A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt tisztségviselői hétfőn tartották meg az első koalíciós egyeztetést, amelyen a felek megállapodtak a helyi önkormányzati és a tartományi szintű együttműködésről. A 120 fős vajdasági képviselőházban az SZHP-nek 63, a VMSZ-nek pedig 6 képviselője lesz. Az továbbra sem derült ki, hogy a 9 képviselői mandátumot szerző Vajdasági Szociáldemokrata Liga csatlakozik-e a hatalmi többséghez. Köztársasági szinten egyelőre nem kezdődtek meg a koalíciós tárgyalások, és a kormánykoalíció összetételével kapcsolatban is csak sajtótalálgatások láttak napvilágot. Annyit tudni, hogy Aleksandar Vučić, az SZHP elnöke már írja a következő összetételű kormány programját, amely elmondása szerint legalább száz oldalas lesz.
Ami a hétfőn megkezdett koalíciós tárgyalásokat illeti, a sajtóban már közölt részletekhez viszonyítva újdonságról Pásztor István, a VMSZ elnöke lapunknak nyilatkozva sem tudott beszámolni, mert mint mondta, ezekre nem tértek ki az egyelőre elvi megállapodás keretében. Abban állapodtak meg, hogy tartományi és helyi önkormányzati szinteken a hatalmi többség gerincét az SZHP és a VMSZ fogja alkotni. Mint azt Pásztor hozzáfűzte, az elvi megállapodásra épülő mélyrehatóbb tárgyalásokra a napokban kerül sor. A tárgyalásoknak a Tartományi Képviselőház, valamint a helyi képviselő-testületek alakulóüléseinek megtartását megelőzően kell befejeződniük, emelte ki a VMSZ elnöke, mondván, hogy helyi önkormányzati szinten különböző időpontokban tartják meg az alakuló üléseket, a tartományban pedig valamikor június elején várható a parlament következő összetételének alakuló ülése.
Pásztor irányába az SZHP már néhány nappal a választásokat követően megfogalmazta a felkérést, hogy a következő ciklusban is töltse be a tartományi képviselőház elnökének tisztségét. A többi – esetleg titkári – tisztségek leosztásáról egyelőre nem volt szó.
FOLYTATNI AZ ÁLLAMTITKÁRI SZEREPVÁLLALÁST
Ami a köztársaságot illeti, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke május végén, vagy június elején számít a köztársasági koalíciós egyeztetések megkezdésére.
– A köztársasági szint vonatkozásában a választások után megejtett rövid telefonbeszélgetést követően más kontaktusom nem volt a miniszterelnökkel. Annyit azonban talán elmondhatok, hogy a VMSZ elképzelése az, hogy a parlamenti többség része legyen. A köztársasági végrehajtó hatalom tekintetében pedig folytatni szeretnénk az elmúlt két évben hatékonynak és hasznosnak bizonyuló gyakorlatot, vagyis az államtitkári szinten történő szerepvállalást. A lehetséges minisztériumokról, vagy a bizonyos tisztségek betöltésére javasolt személyekről azonban szintén korai nyilatkozni, hiszen az erről szóló beszélgetésre még nem került sor – taglalta Pásztor.
Az április 24-én megtartott rendkívüli köztársasági választások mentén a legnagyobb vajdasági magyar pártnak a következő ciklusban négy képviselője lesz a Szerbiai Képviselőházban. Ez nem elég a saját frakció megalakításához. Pásztor István korábban már megerősítette, hogy ennek ellenére is megpróbálnak képviselői csoportot alakítani. Ehhez egyetlen olyan képviselőre lenne szükségük, aki csatlakozni kíván a VMSZ képviselőihez. Lapunknak nyilatkozva Pásztor ismét csak aláhúzta, hogy az erről folytatott tárgyalások már megkezdődtek, és minden jel arra utal, hogy hamarosan be is fejeződnek. Mint hozzátette, amint ez megtörténik, minden részletről tájékoztatják a közvéleményt. Az a szándék, hogy létrejöjjön egy olyan frakció, amelyből a VMSZ hangot adhat álláspontjának, nyomatékosította Pásztor.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hogy néz majd ki a köztársasági parlamenti többség, szögezte le a VMSZ elnöke (Ótos András felvétele)
SZABADKÁNAK NEM LESZ VMSZ-ES POLGÁRMESTERE
Azzal kapcsolatban, hogy vannak-e Vajdaságban olyan helyi önkormányzatok, ahol nem tudnak koalícióra lépni a Szerb Haladó Párttal, vagy vannak-e olyan önkormányzatok, ahol más politikai csoportosulásokkal kezdtek koalíciós egyeztetéseket, a VMSZ elnöke kifejtette: abban állapodott meg a két párt, hogy egymással folytatnak beszélgetéseket. Annak tükrében, hogy melyik helyi önkormányzatban milyen erőviszonyok alakultak ki, elképzelhető, hogy más csoportosulásokra is szükség lesz a hatalmi többség megalakításához.
