A Tartományi Képviselőház ülésének napirendjén szerepelt az idei költségvetés első hat hónapos megvalósításáról szóló jelentés, továbbá egyes előírásoknak, a parlament ügyrendjének az új statútummal történő összehangolásával kapcsolatos döntés. A legnagyobb vitát mégis a 64 képviselői aláírással napirendre tűzött határozatjavaslat váltotta ki, amelyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Demokrata Párt és az Új Demokrata Párt terjesztett be, s amely az alkotmány módosítására vagy egy új alaptörvény kidolgozására szólít fel, elsősorban Vajdaság jelenlegi előnytelen helyzetére hivatkozva. Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője az ülést megelőzően beharangozta, hogy pártja részt fog venni a parlamenti vitában, szavazni azonban nem szándékozik – sem igennel, sem nemmel, sem pedig tartózkodással.
– Azért nem kívánunk szavazni, mert egyik döntésünk sem tükrözné egyértelműen azt, amit a kérdésről gondolunk. Számunkra egyáltalán nem vitás, hogy az alkotmányon változtatni kell, hogy másfajta státust kell biztosítani Vajdaságnak. Ezt egy hosszú társadalmi vita eredményeképp kellene körvonalazni. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy az előttünk álló deklaráció napi pártpolitikai jelleggel készült, a ligának, a Demokrata Pártnak és az Új Demokrata Pártnak az élet-halál harcában jelent egy újabb manővert. Látni fogja a közvélemény, hogy tíz nap vagy két hét múlva már senki sem fog emlékezni a deklarációra. Egy vasvillával összedobált papíros ez, annyi tárgyi tévedés, csúsztatás van benne, hogy ilyesmire már régen nem volt példa – összegezte Pásztor, majd hozzátette, hogy a VMSZ frakciója szerint Vajdaság autonómiája egy olyan kérdés, amit ilyen módon nem lenne szabad lejáratni.
Pásztor közölte, hogy a három javaslattevő párt elmulasztotta a lehetőségét annak, hogy együttműködéssel keresse a problémák megoldásának lehetőségét, amikor távol maradt a pártközi egyeztetésről, s most ezzel a határozattal megpróbálják aláásni ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeit is.
Branislav Bogaroški, a VSZL frakcióvezetője nem értett egyet Pásztor megjegyzéseivel, melyeket a javaslattal kapcsolatos parlamenti felszólalása során is közölt.
– Miért nehéz elhinni, hogy ebben a parlamentben ül 64 olyan képviselő, akik minden hátsó szándék nélkül szeretnének párbeszédet nyitni az alkotmány módosításáról? Igaz, hogy az efféle kérdések kapcsán mindig minél szélesebb konszenzusra kell törekedni, de mi van akkor, ha a jelen pillanatban nem létezik egy ilyen széles konszenzus, mi van akkor, ha soha nem is fog létezni egy olyan konszenzus, amelyiket minden egyes párt támogatni tud? Söpörjünk a szőnyeg alá minden problémát, amíg várunk az ideális egyetértésre? – tette fel a kérdést vitazáró felszólalásában Bogaroški.
A VMSZ szavazással kapcsolatos döntését kritizálva hozzátette: ebben a kérdésben nem lehet nem kinyilvánítani valamilyen álláspontot. Az nem álláspont, ha valaki szavatolja a többséget, de nem nyilvánít véleményt – jegyezte meg.
TETTEK HELYETT DEKLARÁCIÓK
A Demokrata Párt is a párbeszéd kezdeteként értelmezte a deklarációt. Az ellenzéki Szerb Haladó Párt és Szerbiai Szocialista Párt viszont ellenezte és értelmetlennek minősítette azt, kiemelve számos megfogalmazásbeli hiányosságát. Abban egyetértettek a javaslat beterjesztőivel, hogy szükség van az alaptörvény módosítására, azt azonban egy sokkal komolyabb folyamat részeként képzelik el, mint amilyenre e határozat véleményük szerint következtetni enged.
– A Szerb Haladó Párt teljes mértékben támogatja az alkotmány módosítását, melyet az európai integrációs folyamat is elengedhetetlenné tesz. A mostani azonban nem a megfelelő pillanat egy efféle deklaráció meghozására. A közvéleménnyel manipulálnak a javaslattevők, elterelik a figyelmet az alapvető gondokról, Vajdaság hatalmas problémáiról – fogalmazott Predrag Matejin, az SZHP frakcióvezetője.
Pavle Budakov, az SZSZP képviselőcsoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a számos deklaráció helyett a képviselőház javaslatot tehetett volna a tartomány finanszírozásáról vagy hatásköreiről szóló törvény meghozására, erre ugyanis a jelenlegi alkotmánnyal összhangban is joga van. Mint mondta, a tartomány sajnos a meglévő hatásköreivel sem él, miközben tettek helyett határozatokkal követel újabbakat magának.
A Szerbiai Demokrata Párt és Szerb Radikális Párt ellenzett az alkotmánymódosításra vonatkozó minden elképzelést. A vita ideje alatt a Harmadik Szerbia párt aktivistái a képviselőház előtt tiltakoztak. Szerintük a deklaráció célja az ország egységének leépítése, a „Szerb Vajdaság” távolodása és a történelem megmásítása. A parlament végül 64 támogató, 33 ellenző szavazattal elfogadta a deklarációt. A VMSZ hét képviselője nem szavazott.
MINDENKI MÁSKÉPP LÁTJA
A képviselőház elfogadta az idei költségvetés első féléves megvalósítási jelentését is. Ennek részleteiről szólva Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője lapunknak elmondta, hogy a büdzsé bevételi oldalán az 59 milliárd dináros terv 49 százalékban, a kiadási oldalon pedig a 63,5 milliárdos terv csupán 39 százalékban valósult meg.
– Véleményünk szerint a megvalósított összegek azért ilyen alacsonyak, mert a tartományi kormány nem dolgozik teljes kapacitással. Reméljük, hogy a költségvetésben előirányzott programokat az év végéig tovább tudják vinni, és meg tudják majd valósítani – közölte Újhelyi.
Mint az utóbbi időben minden alkalommal, most is felmerült a tartományi hatalmi többség sorsának a kérdése. Miroslav Vasin, a DP tartományi bizottságának vezetője elmondta, hogy Bojan Pajtić marad a kormányfő, s a hatalmi többséget ezentúl is a jelenlegi pártok képezik majd az ÚDP-vel kibővítve. A haladók ugyanakkor egy átmeneti kormány létrehozását sürgetik, melybe bekapcsolódna minden párt, amelyik egyetért a kormányprogrammal, és részt kíván venni annak végrehajtásában. Pásztor István házelnök közölte, hogy még a héten sor kerülhet egy újabb egyeztetésre a parlamenti pártok között, melyen megvitatnák, melyek a megoldásra váró legfontosabb kérdések. A DP és a liga azonban csak akkor mennek el egy ilyen találkozóra, ha pontosan tudni lehet, mi szerepel annak napirendjén, s milyen céllal ülnek össze a pártok illetékesei.