A Szerbia és a NATO közötti együttműködés lehetőségeivel, a kapcsolatok elmélyítésével foglalkozott az a konferencia, amelyet tegnap tartottak meg a Tartományi Képviselőházban a Politika és Euroatlanti Partnerség Központjának szervezésében, illetve az észak-atlanti szövetség külpolitikai részlegének támogatásával. A Dveri mozgalom tagjai ugyanakkor NATO-ellenes transzparensekkel tiltakoztak a képviselőház előtt, ezzel jelezve: nemet mondanak a szövetséggel való minden együttműködés lehetőségére a múltban lejátszódott események miatt. Szégyenletesnek nevezték, hogy Újvidéken rendeznek meg egy ilyen konferenciát, ahol a katonai szervezet támadásai a legnagyobb károkat okozták 1999-ben. A Dveri szerint az Oroszországi Föderációval kialakított jó kapcsolatokat akarta aláásni a rendezvény.
A konferencia megnyitása során Pásztor István, a parlament elnöke arra emlékeztetett, hogy korábban az e témával kapcsolatos nyitottságot sokszor az árulás gyanúja pecsételte meg.
– Teljesen normálisnak tartom, hogy a téma kapcsán eltérő álláspontok léteznek. Az is normálisnak számít egy demokratikus társadalomban, hogy az épület előtt tiltakoznak azok, akik másként gondolkodnak és igénybe veszik a parlamentáris demokráciának a modern, európai eszközeit. Normális mindez egészen addig, amíg nem veszélyeztetik mások szabadságát, azt, hogy mások másféle nézetet is kifejthetnek – húzta alá, s rendkívül lényegesnek nevezte a párbeszéd folytatását az efféle kényesnek számító kérdések kapcsán, mely időről időre újraértékelteti velünk a korábban kialakított álláspontjainkat.
Pásztor kifejtette, hogy 1953-ban, az akkori Jugoszláviában intézményes és közvéleménybeli szempontból is jobbak voltak az előfeltételek a szervezettel való együttműködéshez. Ma a hat-hét évvel ezelőttihez képest is rosszabb helyzettel állunk szemben, akkor ugyanis a polgárok nagyobb része vélte jónak a NATO-csatlakozást, tette hozzá, s megállapította, az eltérések azonban éppen azt bizonyítják, hogy a vélemények folyamatosan változnak.
Branislav Blažić, a NATO-közgyűlés munkájában részt vevő szerbiai képviselőházi küldöttség tagja kijelentette, hogy a csatlakozás nem előfeltétele az európai uniós tagság elnyerésének, efféle nyomásgyakorlás nem létezik. Ausztriát említette példaként: az állam tagja az EU-nak, de nem tagja az észak-atlanti szervezetnek. Kifejtette, hogy a szervezet teljesen tisztában van Szerbia pozíciójával, s nem a „velünk vagy ellenünk” politika híve a más országokkal kialakított kapcsolatok esetében.
– A NATO-val szembeni ellenszenvet és bizonytalanságot az 1999-ben lezajlott bombázás eredményezte. Ezt az ellenszenvet azonban le kell tudnunk győzni, éppen Szerbia jövője érdekében – jelentette ki Blažić.
Bojan Stanojević alezredes, a Békepartnerség programjának nemzetközi katonai kapcsolatokkal megbízott vezetője arról számolt be, hogy a védelmi minisztérium továbbra is teljes mértékben tiszteletben tartja a katonai neutralitásról szóló határozatot, s a NATO-val mindenekelőtt professzionálisan, projektumok és programok pontosan meghatározott keretei között működik együtt.
