Mintegy kétszáz kiállító és négyszáz szakmai érdeklődő részvételével nyitották meg tegnap (első ízben) Hajdúszoboszlón a Kárpát-medencei gazdasági konferenciát és kiállítást. Fontos kezdeményezés vált ezzel valóra, amelynek célja szorosabbá tenni az anyaországi és határon túli vállalkozók közötti kapcsolatot, elősegíteni új üzletek megkötését, új vállalkozások megszületését. A magyar–magyar kapcsolatok erősítése, de a közép-európai államok közötti gazdasági tevékenység serkentése is célja a kétnapos rendezvénynek, melynek első napján konferenciát is tartottak, ma pedig a vállalkozók közötti beszélgetéseké lesz a főszerep.
Kelemen Hunor és Pásztor István a hajdúszoboszlói gazdasági találkozón. Jobbra Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója (Ótos András felvétele)
A Kárpát-medencei EXPO-t megnyitva Magyar Levente, gazdaságdiplomáciáért felelős magyar államtitkár arról beszélt, hogy a határon túli térségeken, a végeken, drámai harc folyik a megmaradásért, ami Budapestről sokszor nem érzékelhető. A kormány szándéka, hogy segítsen e harc felvételében és sikerre vitelében. Elégedetten nyugtázta, hogy a korábbihoz képest a talpunk alatt jelenleg szilárd talaj van, mely megkönnyítheti ennek a küzdelemnek a megvívását: a mai Magyarország nem szánalmat érdemlő ország, hanem cselekvőképes közösség, egyre fejlettebb gazdasági eredményeket felmutató ország. Magyar Levente hozzátette, hogy az utóbbi években átlag feletti a gazdasági növekedés, Magyarország a világ 34. exportgazdaságává nőtte ki magát, s ez lehetővé teszi a határon túli régiók hathatósabb támogatását is: félmilliárd eurót tudott az eddigiekben e célra elkülöníteni. Újságíróknak adott nyilatkozatában tért ki a Vajdaságot illető legújabb eredményekre, melyek ékes bizonyítéka annak, hogy néhány napon belül Szabadkán négyezer vállalkozóval írnak alá szerződést a támogatásokról a Prosperitati Alapítvány újabb pályázati körének lezárásaként.
A magyar kormányzat gazdaságserkentési politikájának célja, hogy a vállalkozóknak jóváhagyott támogatások ne a veszteségpótlást, hanem a cégfejlesztést szolgálják – mondta el a többi között Perényi Zsigmond helyettes államtitkár. A támogatási rendszert kívánja egyszerűsíteni és elérhetőségét könnyítené az új közbeszerzési törvény is. Szólt a Széchenyi Program sikeréről, mely a 2014 és 2020 közötti időszakban már meghirdette a tervezett pályázatok 96 százalékát, ezáltal 21 ezer pályázónak nyújtva segítséget.
Egy cél vezérli az anyaország és a határon túli magyar közösségek vezetőit: az egzisztenciális helyzet javítása (Ótos András felvétele)
Arról, hogy jövőre, második alkalommal, még nagyobb lesz a Kárpát-medencei EXPO, a szervezők nevében Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója beszélt. Elmondta, hogy már az idén is túljelentkezés volt, s örömmel nyugtázta, hogy a résztvevők fele kiállító. A kereskedőháznak 22 irodája működik határon túl, meg szeretnék szólítani az ottani termelőket és vállalkozókat a sikeresebb bemutatkozás és üzleti eredmények érdekében. Célként nevezte meg a versenyképes magyar termékek népszerűsítését is.
FÓKUSZBAN AZ EGZISZTENCIA
Az összes határon túli magyar közösség politikai képviselője megjelent a Kárpát-medencei gazdasági kiállításon, így Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, dr. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is ott volt az összejövetelen. A sajtónak nyilatkozva Pásztor a nemzetpolitikában tapasztalt paradigmaváltásról beszélt, mely korábban az identitás megőrzését célzó intézkedéseken alapult, ma pedig – ezen túl – az egzisztenciális kérdésekre is nagy hangsúlyt fektet. A vajdasági támogatásokkal kapcsolatban közölte, hogy időszerű a Prosperitati harmadik pályázati körének lezárása, s ebben a körben a sikeres pályázók száma 25 százalékkal volt magasabb, mint az előző két ciklus alatt összesen.
A KAPCSOLATTEREMTÉS HELYE
Az első magyar–magyar EXPO-n számos üzletember vett részt Vajdaságból is, többek között Földesi Zoltán, a péterrévei Termogal családi vállalkozás vezetője is. A cég mezőgazdasági gépek gyártásával, magtisztítókkal foglalkozik. Az idén elnyerte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását, ennek köszönhetően egy új innovatív gépnek, a tökkombájnnak a gyártásába kezdtek – Szerbiában elsőként rukkoltak elő ezzel az ötlettel. A traktor vontatta szerkezet begyűjti a termőföldről a tököt, és kipréseli belőle a magot. A kiállításokat a kapcsolatteremtés miatt tartja fontosnak Földesi, és hamarosan Horvátországban is részt vesz egy üzleti fórumon.
A felvidéki Ipolyszakállosról érkezett a kiállításra Németh Árpád, cége a méz felhasználásával foglalkozik. Különböző termékekben, csokoládéban, lekvárokban, szörpökben próbálják a mézet hasznosítani, ezenkívül mézbort is készítenek. A szlovák és más uniós piacokon értékesítik termékeiket, külföldre elsősorban a cseh és a magyar piacra szállítanak. Vajdasággal egyelőre nincsenek üzleti kapcsolataik, de mint a kérdésünkre válaszolva elmondta, azért van itt, hogy e tekintetben is változások álljanak be. Méhészekkel már vannak kapcsolatai Vajdaságban és Szlovéniában is, most az üzleti kapcsolatok létrehozásán a sor.
