Vučeta Tošković, a választások eredményével összhangban parlamentbe jutott képviselők legidősebbike, a Szerb Haladó Párt tagja vezette tegnap a Tartományi Képviselőház alakuló ülését addig a pillanatig, amíg meg nem választották a ház új elnökét. Az ülés kezdetét követően megalakították a mandátumok hitelesítésével foglalkozó bizottságot, mely fél órás szünet alatt el is végezte a rá bízott munkát, és mind a 120 képviselői mandátumot verifikálta. A Szerb Radikális Párt kifogást emelt az Elég volt mozgalom által megszerzett mandátumok ügyében, a Tartományi Választási Bizottság ugyanis elmulasztotta bejegyezni, hogy a nem elegendő számú érvényes aláírás átadását követően a választások előtt a lista pótolta a hiányzó aláírásokat, ezért a radikálisok szerint a hivatalos iratok alapján nem ülhetnének a képviselőházban a mozgalom tagjai.
Ezután következhetett a házelnök megválasztása. Egyetlen jelölt volt: Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét és parlamenti képviselőjét, eddigi házelnököt 80 képviselő javasolta aláírásával erre a tisztségre, az SZHP, a VMSZ és a Szerbiai Szocialista Párt képviselői voltak ezek. Az előírások szerint egyébként a képviselőház elnöki tisztségéért az indulhat, akit legalább húsz képviselő támogat, mindeközben egy képviselő csak egy jelölt indulását láthatja el kézjegyével.
TUDÁS ÉS LELKIISMERETESSÉG
Pásztort 91 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 13 tartózkodó álláspont mellett választották meg a parlament élére. Beszédében köszönetet mondott azoknak, akik aláírásukkal támogatták jelölését, illetve a szavazás során csatlakoztak a támogatók sorához, de azoknak is, akik bírálatokat fogalmaztak meg, mert ezek megfontolását is ugyanolyan fontosnak tartja. Először fordult elő, hogy kétszer egymást követően ugyanazt a személyt választották meg a Tartományi Képviselőház élére. A többpártrendszer óta ez a parlament nyolcadik összetétele Vajdaságban, 1945 óta Pásztor most a 32. képviselőházi elnök. Hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy másodszor is bizalmat kapott, s kifejtette, hogy a ház tekintélyének megőrzésén fog ezután is dolgozni. Munkája során egyformán jelentősnek tartja a tudást és a lelkiismeretességet, egyik sem vezethet eredményre a másik nélkül – jelentette ki. Az ülés után adott sajtónyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy tíz napon belül újabb ülést hív össze, melyen már a leendő kormány jelenti a fő napirendi pontot.
„ÁTHIDALHATATLAN SZAKADÉK”
Igor Mirović, az SZHP képviselője a voksolás előtt ismertette a jelölt életrajzát a szokásosnak számító indoklás elmondásakor. Pásztor méltatása során Mirović többek között kifejtette: az előző mandátum alatt a házelnök a párbeszéd kultúráját ápolta, hozzájárult a tartomány intézményrendszerének fejlesztéséhez. Felelősségteljes munka volt az övé – jegyezte meg. Borislav Novaković demokrata párti képviselő négy évvel korábban maga is méltatta Pásztort, amikor az akkori parlamenti többség tagjaként a ház élére javasolta, most sem tett másképp, s elismerően szólt az elmúlt években kifejtett munkájáról, beharangozta viszont, hogy mivel a házelnöki tisztség egy politikai funkció, s politikai értelemben áthidalhatatlanná vált a különbség Pásztor és a DP között, nem támogathatja újraválasztását.
A RADIKÁLISOK MELLETTE, AZ MM ELLENE
A helyszínen lévő újságírók meglepetésére Đurađ Jakšić radikális képviselő arról számolt be, hogy pártja Pásztor kinevezésére szavaz. Mint mondta, nem Pásztor személyisége vagy munkássága okán teszik ezt, hanem a „magyar testvéri nép iránt érzett tisztelet okán”, elismervén, hogy ennek a közösségnek a meghatározó képviselője Pásztor. Korhecz Tamás, a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége koalíciójának képviselője felszólalásában elutasította annak lehetőségét, hogy támogassa Pásztor megválasztását, mert, mint fogalmazott, ha a magyar közösséget nem képes integratív módon, egységesen képviselni, akkor egyszerűen elképzelhetetlen, hogy erre képes legyen az összes vajdasági nemzetiség esetében. Úgy fogalmazott: Pásztor politikai rátermettsége vitathatatlan, ám nem méltó a házelnöki tisztség betöltésére az iménti okok miatt.
AHOL NEM LÉTEZIK PÁRTFEGYELEM
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga tartózkodott a szavazás során, amit Branislav Bogaroški képviselő azzal magyarázott, hogy politikai döntést voltak kénytelenek hozni, senki sem konzultált ugyanis a ligával a közös jelölt állításáról. Pásztor eddigi munkájáról a legjobbakat tudta ő is elmondani. Az Elég volt mozgalom tagjai vegyesen szavaztak, egyesek ellenezték a jelölt megválasztását, mások tartózkodtak a szavazástól. Ezt Svetlana Kozić, a mozgalom képviselője azzal magyarázta, hogy a tagok minden esetben saját véleményükre hagyatkoznak majd a döntések meghozatalakor, nincs pártfegyelem, ami kötelezővé tenné egyes napirendi pontok elfogadását vagy elutasítását.
KI KERÜL MÉG BE A KORMÁNYBA?
A képviselők a ház alelnökeit is megválasztották: Damir Zobenica (SZHP), Snežana Sedlar (SZHP), Aleksandra Đanković (SZSZP), Smiljana Glamočanin Varga (SZRP), Miroslav Vasin (DP), Dušan Jakovljev (VSZL) és Ivan Stijepović (Elég volt) töltik be a jövőben ezt a tisztséget. A képviselőház főtitkára mostantól Nikola Banjac jogász lesz.
A SZHP frakcióját Milenko Jovanov, a VMSZ-ét Erdély Lenke, a DP-ét Borislav Novaković, az SZSZP képviselőcsoportját Pavle Budakov, az SZRP-ét Đurađ Jakšić, a ligáét Branislav Bogaroški, az Elég volt frakcióját pedig Svetlana Kozić vezeti. Erdély Lenke a vajdasági magyarság érdekeit védelmező politikát ígért, melyet a párt hatalmi szerepe is szavatol, a DP határozott ellenzéki fellépésre készül, a liga a kormány megalakulása után foglal állást. Frakciót a legalább öt képviselővel rendelkező csoportok alakíthatnak a parlamentben.
A leendő kormánykoalícióról kiszivárgott hírek szerint azt egyelőre a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség alkotja, a ligát eddig nem hívták megbeszélésre, a szocialisták pedig nem zárják ki az együttműködés lehetőségét, s a tegnapi szavazás alapján sokan azt a következtetést vonták le, hogy ez utóbbi párt áll a legközelebb a kormányba lépéshez. A DP, az Elég volt és az SZRP eleve kizárták az együttműködés ilyen formájának lehetőségét.