„Nem szabad kimaradni a folyamatokból”

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pénteken szabadkai sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a párt Vajdasági Magyar Szövetség – Pásztor István név alatt önállóan állít teljes, 250 jelöltből felálló listát az előrehozott köztársasági parlamenti választásokon. Mivel már felkészültek a folyamatra, a listaállításhoz szükséges aláírásokat azonnal elkezdik gyűjteni, amint megérkezik az ehhez szükséges dokumentáció. Erre valószínűleg a jövő hét első napjaiban sor kerül. Mint az kiderült, a listát február 10-e környékén szeretnék átadni, hogy ezután kizárólag a kampányra összpontosíthasson a VMSZ. A párt választási programja az eddigi politikai prioritások tekintetében folytonosságot tükröz majd, valamint újabb elemek is meg fognak jelenni benne. Mint azt Pásztor megjegyezte, nem kizárólag a vajdasági magyarság szavazatára számítanak, hanem mindenkiére, aki azonosulni tud a VMSZ követte célokkal, értékekkel.

A VMSZ köztársasági parlamenti párt kíván maradni. A képviselői mandátumok tekintetében pedig az a cél, hogy legalább a mostani ötöt sikerüljön megismételnie. Tekintettel arra, hogy a következő négyéves ciklusban összehasonlíthatatlanul fontos kérdéseket kell megoldani Szerbiában, a VMSZ ambíciója az, hogy olyan helyzetbe kerüljön, hogy befolyásolhassa a folyamatokat, emelte ki Pásztor.

– A következő összetételű kormányban és köztársasági parlamentben olyan helyzetbe kívánunk kerülni, hogy képviselhessük az általunk képviselt dolgokat, értékeket, célokat. Az, hogy a VMSZ a hatalmi többség része lesz-e, nem kizárólag tőle függ. Ha figyelembe vesszük, hogy a feltételezések szerint mely pártok kerülnek majd be a parlamentbe, le kell szögezni: a szerbiai politikai színtéren ma egyetlen olyan politikai párt sincsen, amely nem tudna együttműködni valamelyik másikkal. Ez a VMSZ-re is vonatkozik – fogalmazott Pásztor.

Pásztor István elmondta, hogy az utóbbi két évben folyamatosan olyan jelzések érkeztek a VMSZ-hez, hogy kívánatos, elfogadható, sőt, egyeseknek örömteljes lenne, ha a párt a parlamenti többségből politizálna.

– Fontos, hogy ne maradjunk ki a folyamatokból. Nem azért, hogy tagjai legyünk a kormánynak, hanem azért, hogy képviselhessük az előttünk álló időszak összetett folyamataiban az általunk képviselt célokat. Nem maradhatunk ki a játéktérről. Ezért ha lehetőség adódik rá, akkor a VMSZ komolyan megfontolja, hogy része legyen a hatalmi többségnek. A jelenlegi helyzetállás szerint az lenne az ésszerű, ha emellett a lehetőség mellett döntenénk. Ez nem azt jelenti, hogy tisztségviselőink ott lesznek a kormány élvonalában, vezetői rétegében, de szeretnénk a parlamenti többség része lenni, és a végrehajtás szintjén is részt venni az ország irányításában – magyarázta Pásztor.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lesz a következő négyéves ciklus különösen fontos, a VMSZ elnöke egyebek mellett az európai uniós csatlakozást, a kulcsfontosságú reformokat, az ország és a társadalom teljes átszervezését, modernizálását és az alkotmány esetleges módosítását említette. Ezek azok a dolgok, amelyek miatt a VMSZ indokoltnak tartja az előrehozott választások megtartását, hiszen a politikai színtérnek le kell tisztulnia, hogy azután a problémák megoldása kerülhessen előtérbe, emelte ki Pásztor.

– A két évvel ezelőtti választásokat követően természetellenes helyzet állt elő: a legerősebb párt nem erejéhez mérten irányíthatta az országot. A következő négy év kulcsfontosságú lesz az európai uniós csatlakozás szempontjából. Ezt és a többi döntően fontos folyamatot azoknak kell irányítaniuk, akiknek a legnagyobb a támogatottsága a társadalomban – fejtette ki Pásztor.

A vajdasági rendkívüli választásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a VMSZ elnöke megismételte korábbi kijelentését, hogy a tartományi hatalom stabil, semmi nem teszi indokolttá a választások kiírását. A folytatásban megjegyezte: azt nem értékelheti, hogy a Demokrata Párton belül jellemző történések, mint Boris Tadić volt pártelnök, tiszteletbeli elnök kilépése a pártból, befolyásolni fogja-e bármilyen módon a DP-t, a tartományi hatalom legerősebb pártját.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva, hogy ha a 2010-es nemzeti tanácsi választásokon a VMSZ a civilekkel való összefogás mellett döntött, akkor a köztársasági választásokon miért nem kíván a kisebb vajdasági magyar pártokkal közösen indulni, Pásztor kifejtette: első pillantásra talán valóban úgy tűnik, hogy kettősségről van szó, ugyanakkor, ha valaki mélyebben elemzi ezt a témát, akkor egységes viszonyrendszert fedez fel.

– A parlamenti választások lényege az, hogy azokon önállóan, pártként induljunk. Egyébként ugyanaz az összefogás tapintható ki a parlamenti, mint a nemzeti tanácsi választásokon, mert akit és amit képviselünk, az teljes mértékben egybeesik a pártunk által állandó jelleggel folytatott érdekegyeztetéssel az egyházzal, az intézményekkel, az értelmiségiekkel és a civilekkel. A kis pártok nem hiányoznak. A kis pártok hiánya semmit nem vesz el a közösségi összefogásból. Ezeknek a pártoknak a túlnyomó többsége teljesen súlytalan, mozgósító erejük teljes Vajdaság vonatkozásban egy-egy falusi civil szervezet vagy művelődési egyesület mozgósító ereje alatt van. Az, hogy ilyenkor megpróbálnak nyomást gyakorolni az összefogás létrejöttével kapcsolatban, egyébként pedig folyamatosan mindennel szembe mennek, teljesen kizárja az együttműködés lehetőségét. Azok, akik most az összefogásból származó erőt próbálják népszerűsíteni, az utóbbi mintegy két évben jóformán egyetlen helyhatósági választáson sem indultak. El lehet játszani, hogy van hat párt, de ennek nincsen valóságtartalma. Azzal a párttal pedig, amelynek az elmondottaknál valósabb ereje van, elvi meggondolásból és közgyűlési döntések alapján továbbra sem kívánunk együttműködni. A nemzeti tanács másfajta testület, ezért egészen biztos, hogy ha ősszel sor kerül a nemzeti tanácsi választásokra, akkor a négy évvel ezelőtti gyakorlatot fogjuk megismételni – fogalmazott Pásztor.