Nem sokkal a Vajdasági Magyar Szövetség közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlését követően három alelnököt neveztek ki a pártban. Varga László, Fremond Árpád és Kovács Elvira már több mandátumban tagjai a párt köztársasági parlamenti frakciójának. Kovács Elvira az európai intézményekben is nagy tapasztalatra tett szert, tekintettel arra, hogy évek óta tagja a Szerbiai Képviselőház az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttségének. Kovács sokéves parlamenti munkája elismeréseként tekint alelnöki kinevezésére.
Miért tartja fontosnak, hogy a politikai pártokban nők is vezető tisztséget töltsenek be?
– Az alelnökök kinevezése egyrészt a VMSZ köztársasági parlamenti frakciója munkájának az elismeréseként tekinthető. Nagy megtiszteltetésről van szó. Persze a kinevezésekkor a regionális és a nemi szempontokat is figyelembe vette a párt elnöke. Fontos, hogy nők is részt vegyenek a döntéshozó testületek munkájában, hiszen másképpen gondolkodnak és kicsit mások. Ha csak a statisztikákról beszélünk, akkor tudjuk, hogy társadalmunk felét nők teszik ki. Ha konkrétan a VMSZ-ről beszélünk, a párt tagságának több mint negyven százaléka nő. Ilyen szempontból természetes, hogy mind a párt tanácsában, mind elnökségében is jelen kell lenniük a hölgyeknek.
Tapasztal-e férfi kollégái részéről bármilyen megkülönböztetést a pártban vagy egyébként a politikai életben?
– Annak köszönhetően, hogy a törvényes szabályozás több éve előírja, hogy a pártok választási listáin legalább minden harmadik jelöltnek nőnek kell lennie, a hölgyek egyre észrevehetőbben jelen vannak a politikai életben. A nők természetüknél fogva szorgalmasak, törekvőek és ha lehetőséget kapnak, azt ki is használják. Mára a nők jelenléte a politikában természetessé vált. A parlamentben is egyre több női képviselő van – a VMSZ frakciójában kettő –, így a férfiak már nem tesznek különbséget, nem viszonyulnak másként hozzánk.
Milyen új feladatokat hoz az Ön számára az alelnöki tisztség?
Kovács Elvira: A nők természetüknél fogva szorgalmasak, és ha lehetőséget kapnak, azt ki is használják (Fotó: Ótos András)
– Amellett, hogy hatalmas megtiszteltetésről van szó, nyilván új feladatok is várnak rám, ránk. Erre úgy tekintek, hogy valójában már régen belekezdtünk mindebbe, nem tegnap óta politizálunk köztársasági képviselőként, és régóta részt veszünk a párt építésében. Az elmúlt nyolc évben, amióta felállt az új, fiatal és lendületes köztársasági frakció, illetve amióta Pásztor István a párt elnöke, megduplázódott a párt tagsága. Úgy érzem, hogy továbbra is ezen kell dolgoznunk, vagyis még vonzóbbá tenni a pártot, méghozzá mindenki számára, úgy a fiatalok, mint az idősek, úgy a nők, mint a férfiak számára. Az Alapszabály lehetővé teszi, hogy a párt női, ifjúsági és nyugdíjas fórumokat hozzon létre. Az ifjúsági fórummal az a probléma, hogy a fiatalok idővel lemaradoznak, hiszen munkába állnak, vagy külföldön folytatják tanulmányaikat, majd gyereket vállalnak. Most is létezik ifjúsági fórumunk, ugyanakkor szeretnénk megerősíteni vagy újraszervezni. Azt is fontosnak tartom, hogy idővel megalakuljon a nyugdíjasfórum. Az eddigi visszajelzések arra utalnak, hogy erre nagy lenne az igény, hiszen pártunk tagságának egy jelentős része nyugdíjas.
Ami a fiatalokat illeti, a közelmúltban egy vitafórumon elhangzott, hogy a szerbiai fiatalok nem érdeklődnek a politika iránt, és ezért részben a sajtó tehető felelőssé, mivel unalmasan és egyoldalúan tájékoztat a politikai történésekről. Hogyan vélekedik erről?
