Az európai integrációkról tartott tematikus ülést hétfőn a Tartományi Képviselőház, melyet megelőzően közös sajtótájékoztatón beszélt e folyamatról és a parlamentek közötti együttműködésről Nebojša Stefanović, a köztársasági és Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke. Pásztor hangsúlyozta, hogy Stefanović részvételét a tematikus ülésen a két képviselőház közötti pozitív együttműködés újabb példájaként értékeli, mely bizonyítja, hogy a tartomány és a köztársaság szintje közötti politikai eltérések ellenére is lehetséges a normális kommunikáció. Közölte, hogy a vajdasági képviselőház azon igyekezete, hogy kihasson a törvények alakulására csak első ránézésre tűnhet hiábavalónak, s emlékeztetett arra a feladatra, amely a következő fél évben vár a tartományi és köztársasági döntéshozásra. A statútum alkotmányossági korrekciójára, a megkérdőjelezett hatáskörök témájára és Vajdaság finanszírozásának megoldására utalt. Ezt a folyamatot, húzta alá Pásztor, sikeresen kell lezárni, más végkifejlet elképzelhetetlen, hiszen az az alkotmányos rend megingását eredményezné. A folyamat sikeres lezárásához tovább kell erősíteni az intézmények közötti együttműködést – tette hozzá.
Stefanović arról beszélt, hogy két jelentős esemény is történt hétfőn az integrációk kérdéskörét illetően: a köztársasági parlament a csatlakozási folyamatban betöltött szerepéről szóló határozatot fogadta el, a vajdasági képviselőház pedig ennek a folyamatnak a részleteit tárgyalta meg. Véleményének adott hangot, hogy a képviselőházaknak fontos ellenőrző szerep jut e folyamat előrehaladását illetően is, mely strukturális reformokat, a társadalom átalakulását is maga után vonja. A jogok védelme, a korrupcióellenes harc és az intézményes rendszer erősítése jelentik majd a legfontosabb feladatokat – mondta el a sajtótájékoztatón Stefanović. A tartományi hatalmat a Szerb Haladó Párt nem fogja erőszakkal távozásra kényszeríteni, mondta el újságírói kérdésre válaszolva, noha a közelmúltban lezajlott számos helyhatósági választás, tartományi pótválasztás egyértelmű bizonyítéka a polgárok akaratának – jegyezte meg Stefanović.
A CÉLPONT: 2020
Az integráció témájával foglalkozó ülésen Pásztor István a Borba napilap 23 évvel ezelőtti egyik cikkére tért ki, melyben arról tudósítottak, hogy Jugoszlávia szorosabb kapcsolatokat alakított ki az európai közösséggel. Mint mondta, intő jelként értelmezhető ez az újságcikk, mely ékes bizonyítéka, hogy amikor valaki kockára teszi egy állam esélyeit, akkor könnyen elvesztegethet akár 23 évet is. Úgy fogalmazott: joggal jelentheti ki, hogy az európai integráció iránti elszántság a vajdasági polgárokat mindvégig jellemezte. A csatlakozási folyamat Szerbia modernizálását is jelenti egyben, mely magába foglalja a hazai jogrendszer harmonizálását az európaival, de a felgyülemlett belső problémák rendezését is – fejtette ki Pásztor.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő Ludwig van Beethovennek, az Európai Unió himnusza szerzőjének születési évfordulójára emlékeztetett, megjegyezve, hogy bár az unióban ma korántsem az Örömódához hasonló a helyzet a gazdasági problémák, magas költségvetési hiányok, szélsőséges politikai opciók előretörése miatt, mégis egyértelmű, hogy az európaiak, így a szerbiai polgárok számára is ez a közösség jelentheti az egyedüli megoldást hosszú távon. Hozzátette, hogy a célok közé most Európának az európai értékek védelmét is be kell sorolnia. Kiemelte, hogy Vajdaságot az eddigiekben is az eurorégiókkal folytatott jó együttműködés és az uniós alapokból származó támogatások nagy sikerrel történő lehívása jellemezte.
Az idei évet a kihívások, de sikerek határozták meg – fogalmazott felszólalásában Nebojša Stefanović, a köztársasági képviselőház elnöke. Kiemelte, a csatlakozási tárgyalások kezdetének jóváhagyását, illetve a törvények átvilágításának kezdetét. Várakozásának adott hangot, hogy Szerbia 2020-ra az unió teljes jogú tagállamává válhat, feltéve, hogy továbbra is a jelenlegi elszántsággal dolgozik a reformok végrehajtásán, a társadalmi változásokon. A szerb adminisztráció a legfelkészültebbek közé tartozik, s ezt Európában is elismerik, ami a csatlakozás gyorsaságát segítheti – fogalmazott.
A XXI. SZÁZAD SZERBIÁJA
Szerbiának 2013-ban sikerült megszilárdítania a reformtörekvéseket, fejlesztenie a regionális együttműködést és normalizálnia a kapcsolatait Koszovóval – ismertette az év pozitív mérlegét Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője. Bejelentette, hogy az unió kedden dönt az első kormányközi konferencia dátumáról, azaz a csatlakozási tárgyalások tulajdonképpeni kezdetéről, illetve a tárgyalási keretről. Hangsúlyozta, hogy a brüsszeli megállapodás betartása továbbra is fontos szempont marad Szerbia esetében, s felsorolta, milyen feladatok várnak az országra jövőre. Ezek között említette a kulcsfontosságú intézmények, köztük az igazságszolgáltatás szervei függetlenségének szavatolását, a korrupció és bűnözés ellen folytatott harc keretén belüli nyomozások, eljárások, ítéletek révén kézzel fogható, konkrét eredmények elérését, a korábban elfogadott médiastratégia alkalmazását, egy diszkriminációellenes akcióterv elfogadását, a kisebbségvédelem fejlesztését.
Tanja Miščević, a szerb csatlakozási tárgyalócsoport vezetője úgy fogalmazott, hogy nem maga a csatlakozás elnyerése, annak pillanata a cél, hanem egy demokratikus és modern XXI. századi Szerbia kialakítása. Az a kérdés, tette hozzá, hogy a mintegy 180 ezer oldalas uniós jogrendszert hogyan sikerül Szerbiában, például Zsablyán alkalmaznunk. Ennek a célnak az elérése jelenti a legnagyobb feladatot – értékelte Miščević. Arra fektette a hangsúlyt, hogy a csatlakozási folyamat egészének átláthatónak, világosnak, érthetőnek kell lennie a polgárok előtt.
Branko Ružić köztársasági európai integrációs ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter arról beszélt, hogy hazánk esetében egyedinek ígérkezik az integrációs folyamat, mert azzal egyidejűleg kell zajlania a Belgrád és Pristina közötti viszonyok teljes rendezésének is.
MEG KELL VÁLTOZNUNK
A képviselői hozzászólások alkalmával Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt tagja kifogásolta, hogy az unióellenes vélemények nem tudnak teret hódítani maguknak, s egy az integrációról szóló népszavazás megtartását kezdeményezte még a csatlakozási folyamat kezdete előtt. Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia többet veszít a csatlakozással, mint amennyit nyer.
Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy Európa Szerbiától magatartásának megváltoztatását, a különbözőség elfogadását, a törvények tiszteletben tartását várja el. Közölte, hogy az unió többet tud Szerbiáról, mint Szerbia az unióról, s aláhúzta, hogy Vajdaság az egyik legvonzóbb európai régióként nagy segítséget nyújthat Szerbia egészének felzárkózásában.
