– Létezniük kell olyan témáknak, amelyek nem politikai perlekedés tárgyát képezik, hanem konszenzus megteremtésére adnak lehetőséget! Mindenképp ilyen témát kell hogy jelentsen azon intézmények kiépítésének a kérdése is, amelyek az európai forrásokból származó támogatási összegek lehívására hivatottak – hangsúlyozta pénteken megtartott sajtótájékoztatóján Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, az Európai Ügyek Alap igazgatóbizottságának vezetője ezen intézmény éves jelentésének megvitatását követően.
Siniša Lazić, Branislav Bugarski és Pásztor István (Fotó: Ótos András)
Pásztor úgy ítélte meg, hogy az alap 2013-ban teljesíteni tudta az év elején meghatározott célokat. A jelentést a parlamentben is meg kell vitatni, és el kell fogadnia azt a többségnek. Az elmondottak nem azt jelentik, hogy nem szabad kritikát megfogalmazni az alap működésével kapcsolatban, hanem azt, hogy ennek a kritikának valós alapokon kell nyugodnia, és ki kell zárnia a napi politikai célokat – magyarázta az elnök. Az alap által folytatott projektumok közül kiemelte azoknak az edukációs kezdeményezéseknek a végrehajtását, melyeknek köszönhetően tizenkilenc intézmény több száz foglalkoztatottja szerezhetett gyakorlati tudást az európai pályázatokon történő sikeres részvételhez. A tervek is ezt az edukációt segítenék elő. Egy európai ügyekkel foglalkozó akadémiát hozna létre az alap, mely továbbképzési lehetőséget szavatolna az intézmények dolgozói, s később a többi érdeklődő számára is. Szeretnék, ha az akadémia már a 2014/2015-ös tanévben megkezdhetné a munkáját, ehhez azonban még alaposan át kell tanulmányozni a régióban létező hasonló beállítottságú akadémiák működésének részleteit is, s ennek alapján körvonalazni a vajdaságinak a működési elveit.
Pásztor aláhúzta, hogy nagy mértékben az Európai Ügyek Alap munkájának köszönhetően, az európai forrásokból Szerbiába lehívott összeg 80 százaléka Vajdaság területére érkezett. Tavaly mintegy egymillió eurót sikerült kihasználni csak az alap munkája révén, a pályázási lehetőségek megnyitása óta pedig mintegy százmillió eurót vonzott magához Vajdaság 350 különféle projektum révén.
Újságírói kérdésre válaszolva a képviselőház elnöke kifejtette, hogy a vajdasági statútum módosítása semmilyen változást sem hozott az európai ügyekkel foglalkozó alap működésében, nem kérdőjelezte meg sem annak legitimitását, sem annak legalitását. Ez az iroda hazai és brüsszeli részlegére is vonatkozik. Hozzátette, hogy az állam egészének érdeke az európai források megfelelő kihasználása, nem kizárólag vajdasági célról van szó. Bármilyen hatalmi többség alakuljon ki a jövőben, a megkezdett munkát folytatnia kellene – szögezte le Pásztor.
Branislav Bugarski régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár úgy fogalmazott, hogy a projektumok sikeres véghezvitelében nagy szerepe van az emberi tényezőnek is. Negatív fejleményként beszélt arról a jelenségről, amikor egyes helyi önkormányzatokban a hatalomváltást követően az új vezetőség elhanyagolja a korábbi által megkezdett projektumokat, ezáltal lassítva a sikeres pályázások sorozatát. Siniša Lazić, az Európai Ügyek Alap új igazgatója közölte, hogy Magyarország számít jelenleg a legjelentősebb pályázati partnerállamnak, de a Horvátországgal megvalósított kapcsolatok is egyre jelentősebbek lesznek ezen állam uniós csatlakozását követően.
