A Tartományi Képviselőház keddi ülésén az egyetemi hallgatók ellátásával kapcsolatos korábbi döntés módosítása révén lehetővé tette az Európa Kollégium megfelelő működtetését. Pásztor István házelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője lapunknak adott nyilatkozatában az elmúlt évek egyik legfontosabb döntéseként beszélt a parlament határozatáról.
– A szóban forgó döntést pártunk indítványára módosította a vajdasági képviselőház. Nem kis küzdelem, egy nem elhanyagolható magyarázkodási sorozat eredményeképp történt meg mindez. A módosítás azt eredményezi, hogy az Európa Kollégium nem kerül be az állami rendszerbe – a magyar közösség fogja működtetni a saját elvei, szabályai, igényei szerint szavatolva hosszú távon is azt, hogy a létrejövő intézmény a gyarapodásunkat, az értelmiségi rétegünknek az újratermelését jelentse. Ezért tartom a mait az utóbbi pár év egyik legfontosabb döntésének – húzta alá Pásztor.
Ezzel az utolsó mozaikkockája is megteremtődött annak, hogy ősztől a kollégium ne csak megnyíljon, hanem folyamatosan közösségi kézben tartva működni tudjon hosszú időn át, szögezte le, majd hozzátette, hogy a működési feltételeket a magyar állam szavatolja, ami kiszámíthatóvá teszi a jövőt, azt, hogy valóban egy szakkollégium nyíljon. Nem az az egyedüli cél, hogy élni lehessen benne, hanem olyan programok szervezése, amelyek lehetővé teszik a közösségteremtést, egy életen át tartó baráti viszonyoknak a kiépülését is – fogalmazott Pásztor István.
ZÁRSZÁMADÁS ÉS MÓDOSÍTÁS
Az Európa Kollégium (Fotók: Ótos András)
A tavalyi évi költségvetés zárszámadásának és a költségvetési tervek megvalósításáról szóló jelentésnek a megvitatásával vette kezdetét a parlament keddi ülése. Ahogyan az a legtöbbször lenni szokott, a hatalmi koalíció számára elfogadhatónak számított a javaslat, elsősorban annak reális alapjai és a pénzeszközök megfelelő elosztása miatt, az ellenzék számára pedig elfogadhatatlannak bizonyult, mivel e pártok meglátása szerint nem volt elegendő beruházás, és a vezetőség alkalmatlanságát bizonyítja a beszámoló. Mint arról lapunk keddi számában már írtunk, 2014-ben a bevételeket 97,72 százalékban valósította meg a tartományi költségvetés, 59,1 milliárd dinárra számítottak eredetileg, 57,76 milliárdot tett az ki végül. A korábbi évekből mintegy hatmilliárd dinárt ömlesztettek át a tavalyi büdzsébe, így az összbevétel 63,68 milliárd dinár volt. A kiadások is alacsonyabbak voltak, Vajdaság kevesebbet költött a tervezettnél. A költségvetés elfogadásakor 64,7 milliárdot irányoztak elő a különféle kiadásokra, a valós költekezés azonban 57,8 milliárd volt, ami körülbelül kilencven százaléka a tervezettnek. Az elmondottak fényében megállapítható: a 2014-es évet 1,46 milliárdos költségvetési hiánnyal zárta a tartomány, ami úgyszintén alacsonyabb az eredetileg tervezett 3,87 milliárd dinárnál.
A tavalyi beszámolót és zárszámadást követően a képviselők elfogadták az idei költségvetés módosítási javaslatát is.
– A módosítás révén az idei büdzsé 1,36 milliárd dinárral lesz nagyobb a megnövekedett bevételeknek köszönhetően. Ezek a bevételek mindenekelőtt a tartományi kormány azon erőfeszítéseinek eredményei, melyekkel sikerült a tervezettnél több adósságot megfizettetni a Vajdasági Fejlesztési Banktól átvett hitelekből. A költségvetéshez most hozzáadott pénz mintegy kilencven százalékát nagyberuházási projektumok finanszírozására fordítjuk. Új gyárrészlegek megnyitásának segítésére, az árvízvédelem szükségleteinek kielégítésére, egészségügyi intézmények felszerelésére gondolok – fogalmazott újságíróknak adott nyilatkozatában Zoran Radoman tartományi pénzügyi titkár.