– Ez valóban így van, ugyanakkor nemcsak Szerbiában, hanem szinte mindenhol máshol az Európai Unióban vagy a környező országokban. A fiatalok érdektelenek a politikával szemben, és a választásokon sem vesznek részt kellő arányban. Többen foglalkoztak már a kérdéssel, hogy vajon miért van ez így, illetve hogyan lehetne aktívabbá, érdeklődőbbé tenni a fiatalokat. Meg vagyok győződve arról, hogy éppen az ifjúsági fórumok lehetnek azok a testületek, amelyek kedvet csinálnak a fiataloknak a politikához, hiszen ott sok embert ismerhetnek meg, és egymással társalogva „tanulhatnának politikát”. A VMSZ is foglalkozott már ezzel a kérdéssel. A múltban több alkalommal szerveztünk képzéseket, úgynevezett politikai iskolákat, ezt a gyakorlatot is szeretnénk feléleszteni a jövőben. Az Európai Néppárt – amelyhez megfigyelői státuszban a VMSZ is tartozik – rendszeresen felkínálja annak lehetőségét, hogy fiatalokat küldjünk képzésre. Fontosnak tartom ezeket a lehetőségeket, hiszen ezek megmutathatják a fiataloknak, hogy a politika nem unalmas. A VMSZ már bizonyította, hogy számít a fiatalokra, hiszen amikor 2007-ben felállt a köztársasági frakció, annak tagjainak átlagos életkora 27 és fél év volt.
Hogyan befolyásolhatja az ET, illetve az ország ET-tagsága Szerbia európai integrációjának folyamatát?
– A szerbiai lakosok többségét az EU és az európai integráció érdekli. Ugyanakkor ebben az időszakban, az integráció ezen szakaszában, az ET jelentősége is megnőtt Szerbia számára. Mostanában a legtöbbet az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23-as, 24-es és 35-ös fejezeteiről beszélnek az országban. A 23-as és a 24-es fejezetek akciótervei már elkészültek. Az ET idősebb intézmény az EU-nál. Ha az emberi és kisebbségi jogok védelmének mércéiről beszélünk, akkor a legfontosabb dokumentum az ET 1995-ben elkészített Keretegyezménye a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Ezt az akkori Jugoszlávia 1998-ban fogadta el. Az ET rendszeresen ellenőrzi, hogy Szerbia alkalmazza-e a keretegyezményt. Az ellenőrzés egyik formája az ET Parlamenti Közgyűlésének a monitoringja. Ezenfelül az ET Miniszteri Bizottsága is figyelemmel kíséri a keretegyezmény végrehajtását. A tanácsadói bizottságok Szerbiára vonatkozólag három jelentést készítettek az elmúlt időszakban: 2003-ban, 2009-ben és 2014-ben. Utóbbi dokumentumban 47 ajánlást fogalmaztak meg a kisebbségi jogok tekintetében. Mivel magának az EU-nak nincsen a nemzeti kisebbségek jogairól szóló jogszabálya, ezért a 23-as fejezet akciótervéhez tartozó kisebbségi akcióterv elkészítésénél azt várják el Szerbiától, hogy vegye figyelembe az ET keretegyezményét és a legutóbbi jelentésben megfogalmazott 47 ajánlást. Ez a kapocs az EU és az ET között. Egyébként az ET-ben egyre gyakrabban beszélünk arról, hogy erősíteni kellene ezt a kapcsot. Ebből a szempontból jó jelnek tartom, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vendége lesz az ET következő, nyári ülésszakának. Az ET és az EU közötti kapcsolat a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek számára azért fontos – különösen a csatlakozás során –, mivel az ET számára kiemelkedően fontos téma a kisebbségvédelem. A kisebbségvédelem és nemzeti kisebbségi jogok tekintetében az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját úgyszintén fontosnak tartom. Ennek alkalmazását egy szakértői bizottság ellenőrzi Szerbiában. A bizottság éppen jövő héten utazik Belgrádba és Újvidékre. Minden egyes nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának képviselőjével külön fognak találkozni. A tartományi tisztségviselőkkel is találkoznak majd.
