Felső-Ausztriában már elkészült a megújuló környezetbarát energiaforrásokkal kapcsolatos egyetemi tanulmányi program, ami az Újvidéki Egyetem hallgatói számára is hozzáférhető lesz angol nyelvű képzés keretében, sőt még a tandíjat is a felső-ausztriai kormányzat állja majd. Linzben működik egy kiváló szoftverközpont, mely a startup cégek útnak indítására szakosodott, ezen a téren is nagy segítséget tud nyújtani az osztrák tartomány a vajdasági érdeklődőknek, miután kidolgoznak egy együttműködési keretmegállapodást. A környezetvédelem is nagy hangsúlyt kap a régiók gazdasági kamaráinak együttműködésekor, és a jövőben serkentik majd ebben a témakörrel foglalkozó üzletek megkötését, és segítik a két tartomány közötti gazdasági együttműködést.
Viktor Sigl és Pásztor István (Fotó: Ótos András)
Ezekről a témákról tárgyalt tegnap Újvidéken Viktor Sigl, Felső-Ausztria parlamentjének elnöke Pásztor Istvánnal, a vajdasági parlament elnökével és Igor Mirović tartományi kormányfővel. Vajdaság kezdeményezte a tárgyaláson, hogy legyen fokozottabb a kooperáció az újvidéki és a linzi folyami kikötők között, ez ugyancsak hozzájárulhat az üzleti élet felpezsdítéséhez, a folyami útvonal hatékonyabb kihasználásához. Utóbbi elképzelés egyelőre még nem tartalmaz konkrét elemeket, de a felső-ausztriai partner minden további nélkül készen áll a vajdasági felvetés támogatására – fogalmazott nyilatkozatában Sigl.
A találkozók után a Tartományi Képviselőház elnöki kabinetje előtt sajtótájékoztatón számoltak be a fent említettekről. Pásztor István közölte, egy 13 éve tartó intézményes együttműködés folytatását beszélték meg voltaképpen a vendégekkel, a felső-ausztriai képviselőház küldöttségével. Megjegyezte, az intézményes együttműködés tényleg 13 éves, de a tartományokat összekötő szálak ennél sokkal régebbiek, több száz éves múltra tekintenek vissza a történelemben.
Az osztrák küldöttség előző nap már ellátogatott az újvidéki egyetemi városba, ahol a tudomány területén megvalósítható kooperáció részleteit vitatták meg vendéglátóikkal, a prorektorokkal. Pásztor arról is beszámolt, meghívást kapott Linzbe, s ennek az invitálásnak jövőre eleget is tesz, az e-parlament működéséről, klaszterek létesítéséről és az azok közötti együttműködésről, gazdasági lehetőségekről tárgyalnak majd. A házelnök köszönetet mondott vendégének azért, hogy országa folyamatosan támogatja Szerbia európai uniós közeledését, s azt mondta, hogy az ország készen áll akár gyorsabb ütemben is sikerre vinni a csatlakozási tárgyalásokat.
Ótos András felvétele
Kilenc évvel ezelőtt éppen Linz volt Európa kulturális fővárosa – emlékeztetett Viktor Sigl, majd hozzátette, az akkori tapasztalatokat is készek megosztani Újvidékkel, Európa 2021-es kulturális fővárosával. Mint mondta, a regionális parlamenteknek ugyan nincsen közvetlen befolyásuk az európai csatlakozási folyamat menetére, véleményük azonban van, s annak hallatásával is elősegíthetik a gyorsabb felzárkózást. Úgy fogalmazott, erős régiók nélkül erős Európa sem létezhet, ezért hisz a régiók közötti szoros együttműködésben, s abban, hogy ezáltal a szerbiai csatlakozás üteme is gyorsítható.
A vajdasági képviselőházban ezt követően megtartott tematikus ülésen is az európai integráció kérdése mutatkozott az egyik legfontosabb témának. Sigl A gazdasági és szociális kohézió regionális politikája: hatáskörök és képességek – Felső-Ausztria tapasztalatai címmel értekezett a témáról. A többi között rámutatott arra is, hogy ennek az osztrák tartománynak saját hatáskörei is vannak, olyanok, mint például a területrendezés, hulladékkezelés, iskoláskor előtti intézményrendszer, de a szövetségi rendeletek, előírások helyi alkalmazásáért is felel, például az áramellátás szavatolása, az egészségügyi ellátás terén. A tartomány parlamentje, ahogyan Vajdaságé is, megválasztja a kormányt és annak tagjait, meghatározza a költségvetést, pénzügyi ellenőrzést végez. Felső-Ausztria 5,7 milliárd euróból gazdálkodik.
Az európai integráció lassú folyamatával kapcsolatban Sigl elmondta, az Unió most saját gondjaival volt elfoglalva, s mára sem találta meg a legmegfelelőbb utat. Így mutatott rá a probléma lényegére: olyan sok kihívás van, hogy ennyi nemzetállammal nehéz egységes megoldásra lelni, ugyanakkor akkorák a gondok, hogy a nemzetállamok egyedül nem tudnák őket orvosolni, így kompromisszumra kényszerülnek. Biztos viszont benne, hogy a csatlakozás folyamata gyorsítható.
