A 2014-ben elfogadott új vajdasági statútum előirányozta, hogy a tartomány a meglévő, már használatban álló szimbólumok mellé úgynevezett hagyományos jelképeket, zászlót és címert is kapjon, melyeket párhuzamosan alkalmaznak majd a területén. E jelképek, az 1848-ban elfogadott szerb háromszínű lobogó és címer 2015 márciusában szerepeltek már a Tartományi Képviselőház napirendjén, az akkor hatalmi szerepben lévő Demokrata Párt képviselői azonban tartózkodtak a szavazás alkalmával, így nem volt esély arra, hogy meglegyen a szimbólumok alkalmazásáról szóló tartományi döntés elfogadásához elengedhetetlen kétharmados többség. A jelenlegi, a választásokat követően kialakult haladó párti többségű új képviselőházi összetétel már más megvilágításba helyezte e kérdés rendezésének az esélyeit is.
A vajdasági parlamentnek a tartomány alkotmányjogi helyzetével foglalkozó bizottsága tegnap ismét megvitatta a jelképek alkalmazásának kérdését, elfogadta az erre vonatkozó javaslatot, és továbbította a képviselőház elé. Az ülést Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és e testület elnöke vezette, a jelképek alkalmazásának kérdése pedig az után került napirendre, hogy az alkotmányjogi bizottság Milenko Jovanovot, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetőjét megválasztotta a testület alelnökének. A szimbólumok használatát tartalmazó döntés tervezetét Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár terjesztette elő. Hangsúlyozta, a mostani döntésjavaslat a statútummal összhangban szabályozza és részletezi a jelképek használatának módját. A jelképeket a statútum határozta meg, azokat csakis a statútum módosítása révén lehet megváltoztatni –szögezte le Nyilas.
A vita során kikristályosodott, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nem változtatott korábbi álláspontján, és nem fogja támogatni ezúttal sem a javaslatot, Branislav Bogaroški frakcióvezető szerint ez normális is, hiszen már a statútum módosítását sem támogatta pártja. Szerinte nem vették figyelembe a történészek nézeteit, amikor meghatározták a hagyományos jelképeket, ezért elhamarkodottnak véli a kihirdetésüket. Furcsának nevezte, hogy a tartomány ezentúl két-két zászlóval és címerrel is rendelkezzen. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője egyetértett azzal a megállapítással, mely szerint nem a legszerencsésebb, hogy Vajdaságnak két-két zászlaja meg címere legyen, ezért kilátásba helyezte a statútum módosítása alkalmával egy harmadik, végleges jelkép-pár kidolgozásának a javaslatát. Statútumbeli kötelezettségről lévén szó, mégis a szavazatát adta a javaslat elfogadásához. Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt képviselői csoportjának a vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy most nem a szimbólumok kinézetéről zajlik a vita, csupán a statútum által már meghatározott szimbólumok alkalmazásáról kell dönteni, a kinézettel kapcsolatos vita megkésett. Goran Paunović demokrata párti képviselő a támogatásáról biztosította a javaslatot, noha maga is kifogásolta, hogy az hagyományos jelképnek nevezi az 1848-as szerb jelképeket, szerinte ugyanis alaposabb elemzésre lenne szükség ahhoz, hogy meghatározzák, melyek a hivatalos szerb vajdasági szimbólumok. A Szerb Radikális Párt alig várja, hogy a báni palota előtt a Szerb Vajdaság zászlaja lobogjon, a másik zászlót el is kellene távolítani – jelentette ki Smiljana Glamočanin-Varga, az SZRP képviselője. A radikálisok is a javaslatra voksoltak.
A tartomány alkotmányjogi helyzetével foglalkozó bizottság prof. dr. Slobodan Orlovićot, a testület tagját jelölte ki arra, hogy a parlament leendő ülésén képviselje a bizottság álláspontjait.