– Viszont a számunkra fontos önkormányzatok tekintetében nem állt elő ilyen helyzet, jóformán sehol nincs másra szükségünk a többség megalakításához, ehhez elegendő a két párt együttműködése – fejtette ki Pásztor.
Válaszolva a kérdésre, hogy mi a helyzet Szabadkán, melyik párt adja majd a polgármestert, Pásztor megerősítette, amit már korábban elmondott a Szerbiai Rádió és Televíziónak: ebben a városban feltehetőleg nem a VMSZ soraiból kerül ki a következő polgármester. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem, a pártelnök kiemelte: azért nem, mert az SZHP 31 mandátumot szerzett, a VMSZ pedig 11-et. A lehető legtermészetesebb dolog a világon, hogy az adja a polgármestert, akinek háromszor több mandátuma van, szögezte le Pásztor.
HATÁSKÖRÖK, PÉNZELÉS, ALKOTMÁNY
A VMSZ elnöke már korábban is azon álláspontját hangsúlyozta, hogy a tartományi hatalmi többségnek autentikus regionális pártként a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának is részének kellene lennie, vagy legalább tárgyalásokat kellene folytatni ennek lehetőségéről. Pásztor továbbra is kitart ezen álláspontja mellett, aláhúzván, hogy erről természetesen elsősorban a haladóknak és a ligának kell tárgyalniuk.
– Én csak elmondtam politikusi vagy közéleti állásfoglalásomat, e mögött nem állnak konkrét megbeszélések, legalábbis nem tudok ilyen egyeztetésekről. Ezeket a megbeszéléseket nem is nekem kell folytatnom. Vannak olyan jellegű jelzések, hogy a tartományi hatalmi többség szélesebb lesz, mint a köztársasági. Logikusnak tartanám – ha a haladók és a liga is úgy gondolják – hogy ebben az esetben a VSZL is része legyen ennek a parlamenti többségnek. Mindezt a tartományi hatalomra váró feladatok ismeretében mondom – szögezte le Pásztor.
Ami Vajdaság a Szerbiai Alkotmánybíróság által megnyirbált hatásköreinek, vagy a tartomány pénzeléséről szóló törvénynek, vagy Vajdaság alkotmányos helyzetének a kérdését illeti, Pásztor reményét fejezte ki, hogy ezek a témák napirendre kerülnek a következő ciklusban. Mint hozzátette, mindez azonban egyelőre nem került napirendre a VMSZ és az SZHP között megkezdett tárgyalásokon.
– Ismétlem, programokról, vagy mélyrehatóan a részletekről egyelőre nem beszélgettünk. Közéleti emberként, pártelnökként és gondolkodó emberként viszont mindenféleképpen úgy vélem, hogy ezek azok az ügyek, amelyek megoldásra várnak. A hatáskörökről szóló törvény összehangolása az alkotmánybírósági döntéssel immár másfél-két éve várat magára, a pénzelésről szóló törvény elfogadása pedig idestova nyolc éve. Tudomásom szerint az elfogadott dinamika alapján 2017 utolsó negyedére pedig az alkotmány módosítása várható. Ezek olyan nyitott kérdések, amelyek megoldása nem várathat magára – fogalmazott Pásztor.
Reagálva megjegyzésünkre, hogy ha a köztársaságban nem alakul széles koalíció – az SZHP tisztségviselői pedig éppen erre utaltak korábban –, akkor nem lesz meg a kétharmados parlamenti többség, anélkül pedig nem lehet módosítani az alkotmányt, Pásztor kifejtette: kétharmados többség nélkül valóban nem lehet módosítani az alkotmányt. Mint hozzátette, valószínű, hogy az alkotmány módosítása előtt erről mindenki számot fog vetni, ez nem a VMSZ feladata vagy felelőssége. Másrészről viszont egyelőre nem tudni, hogy pontosan hogy néz majd ki a köztársasági parlamenti többség, szögezte le a VMSZ elnöke.
