Évek, pontosabban évtizedek óta visszatérő téma a választási rendszer átalakítása, eddig azonban érdemi lépést a hatalom egyik összetétele sem tett. Ezúttal a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) dolgozott ki konkrét javaslatot a választási rendszer átalakításának tekintetében. A javaslat lényege, hogy Szerbia a részarányos rendszerről térjen át a többségi rendszerre. Bojan Klačar, a CeSID végrehajtó igazgatója a Blic napilapnak nyilatkozva azzal érvelt, hogy a szóban forgó rendszerben hatékonyabban jut kifejezésre a szavazópolgárok akarata, hiszen konkrét jelöltekre adhatják le a voksukat, nem pedig jelöltlistákra. A többségi és a részarányos rendszer közötti másik lényegbeli különbség az, hogy az előbbiben 250 szavazókörzetet határoznának meg az ország területén, vagyis annyit, ahány képviselője van a Szerbiai Képviselőháznak, az utóbbiban pedig egyetlen szavazókörzet van az országban. Egy-egy szavazókörzetet a köztársasági parlamentben az a képviselő képviselné, aki a legtöbb szavazatot kapta, vagyis a politikai pártok vagy egyéb érdekképviseleti csoportosulások kénytelenek lennének konkrét személyeket jelölni egy-egy szavazókörzetben.
A CeSID végrehajtó igazgatójával folytatott beszélgetésből a Blic szerint az is kiderült, hogy a többségi rendszernek mind a hatalmi, mind az ellenzéki pártok szemszögéből vannak előnyei, de hátrányai is. A választási rendszer ilyen módon történő átalakításából a választások csupán egyetlen résztvevőjének származna haszna, ez pedig maga a polgár – hangzott el az interjúban.
– A többségi rendszerben szorosabb a szavazó és a megválasztott parlamenti képviselő közötti kapocs, a szavazók pontosan tudják, hogy kit vonhatnak felelősségre, ha a megválasztott képviselő nem a választási ígéreteivel összhangban jár el. Emellett a többségi rendszernek köszönhetően az eddigiekhez képest több helyi önkormányzat és régió képviseltethetné magát a parlamentben. Ezek azok a pozitív változások, amelyeket értékelésünk szerint a választási rendszer átalakítása eredményezne. Szerbiában immár 19 éve a részarányos elv szerint szervezik meg a választásokat. Úgy vélem, hogy ebben az időszakban az utóbbi rendszer minden hiányossága megmutatkozott. A parlamenti képviselőknek a szavazók iránti felelőssége szinte egyenlő a nullával, hiszen a polgárok pártokra, illetve pártvezetőkre voksolnak. Szorosabbra kell fűzni a szavazók és a megválasztott képviselők közötti kapcsolatot – fogalmazott Klačar.
A beszélgetés során Klačar megismételte a CeSID évek óta hangoztatott érvét, hogy a részarányos választási rendszer hiányosságainak okán Szerbia nem minden régiója képviseltetheti magát a Szerbiai Képviselőházban. Mint kiemelte, 96 helyi önkormányzatnak nincsen képviselője a parlamentben, s ezekben az önkormányzatokban megközelítőleg 1,5 millió választópolgár él. Fontos a szelekció, vagyis a lehetőség megteremtése, hogy a polgárok arra szavazzanak, aki értékelésük szerint a leghatékonyabban képviselheti érdekeiket – húzta alá Klačar.
– 2000 óta a hatalom egyik összetétele sem tűzte napirendre ezt a témát. Most megpróbáljuk ismét időszerűvé tenni. Megkezdtük a párbeszédet, most a hatalmon, az ellenzéken és a civil szférán a sor, hogy kifejtse véleményét – mondta Klačar.
A vajdasági polgárok emlékezetében feltehetőleg még élénken él a többségi választási rendszer, annak szabályai és előnyei, hiszen 2014 júniusáig a Tartományi Képviselőház 120 képviselőjéből 60-at ennek a rendszernek a nyomán választottak meg, a másik hatvanat pedig a részarányos rendszer szabályaival összhangban. Ez azt jelenti, hogy a tartományban az úgynevezett kombinált választási rendszer volt hatályban. Ezt a rendszert a Vajdasági Szociáldemokrata Liga javaslata alapján módosította a tartományi parlament. A történet érdekessége, hogy az akkor hatalomból politizáló VSZL javaslatát nem támogatta a szintén hatalmi Vajdasági Magyar Szövetség, sem a Demokrata Párt, míg az akkor ellenzéki Szerb Haladó Párt, a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt képviselői megszavazták. Pásztor István, a VMSZ elnöke, aki abban az időszakban szintén a tartományi parlament elnökének a tisztségét töltötte be, 2014 júniusában a következőképpen indokolta meg pártjának döntését: „Komoly fenntartásaink vannak a kezdeményezéssel kapcsolatban, hiszen felborítja a jelenlegi választási egyensúlyt. Jelenleg minden vajdasági polgárnak saját képviselője lehet. A javaslat elfogadása esetén viszont abba a helyzetbe kerülnénk, hogy a lakosság közel a felének soha nem volna saját képviselője a parlamentben”.
