A Szerbiai Alkotmánybíróság, mint ismeretes, a vajdasági hatásköri törvény 22 szakaszának korábbi alkotmányellenessé nyilvánítását követően a hónap elején alkotmányellenesnek kiáltotta ki a vajdasági statútum 48 rendelkezését is. Ez annyit jelen, hogy a tartomány alapdokumentumának mintegy kétharmada ütközik részben vagy teljesen az alaptörvénnyel. Az alkotmánybíróság döntésében az egyedüli pozitív elem az, hogy elismerte a vajdasági polgárok autonómiához való jogát, s hogy ezt szem előtt tartva hat hónapot hagyott a statútum alaptörvénnyel való összehangolására a megkérdőjelezett szakaszok hatályon kívül helyezését megelőzően, vagyis a döntés hivatalos közzététele előtt.
A témával már foglalkozott a Tartományi Képviselőház Vajdaság alkotmányjogi helyzetével megbízott testülete, mely január közepére kilátásba helyezte annak a munkacsoportnak a felállítását, mely a statútumot lesz hivatott összehangolni az alkotmánnyal. Pásztor István, a képviselőház és az említett bizottság elnöke amellett az elképzelés mellett foglalt állást, hogy a legjobb megoldást egy új statútum megírása jelentené, nem pedig a jelenlegi statútumnak a korrigálása. A szöveg már akár március elejére a vajdasági parlament elé kerülhet.
– A mostani statútum mintegy kétharmadát nyilvánították alkotmányellenesnek, tehát nagyobb lenne a változtatás alá eső rész, mint amennyi megmaradhatna. Másrészt, amikor egy jogszabályon változtatunk, akkor nehéz annak szövegét követni, amikor pedig ekkora a változás, ez a nehézség sokszorozódik. Ezért gondolom, hogy célszerűbb, racionálisabb lenne egy koherens, teljes szöveget írni. A jelenlegi statútum egyes szövegrészei teljesen átkerülhetnének az újba, az alkotmányellenesnek nyilvánított részek pedig a döntéssel összhangban változnának. Így egy áttekinthető, közvita és döntéshozás szempontjából világos helyzetet teremtő szöveget kapnánk végül – magyarázta Pásztor.
Hozzátette, tisztában van azzal, hogy egy technikai jellegű kérdésről van szó, s ha esetleg az illetékes bizottság nem ezt az utat tartja majd járhatónak, az sem számít tragikus végkifejletnek. Arra a kérdésre, hisz-e abban, hogy köztársasági szinten is sürgősen kezelendő problémaként tekintenek majd a statútum ügyére, a házelnök azt felelte, hogy első látásra valóban csupán vajdasági problémának tűnhet a kérdés, de felhívta a figyelmet az esetleges következményekre is.
– Ha hatályba lép az alkotmánybíróság döntése, egy akkora jogi űr keletkezik a szerb jogrendben, amely semmiképp sem számíthat lokális vagy regionális gondnak. Amikor Szerbia egyébként is millió problémával küszködik, azt hiszem, még egy ilyen politikai feszültséget bevinni a helyzetbe senkinek sem lehet érdeke. Nem látom, mely prioritások írhatnák felül e problémának a megoldását – értékelte.
A statútum kérdése mellett a vajdasági problémakör részét képezi még a hatáskörök és a finanszírozás gondja is. Pásztor szerint ezek a kérdések is megoldásra várnak az előttünk álló időszakban.
– Formálisan ugyan nem függnek össze egymással e kérdések, lényegüket tekintve azonban elválaszthatatlanok. Nem puszta jogalkotási kérdés ez, ez egy életszerű kérdés. Fenntarthatatlan az a folyamatos leszakadás, melynek évtizedek óta szenvedő alanyai vagyunk. Ha jogos az elvárás, hogy tiszteletben tartva az alkotmánybírósági döntést június 5-éig megszülessen a statútum módosítása, akkor nem kérdőjelezheti meg senki annak a jogosságát, hogy ez idő alatt a finanszírozással kapcsolatos szabályokat is tisztázzuk és leírjuk – összegezte Pásztor István.
