A 2014. évi költségvetési javaslatra a vajdasági parlament által benyújtott három módosítási indítvány is a köztársasági képviselőház napirendjén szerepelt csütörtökön: a tartományi adminisztráció az alkotmányban előírt hétszázalékos költségvetési részesedést szeretné kieszközölni. Az indítványok a Vajdaság területén begyűjtött jövedéki adók harmadának tartományban maradását javasolják, ezek a köztársasági költségvetésnek csupán a két százalékát jelentik, a tartomány költségvetésének azonban több mint 57 százalékát. A módosítások biztosítani kívánják azt is, hogy a Vajdaságnak utalt összeg háromhetedét – az alkotmánnyal összhangban – nagyberuházásokra költsék el.
Pásztor István: Jelentős előrelépésnek tartom, hogy ma már nem kell győzködni vitapartnereinket arról, hogy gondok vannak a vajdasági hét százalékkal (Fotó: Ótos András)
A szerb parlament ülésén Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke beszélt az indítványok kapcsán Vajdaság helyzetéről, melyet az évek óta megoldatlan finanszírozás és az azzal járó fejlődésképtelenség határoz meg. Mint közölte, ez alkalommal el kíván tekinteni az alkotmányos és törvényes kötelezettségektől, a gazdasági nehézségektől, a munkanélküliségről szóló adatoktól, az infrastruktúra fejletlenségétől vagy attól, mennyien tanulnak Vajdaságban magyarul csak azért, hogy elnyerhessék a kettős állampolgárságot.
– A helyzet riasztó, mert az élethez, az egészséghez való jogot sem alkalmazzák egyformán Vajdaságban és Szerbia más részein. Engedjék meg, hogy ezt az állítást néhány konkrét számadattal támasszam most alá. A megfelelő sztenderdek például meghatározzák, hogy minden 350 ezer lakos esetében léteznie kell egy véráramlást ellenőrző hemodinamikai vizsgálóteremnek. Vajdaságban tehát hat ilyennek kellene lennie, ehelyett másfél van. Szerbia fennmaradó részére, vagyis a lakosság kétharmadára pedig tizenöt terem létezik – mondta a Tartományi Képviselőház elnöke.
– Ma 694 személynek kell várnia a vizsgálatra, az év elején még 331-en voltak. Stent beültetésére jelenleg 92 beteg vár a tartományban, az év kezdetén 13 személy várt. Még katasztrofálisabb a helyzet azonban a sugárkezelések terén. Vajdaság kétmillió lakosának szükségleteit mindössze két berendezés próbálja ellátni két műszakban, a várakozási idő így hat hónapig terjed. Szerbiában ez a várakozási idő egy hónapos. Mondanom sem kell, milyen üzenetet kapott az, akivel orvosa közli: várjon fél évet a sugarazásra – hangsúlyozta felszólalásában Pásztor, aki hozzátette: az egészségre, a felépülésre vonatkozó jognak egyformán kellene érvényesülnie a polgárok esetében.
A PROBLÉMÁT MINDENKI LÁTJA
A tartományi parlament elnöke kifogásolta, hogy a korábbi évekkel ellentétben az idén még csak bele sem szólhattak Vajdaság képviselői a költségvetés alakulásába, így a módosítási indítványok benyújtása jelentette az egyetlen útját annak, hogy változtassanak a tartomány szempontjából nem megfelelő javaslaton. Lapunknak nyilatkozva az elnök közölte, hogy a parlamenti vita alkalom volt arra is, hogy elhangozzék: a sokszor hallott állításokkal ellentétben nem Vajdaság az állam legfejlettebb régiója. Kérdésünkre válaszolva ugyanakkor elismerte, hogy mégis történt bizonyos előrelépés az elmúlt évek során.
– Jelentős előrelépésnek tartom, hogy ma már nem kell győzködni vitapartnereinket arról, hogy gondok vannak a vajdasági hét százalékkal. Emlékeztetnék, hogy 2010-ben még azért rugdosták ki a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőit a zentai és szabadkai önkormányzatokból, mert nem támogatta a Vajdaság érdekeivel ellentétben álló költségvetést. Az, hogy ma közösen keressük a probléma megoldását elsősorban állhatatosságunknak és annak a ténynek köszönhető, hogy a parlamentek közötti együttműködés révén az elmúlt másfél évben már többször beszélhettem Belgrádban Vajdaság problémáiról, érdekeiről – értékelte Pásztor.
