Pásztor István elégedettségét fejezte ki, hogy az elmúlt hónapok munkája során sikerült kompromisszumokat kötni, és a Tartományi Képviselőház elé vinni Vajdaság statútumának szövegjavaslatát (Fotó: Ótos András)
Túlnyomó szavazattöbbséggel a Tartományi Képviselőház elfogadta Vajdaság módosított statútumát, holnap, vagyis pénteken pedig a Szerbiai Képviselőház is napirendre tűzi. Ha köztársasági szinten is zöld fényt kap, a szerbiai alkotmánybírósához kerül ismét. Eddig minden jel arra utal, hogy a kitűzött határidőig, tehát legkésőbb június 6-án megszületik Vajdaság legfelsőbb törvényes jogszabálya.
A képviselőházi ülést megelőzően Pásztor István házelnök, valamint a Tartományi Képviselőház Vajdasági Alkotmányjogi Helyzetével Foglalkozó Bizottság elnöke bizottsági ülést hívott össze, melyen egyetlenegy napirendi pont, Aleksandar Marton (Vajdasági Szociáldemokrata Liga) módosítási indítványának megvitatása szerepelt. A párt Vajdaság tradicionális szimbólumainak pontos megfogalmazására és leírására a Vajdasági Múzeum vezetőségét kérte fel, hogy a későbbiekben semmiféle kétség se merülhessen fel ennek kapcsán. Az ülés kezdetéig az intézmény válasza meg is érkezett, de a bizottság a módosítási javaslatot szavazattöbbséggel elutasította, azzal a megindoklással, hogy Vajdaság statútumának szövegjavaslata a pártok kölcsönös megállapodása és tárgyalások révén született meg, és a többi párt sem nyújtott be módosítási javaslatot.
A képviselőházi ülés kezdetén, melynek napirendjén egyetlen pont, Vajdaság statútumának javaslata szerepelt, Pásztor István házelnök elégedettségét fejezte ki, hogy sikerült kompromisszumra jutni, és a képviselőház elé vinni a szövegjavaslatot.
– Parlamenti elnökként elégedett vagyok, hiszen beigazolódott, amit négy hónappal ezelőtt is állítottam, hogy az új statútumszöveg megfogalmazása, jóváhagyása és tartományi szintű elfogadása lehetséges. Ami annak tartalmát illeti, nem lehetek elégedett, viszont a történet nem erről szól – mondta Pásztor.
– Elsősorban azért nem vagyok elégedett, mert nem létezett egy olyan mozgástér, amelyben szabadon fogalmazhattuk volna meg a képviselőház számára legideálisabb dolgokat, hanem az alkotmánybíróság által előre lefektetett alapok mentén kellett hogy létrejöjjön az új szöveg. Az elfogadott javaslat viszont arról tesz tanúbizonyságot, hogy a különböző politikai opciók tudnak és képesek egymással kompromisszumokat kötni, megállapodni – jegyezte meg Pásztor.
A képviselőházi elnök továbbá azt is kifejtette, hogy a szerdai nap után a statútumjavaslat a fővárosba kerül, ahol a köztársasági képviselőház vitatja meg. Amennyiben minden a tervezett ütemben halad, akkor a jövő hét folyamán egy újabb tartományi parlamenti ülés formájában hivatalosan is elfogadják, ezt követően pedig még a június hatodikai időpont előtt hatályba is léphet Vajdaság statútuma.
Pásztor megemlítette azt is, hogy a megkötött kompromisszumok ellenére bizonyos pártok továbbra sem elégedettek a megfogalmazott szöveggel, árulásnak, illetve szeparatista törekvésnek vélik azt.
– A más álláspontokat elsősorban politikai motivációk mozgatják, van azonban egy realisztikus eleme is az új szövegjavaslat körüli procedúrának, amely szerencsére volt annyira erős, hogy a politikai indíttatásokból megfogalmazott kijelentések fölé kerekedjen, így megakadályozva azt, hogy az egyeztetések a konfliktusok irányába terelődjenek el – magyarázta a képviselőház elnöke.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő úgy értékelte, hogy az ülés két üzenetet is közvetít. Az első az, hogy Szerbiának szavatolnia kell intézményeinek függetlenségét, a második pedig az, hogy a jelenlegi alkotmányt meg kell változtatni, hiszen nincs összehangolva az európai szabványokkal, Szerbia pedig olyan ország, amely uniós ambíciókkal rendelkezik. Így, amennyiben az állam az európai közösség része akar lenni, egy új alkotmány meghozatala elkerülhetetlen.
– Nem vagyunk elégedettek az alkotmánybíróság decemberi döntésével, viszont pártunk hisz a szerbiai jogállamiságban és abban, hogy az alkotmánybíróság előbb-utóbb úgy jár el az ilyen jellegű kérdésekben, ahogy az egy modern demokratikus államban szokás – nyilatkozta Pajtić.
