Sokan beszélnek a tartományi hatalmi koalíció végnapjairól. A nyilvánosság talán meg sem lepődött azon, hogy ennyire kiéleződött a helyzet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Vajdasági Magyar Szövetség között, hiszen az elmúlt hónapokban folyamatosak voltak a VMSZ ellen indított támadások, hol a párt európai parlamenti képviselője, hol a tartományi frakció egy-egy döntése kapcsán. Most, a Vajdasági Erdőgazdaság igazgatójának leváltásakor az eddigieknél sokkal élesebb kijelentést tett Pásztor István, a VMSZ elnöke. Közölte, hogy nem fogja mindenáron fenntartani a koalíciót, s ha nem születik megoldás a szóban forgó közvállalat vezetői kinevezése kapcsán és nem helyezik vissza állásába a korábbi igazgatót, akkor egyszerűen kilép a koalícióból és nem megy el arra a péntekre tervezett összejövetelre sem, melyen a koalíción belüli gondokat kellene a pártoknak rendezniük. A kialakult helyzetről Mihal Ramacs politikai elemzőt, a Danas napilap korábbi főszerkesztőjét kérdeztük.
Eljutottunk addig a pontig, amikor már fel lehet tenni a kérdést: lehet-e egyáltalán megoldást találni a jelenlegi helyzetre a tartományi koalíción belül?
– Egyre kisebb az esélye annak, hogy bármilyen megoldást találjanak. A Szerb Haladó Párt elszánta magát arra, hogy mindenáron megbuktatja a vajdasági hatalmat. Bizonyítékaim persze nincsenek, de az a meglátásom, hogy meg is találta ennek a célnak az eléréséhez a megfelelő partnert. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga az elmúlt időszakban megtett minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy tönkre tegye a tartományi koalíciót, hogy megbontsa annak egységét.
Mi lenne jobb Vajdaságnak? Ha „végre” felbomlana a tartományi koalíció és kiírnák a rendkívüli választásokat, vagy ha fennmaradna a koalíció és még bő egy évig lennénk a koalíciós perpatvarnak szemtanúi?
– Én annyit tudok, hogy a legjobb megoldás egy stabil tartományi vezetőség lenne, mely szorosan együtt tudna működni a belgrádi köztársasági hatalommal. Ez ma nem képzelhető el, mert a köztársasági hatalomnak nem felel meg egy stabil tartományi vezetőség. Ezért döntött úgy, hogy belülről próbálja meg szétfeszíteni a jelenlegi vajdasági koalíciót. A tartomány polgárai számára pedig, biztos vagyok benne, ez a legrosszabb megoldás. Kiszámíthatatlanságot, s a vezető pártok közötti egyezkedést eredményezi ez a helyzet, ami nem jelent semmi jót sem az egyszerű emberek számára.
A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági szinten a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere. Problematikussá teszi-e ez a tény a tartományi koalíció megmaradását?
(Fotó: Ótos András)
– A VMSZ egyértelmű magyarázatot adott arra a szavazóinak és a nyilvánosságnak, miért lépett be kisebbségi pártként ebbe a köztársasági koalícióba. A szervezet abban a koalícióban nem játszik vezető szerepet, nem jelenti a mérleg nyelvét. Egyike azoknak a kisebbségi érdekeket képviselő pártoknak, amelyek szintén tagjai e koalíciónak – nem csupán magyarok, hanem bosnyákok és más nemzetiségi közösséghez tartozó politikusok is tagjai annak. Éppen ezért, egyszerűen nem látom okát, miért zavarna Újvidéken bárkit is az, hogy a VMSZ részét képezi, a maga szerény, a közösség számára mégis rendkívül jelentős módján a szerbiai kormánynak.
Az egyik lehetséges forgatókönyvet az jelenti, hogy a VMSZ elhagyja a tartományi többséget, mely így a Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Boris Tadić vezette Szociáldemokrata Párt szerény többségével maradna fenn. Hogyan működne egy ilyen hatalmi többség, mire számíthatnánk ebben az esetben?
– Érdekek mentén működne, mindenekelőtt anyagi jellegű érdekek mentén. Stabil politikai helyzetet egy ilyen megoldás nem fog teremteni, abban biztosak lehetünk. A Szerb Haladó Pártnak továbbra is az lenne a célja, hogy szétverje ezt a koalíciót, függetlenül attól, hogy most kevesebb lenne a szövetségben helyet foglaló párt, esetleg csatlakozna ahhoz pár független képviselő. Az SZHP célja a soron következő választásokon átvenni a kormányzást Vajdaságban is.
Ha sikerül kellőképpen legyengíteni a koalíciót, a kormányátalakítás vagy a választások számítanak-e valószínűbbnek?
– Az átalakítások azt a célt fogják szolgálni, hogy közbeeső lépések legyenek a választásokig. Arra számítok, hogy a voksolásra 2016 elején kerül sor, túlságosan érzékeny a helyzet ahhoz, hogy még tovább ki tudna tartani a vajdasági kormány.
