A tartományi parlament képviselői a tegnapi ülésen elfogadták a melencei Rusanda és a Tiszatarrós (Taraš) melletti Okanj Bara természetvédelmi övezet területrendezési tervét, módosították a Tartományi Természetvédelmi Intézet megalapításáról szóló képviselőházi döntést, megvitatták a tartományi alapítású intézmények éves üzleti beszámolóit, a tartomány közvagyonáról szóló jelentést, de elfogadták az orosz Anhargelszk terület és Vajdaság közötti együttműködési megállapodást is.
![Ótos András felvétele Ótos András felvétele](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/119380/image-thumb__119380__msz-article-nocrop-own/cms-image-000114185.jpg)
Ótos András felvétele
Oroszország, illetve az orosz–szerb kapcsolatok kérdése azonban nem az utóbbi napirendi pont kapcsán kapott főszerepet az ülésen, hanem a Szerb Radikális Párt által javasolt egyik napirendi ponttal kapcsolatban. A radikálisok azt szerették volna, ha a képviselőház hivatalosan is javaslatot tesz egy, a nišihez hasonló orosz–szerb humanitárius központ megalapítására Újvidéken, hogy az reagálni tudjon a természeti csapások, árvízhelyzet, földrengés, tűzvész esetén. A radikálisok célja azonban kijelentéseik alapján az volt, hogy „helyzetbe hozzák” a pártot, napirendre tűzzék a javaslatot, s bizonyítsák az Oroszországgal szembeni elkötelezettségüket. Mivel a parlamentben nem akadt másik olyan párt, amely indokoltnak tartotta volna egy ilyen javaslat elfogadását, illetve már a javaslat szövegével kapcsolatban is kifogásokat emeltek a legtöbben, az indítvány nem vette sikerrel a képviselőházi „akadályt”, s hiába gyűjtött be az SZRP kevesebb mint egy hónap alatt 31 ezer aláírást.
Đurađ Jakšić, a párt frakcióvezetője kifogásolta felszólalásában azt is, hogy Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke három hónapon át váratta a radikálisokat, amíg végre az ülés napirendjére tűzte a kezdeményezést. Nem győzte hangsúlyozni, hogy Szerbiának kizárólag az Oroszországi Föderációval kellene együttműködnie, s azonnal el kellene távolodnia az Európai Uniótól meg a NATO katonai szövetségtől. Ilyen indoklások hallatán a legtöbben azonnal megállapították, nem humanitárius, hanem egyszerű politikai kérdés, parlamenti cirkusz az egész.
![Erdély Lenke: A VMSZ sem támogatja az orosz–szerb humanitárius központ építését Újvidéken (Ótos András felvétele) Erdély Lenke: A VMSZ sem támogatja az orosz–szerb humanitárius központ építését Újvidéken (Ótos András felvétele)](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/119381/image-thumb__119381__msz-article-nocrop-own/cms-image-000114184.jpg)
Erdély Lenke: A VMSZ sem támogatja az orosz–szerb humanitárius központ építését Újvidéken (Ótos András felvétele)
A hatalmi többség (Szerb Haladó Párt, Szerbiai Szocialista Párt és koalíciós partnereik, Vajdasági Magyar Szövetség) képviselői végül úgy döntöttek, hogy nem is vesznek részt sem a vitában, sem pedig a szavazásban a radikális javaslat megvitatása során. Milenko Jovanov haladó párti és Erdély Lenke Vajdasági Magyar Szövetség-beli frakcióvezető is azzal érvelt, hogy a parlament jogszabályügyi testülete az ülésen megállapította, hogy a kezdeményezés nincs összhangban az aktuális jogi előírásokkal. Jovanov azt is elmondta, szerinte olyan papírt tartanak a radikálisok a kezükben, ami semmire sem tesz javaslatot, így konkrét eredményt sem hozhat. Nem foglalkozhatnak érdemben egy olyan indítvánnyal, amely előírja, hogy a vajdasági parlament „tegyen javaslatot a tartományi kormánynak, hogy az tegyen javaslatot a köztársaságinak, mely forduljon a szerb parlamenthez, amelyik járjon közbe az orosz illetékeseknél...” a javaslat megvalósítása érdekében. Egy nevetséges, hiányos, jogilag kivitelezhetetlen próbálkozásról van szó – fogalmazott.
Hasonló véleményen voltak az ellenzéki képviselők is. Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője úgy fogalmazott: az egész procedúrának az a célja, hogy a radikálisok bizonyítsák, mennyire nagy hívei Oroszországnak. Ironikusan hozzátette: őmaga is nagy kedvelője a fánknak, mégsem kéri, hogy erről foglaljon állást a képviselőház is. Sokkal fontosabb kérdésnek tartotta a vajdasági közvagyon bejegyzésének ügyét, szerinte a hatalom igyekszik elodázni mintegy 22 ezer kilométer hosszú csatornahálózat elkönyvelését vajdasági vagyonként, amely így egy idő után köztársasági kézbe szállhat át. Goran Paunović, a Demokrata Párt frakcióvezetője szerint éppen elég gondja van az államnak a niši humanitárius központ miatt, semmi szükség a kedélyek fokozására egy újvidékivel. Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért MM–VMDK–ÚSZ képviselőcsoport elnöke szerint is szükségtelen lenne egy ilyen lépés, Vajdaság eddig is reagálni tudott a rendkívüli helyzetekre.