A KORMÁNY NEMET MONDOTT
Lazar Krstić pénzügyminiszter Pásztor beszédére reagálva elismerte, hogy Vajdaság finanszírozásának problémája megoldásra vár, ahogyan a helyi önkormányzatoké is, s az erről szóló jogszabályt is mielőbb módosítani kell. Krstić kijelentette, hogy a konstruktív dialógus híve, s reményét fejezte ki, hogy a jövő évi költségvetés elfogadásakor már nem lesznek kénytelenek szembesülni a fennálló gondokkal. Jelenleg ez a maximum, amit nyújtani lehetett, magyarázta, s ígéretet tett arra, hogy a tartomány finanszírozásával foglalkozó munkacsoport hatékonyan foglalkozni kezd a vonatkozó jogszabály kidolgozásával. Mint mondta, a kormány a jelen körülmények között nem fogadhatta el a vajdasági indítványokat.
|
– A Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportja módosítási indítványt nyújtott be a 2014-es évi köztársasági költségvetés tervezetére. A módosítási indítvány értelmében, a jövő évi költségvetés 150 millió dinárt biztosítana a Szabadkai Népszínház felújítási munkálataira. A köztársasági kormány 2006. decemberében szerződéses kötelezettséget vállalt a felújítási költségek 45 százalékának a biztosítására, 2009-től azonban nem tesz eleget a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének. Jóllehet, a szerbiai kormány nem fogadta el a VMSZ módosítási indítványát, a parlamenti szavazáson még mindig van esély arra, hogy a jövő évi költségvetésbe mégis bekerül a Szabadkai Népszínház felújítására javasolt 150 millió dinár. A VMSZ városi szervezete elvárja a koalíciós partnereitől, hogy tekintélyüket és befolyásukat latba vetve, hozzájárulnak a módosítási indítvány sikeréhez – áll a VMSZ szabadkai városi szervezetének csütörtöki közleményében. |
Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője a Magyar Szónak elmondta, hogy e párt álláspontja szerint az ország valamennyi polgára egyaránt nehéz helyzetben él: a vajdaságiaknak és Szerbia többi polgárának egyformán viselnie kell a krízis terhét, s a kormány által javasolt takarékossági intézkedések következményeit.
– Síkraszállunk azonban a nyitott kérdések megoldásáért, így a Vajdasággal kapcsolatosakért is. Ennek érdekében 2014 első felében meg kívánjuk vitatni a tartomány politikai képviselőivel az alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett hatáskörök kérdését is. Véleményünk szerint a „hol a mi pénzünk?”-kérdés kulcsfontosságú, s a választ minőségi párbeszéd adhatja csupán meg. Ennek a válasznak összhangban kell lennie az alkotmánnyal, s minden polgár érdekét szolgálnia kell. A párbeszéd szándéka a párt és a kormány részéről is jelen van – közölte Babić.
Hozzátette, hogy biztos a finanszírozási törvény előkészítésével megbízott munkacsoport sikerében, s abban, hogy nem egy csupán papíron létező törvényt készítenek majd el.
„EZ CSUPÁN TAKTIKA”
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője bírálta a hatalmi többséget a módosítási javaslatok elutasítása miatt, s lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy ez arról tanúskodik: egyetlen újvidéki kezdeményezést sem hajlandó a kormány támogatni, mert az más politikai összetételű vezetőségtől származik.
– A kormány Szerbia finanszírozását sem tudja megoldani, Európa legmagasabb költségvetési hiányával „dicsekedhet”. A munkacsoport felállítását azonban üdvözölni tudjuk, minden tőlünk telhetőt megteszünk a finanszírozási törvény megszületése érdekében, noha a bizottság létrejöttére inkább taktikai fogásként tekintünk, s nem őszinte törekvésként – húzta alá Stefanović.
Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt képviselője tarthatatlannak nevezte a köztársaság Vajdasággal szembeni viszonyulását, mely már hét éve folyamatosan tart, s nem mutat semmilyen pozitív változást. Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselőcsoportjának vezetője az alkotmány módosításában látta a megoldást. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi alkotmány folyamatos fejfájást fog továbbra is okozni a vajdaságiaknak. Suzana Grubješić, a Szerbia Egyesült Régiói párt frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy Szerbia más régióinak is a vajdaságihoz hasonló autonómiát kellene szavatolni, a vajdasági autonómián belül pedig növelni kellene a bácskai, bánáti és szerémségi térség önrendelkezési fokát.