Az ülésen a pártok frakcióvezetői kértek szót. Milan Ćuk, a Szerb Radikális Párt képviselői csoportjának vezetője kifejtette, pártja harmincnál is több olyan módosítási javaslatot is benyújthatott volna, amelyek szerinte az alkotmánybíróság részéről biztosan elfogadásra kerültek volna, de ezt nem tette. Viszont kiemelte: nem látja értelmét annak, hogy a Tartományi Kormány megnevezés helyett miért ne lehetne használatban a Tartományi Végrehajtó Tanács, hiszen az országban már van egy kormány, mégpedig a belgrádi. Ezért a SZRP nem szavazhat a statútumjavaslatra. Miloš Gajić, az Új Demokrata Párt frakcióvezetője elmondta, pártja nem vett részt a statútum kidolgozásával megbízott munkacsoportban, de mindenképp üdvözölni tudja a szöveg tartalmát, melyre Vajdaság lakosságának kimondottan szüksége van.
Egeresi Sándor, a VMSZ frakcióvezetője felszólalásában arról szólt, hogy pártja építő jellegű javaslatokkal állt hozzá a szakmai csoport munkájához, hiszen korántsem mindegy milyen Vajdaságban élünk, és mennyire tartják tiszteletben a kisebbségek jogait. A kisebbségi közösségek szempontjából fontos lett volna a statútum szövegében a nemzeti közösség megnevezés használata, és nem a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek megnevezés, mely ezután szerepel.
Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője szerint ameddig a statútumnak a 2006-ban meghozott alkotmányhoz kell igazodnia, addig nem lesz megfelelő, így a jelenlegi második szöveg sem fog jelentős változást hozni.
– Igyekeztünk közös nevezőre jutni a többiekkel, hogy a lehető legideálisabb megoldásokkal éljünk. Ez volt a célunk a benyújtott módosítási javaslattal is. A gond az, hogy meglehetősen korlátozott jogi keretek között kellett mozognunk, ennek ellenére a VSZL képviselői több olyan dolog felett hunytak szemet, amelyeket más esetekben nem hagytak volna jóvá. Ennek persze vannak előnyei is, de egy pillanatban az ember rájön, hogy a rengeteg kompromisszummal tulajdonképpen többet lép hátra, mint előre. Bogaroški hozzátette, a liga nem szavaz a statútum javaslata ellen, viszont a szöveg és az alkotmánybíróság decemberi döntésének hiányosságait figyelembe véve, azt sem tehetik, hogy elfogadják. Így a VSZL nem vett részt a szavazásban.
Predrag Matejin, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője nyilatkozatában kifejtette, hogy pártja a statútum szövegének kidolgozásától kezdve igyekezett hozzájárulni a munka sikerességéhez, de részükről ez még nem minden, hiszen ugyanezen lesznek majd a köztársasági képviselőház ülésén is. Matejin is a kompromisszumokról beszélt, amelyek eredményeként mindenki némileg elégedetlen, de tisztában vannak azzal, hogy Vajdaságnak szüksége van a statútumra és a finanszírozásról szóló törvényre. A SZHP egyik legnagyobb kompromisszuma az volt, hogy bólintott a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek megnevezésre, de emiatt – mint mondja – egyetlen kisebbségnek sem kell jogai megcsorbításától tartania.
Borislav Novaković, a Demokrata Párt képviselői csoportjának vezetője arra emlékeztetett, hogy a statútum szövegjavaslatának kidolgozása kezdetén még úgy tűnt, szakmai, vagyis jogi beavatkozás lesz, de hamar kiderült, hogy ennél sokkalta többről van szó. Vajdaság autonómiájának említésekor minden irányból az érzelmek kerekednek felül, kezdve attól a véleménytől, hogy Vajdaságnak már így is túl nagy az autonómiája, egészen addig, hogy túl kevés. Tehát ezt a politikai szakadékot kellett áthidalni, hogy eljussunk célunkig, ami ezennel megtörtént. Novaković üdvözölte azt a döntést, hogy a statútum szövegével foglalkozó munkacsoportba szakembereket, a jogtudomány doktorait kérték fel, akik véleménye diadalmaskodott a politikai érdekek felett.
A képviselők közül egyedül a Szerbiai Demokrata Párt sorait erősítő Milenko Jovanov kért szót, elmondta, pártja nem szavazhat a szövegjavaslatra, mivel az továbbra sincs teljesen összhangban az alkotmánybíróság követelményeivel.
– A szöveg megfogalmazásában részt vett párttagok mind kompromisszumokról beszélnek, viszont a SZDP képviselői úgy gondolják, nem létezhetnek kompromisszumok akkor, amikor az alkotmánybíróság világosan kijelentette, hogy a tartományi szervek tekintetében alkotmányellenes a „kormány” kifejezés használata, amely végül is belekerült a statútumba. Ugyanígy, amikor a bíróság kijelentette, hogy a használható kifejezés a nemzeti kisebbségek, akkor az nem kompromisszum kérdése, hogy a szövegben „nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek” megnevezés szerepeljen – fejtette ki Jovanov.
A képviselőházi felszólalások során az Új Demokrata Párt, a Szerb Haladó Párt és a Demokrata Párt képviselői elismerően szóltak Pásztor István kitartó munkájáról, mérhetetlen hozzájárulásáról és tagadhatatlan érdeméről, hogy a statútum javaslata elkészülhetett.
A Tartományi Képviselőház ülésén a statútum javaslatának elfogadására 99 képviselő szavazott igennel, hatan nemmel, tartózkodó nem volt, 11-en pedig nem vettek részt a szavazáson.
