztett, és ha valaki visszanéz a 2002 és a 2010 közötti időszakra, azt látja, hogy a magyarság történelme során az volt az egyik legválságosabb nyolc év, a vajdasági magyarság és az anyaország kapcsolatának a tekintetében is – tette hozzá.
– Az abban az időszakban kormányzó internacionalista, nem nemzetben gondolkodó kormány inkább lerúgni akarta magáról a vajdasági magyarságot, mivel nem tekinti a magyar nemzethez tartozó közösségnek. Ezért a mostani választások egyik tétje az, hogy nemzeti érzelmű kormányunk marad-e. A másik tét egy kulturális problémát érint. Számos európai ország kormánya bevándorlókat hoz Európába, és ezzel átalakítja Európa hagyományos kulturális arculatát. Mi nem akarjuk, hogy Európát bevándorló kontinenssé alakítsák, de azt sem akarjuk, hogy Magyarországból bevándorló országot csináljanak. Márpedig ha nem nemzeti érzelmű, hanem internacionalista kormányunk lesz, akkor a Magyarországot védő kerítést le fogják bontani, elfogadják a brüsszeli diktátumokat, és elkezdődik Magyarország átalakítása. Meg kell védenünk az elmúlt nyolc év eredményeit, a nemzeti keretekben való gondolkodás nagyszerűségét és keresztény hagyományainkat – fogalmazott Orbán Viktor.
