Ótos András felvétele
Szerbia a huszonnegyedik helyen áll a világ országai között abban a tekintetben, hogy a különböző szintű parlamentekben összesen hány női képviselő dolgozik. Az ország a „legjobb” ötvenöt között van olyan szempontból is, hogy magát az állami szintű parlamentet nő irányítja, s tíz olyan ország egyike, melyben a kormány élén is hölgy áll, jelentette ki Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban megszervezett mai tanácskozáson Maja Gojković, a Köztársasági Képviselőház elnöke. A konferenciát a vajdasági parlament női hálózata szervezte, annak témája éppen a nők politikai szerepvállalása volt. Gojković emlékeztetett, már a Vajdaság Szerbiához csatolásáról döntő bő száz évvel ezelőtti nemzetgyűlésen is szavaztak nők, heten voltak, így térségünkben a nők politikai szerepvállalása meglehetősen hosszú időre tekint vissza, még akkor is, ha időnként ismét fel kellett venni a harcot annak érdekében, hogy ez a szerepvállalás erősödjön. Saját tapasztalatairól szólva elmondta, a legtöbbször ugyanolyan akadályokba ütközött pályafutása során, mint férfitársai, ezeket az akadályokat politikai természetű gondok jelentették, hasonlóak voltak mindig a kötelezettségei is, mint az azonos feladatokat ellátó férfiaknak. A különbség talán abban mutatkozik meg, tette hozzá, hogy a nőként meghozott fontos döntéseket, azok helyességét sokszor tovább mérlegelik mások, mintha férfi hozta volna meg. Büszke arra, hogy Újvidék első női polgármestere lehetett, beírta magát ezáltal a város történelmébe, különösen pedig amiatt elégedett, hogy a polgárok szavazatainak köszönhetően, közvetlen választásokon győzött. Huszonkilenc éves politikai karrierjének nagy részét voltaképpen az újvidékiek támogatásának köszönheti, jegyezte meg a szerb parlament elnöke.
Szinte nem telik el hét úgy a Tartományi Képviselőházban, hogy ne foglalkozzanak valamilyen tanácskozáson az emberi jogok kérdésével, ez meglehetősen fontos tény, jelentette ki Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke. Mint mondta, a nők jogait sem lehet különálló kérdésként elemezni, azok az emberi jogok részét képezik. Nem modern, újszerű kérdés ez, mutatott rá Pásztor, még ha sokan ekként szeretnek is manapság beszélni róla. Az igazság az, hogy a női jogok kérdése már háromszáz évvel ezelőtt is megjelent az európai gondolkodásban, s különféle intenzitással, de azóta is annak szerves részét képezi. Meggyőződésének adott hangot, hogy e téma nem női témának, hanem civilizációs kérdésnek számít, nemcsak a nőket érinti, hanem mindannyiunknak foglalkoznia kell vele. Úgy fogalmazott, nem csak az számít eredménynek, hogy ma már több nő van jelen a döntéshozásban, mint korábban, nem elégedhetünk meg a statisztikai adatokkal, arra kell büszkének lennünk, hogy a nők valóban nagyobb szerepet kaptak, nagyobb politikai felelősség is rájuk hárul ezáltal. Véleménye szerint a nők szerepe jelentős a higgadt, demokratikus hangvételű párbeszéd megvalósításában. Pásztor elítélt minden politikával foglalkozó nő elleni verbális támadást, amelyre az utóbbi időszakban számos példa volt, függetlenül attól, hogy a politikai paletta melyik oldaláról érkeztek ezek a támadások.
Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője nyilatkozatában elmondta, meggyőződése, hogy a nők másként tekintenek a különféle ügyekre, a politikára, mint a férfiak. Éppen ez az eltérő nézőpont járul hozzá ahhoz, hogy a politikai élet jobb, minőségibb legyen. A nők eleve családcentrikusabbak, többet fókuszálnak az érzelmekre, a férfiak elsősorban racionalitásra törekszenek, s a két nézőpont vegyítése fontos és kiegészíti egymást. A parlamentben a törvény szerint a képviselők harmadának nőnek kell lennie, de Erdély szerint ezt az arányt még növelni lehetne. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, valószínűleg a családi miliő befolyásolja a leginkább azt, hogy a nők kevésbé vállalnak szerepet a politikában, sokszor nem kapnak elegendő támogatást ehhez. A patriarchális látásmód hátráltatja őket a határozottabb szerepvállalásban, ezen a tényen kellene javítani, fogalmazott Erdély.
Nem lehetetlen összeegyeztetni a magánéletet és a politikát akkor sem, ha valaki többgyermekes családanya és tisztségviselő egyszerre, szükség van azonban a környezet támogatására és meglehetősen jó menedzseri képességekre, mutatott rá mgr. Latinka Vasiljković hódsági polgármester. Dušanka Golubović zombori polgármester a nők egymás iránti szolidaritásának fontosságára hívta fel a figyelmet, ami jelenleg sokszor háttérbe szorul.