Radoman továbbra is problematikusnak tartja azt, hogy a tartomány költségvetésének a részeként tekint a köztársaság azokra az eszközökre is, amelyek csak „átfolynak” a tartomány számláin a helyi önkormányzatokhoz, iskolákhoz, egészségházakhoz, s melyeket a Vajdaság területén dolgozók béreinek a kifizetésére használnak, s más rendeltetésük nem lehet. Az ülésen tett felszólalásában Bojan Pajtić kormányfő megjegyezte: a köztársaság évente 30-40 milliárd dinárt von meg Vajdaság polgáraitól, az elmúlt hét évben mintegy 200 milliárd dináros adósságot halmozott így fel.
NAGYBERUHÁZÁSOKRA MEGY EL A PÉNZ HARMADA
A Vajdaságban ellenzékinek számító Szerb Haladó Párt képviselője már az ülést megelőzően bejelentette: nem fogják támogatni a napirenden szereplő pontokat, így a költségvetéssel kapcsolatos javaslatokat sem.
– A tavalyi költségvetésről szóló jelentés annyiban számít reálisnak, hogy bizonyítja, a tartományi vezetőség nem tudta megvalósítani céljait, és nem tudott eleget tenni saját rendeltetésének. Nem csupán a tavalyi évről van szó, évekre visszamenőleg sem járt ebben sikerrel. A nagyberuházásokra nagyon keveset költ a tartomány, a pénz mindössze 34,16 százalékát. Vajdaság mindeközben nem fejlődött, nem emelkedett a bruttó hazai termék ebben a régióban. Nem sikerült javítani a foglalkoztatási mutatókat sem. Elég ok ez arra, hogy ne támogassuk a büdzsét és az arról szóló jelentést – értékelte Đorđe Milićević, az SZHP képviselője.
Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője arról számolt be, hogy pártja minden napirendi pontot megszavaz, a költségvetés módosítását is támogatják.
– Egyrészt azért tartjuk támogathatónak a javaslatot, mert az reális és fenntartható megoldásokat nyújt. További ok, hogy több mint 400 millió dinárt irányoztak elő a mezőgazdasági titkárság számára, s ennek az összegnek a túlnyomó részét az árvízvédelemre fordítják. Kutatások és fejlesztések finanszírozására 200 millió dinár jut, ennyit költ el a tartomány az egészségügyre és szociális védelemre is – közölte a képviselő.
VAN-E JOGUNK VANUK-RA?
Az ülés fontos napirendi pontját jelentette a Vajdasági Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémiának (VANUK) a létrehozásáról szóló döntés is. A hatalmi koalíció támogatta az elképzelést, melynek értelmében vállalatként jegyzik majd be az akadémiát, hogy elejét vegyék a Szerbiai Alkotmánybíróság egy újabb megsemmisítő döntésének: mint ismeretes, ez a bíróság mondta ki azt a véleményt korábban, hogy intézményként a tartomány nem működtethet egy ilyen akadémiát. A haladók ezzel a megoldási módszerrel sem elégedettek, és azt hangsúlyozták, továbbra is az alkotmányszegés esetével állunk szemben, melynek kapcsán megteszik a szükséges lépéseket az illetékes szerveknél. Politikai projektumnak nevezeték a VANUK létrehozását, melyet a tartományi vezetőség eszelt ki, s mely arra szolgál, hogy a kiskaput megtalálva szegje meg még egyszer a törvényeket és az alkotmányt. Mint fogalmaztak, a statútum elbírálása során az alkotmánybíróság világos üzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, van-e joga a tartománynak e kérdéskör rendezésére, vagy sem. Borislav Novaković demokrata párti frakcióvezető pedig közölte, az egyedüli célja a VANUK-nak az lesz, hogy megőrizze Vajdaságban azt, ami a legnagyobb értéknek számít: a kultúrát, a tudományosságot, a sokszínűséget. Úgy vélte, nem fog megtörténni az, hogy ezt a döntést is az alkotmánybíróság elé vigyék a kezdeményezés ellenzői. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője úgy vélte, semmi újat nem hozhat a tudományos és a művelődési életbe egy ilyen intézet létrehozása, a kijelölt célok mindegyikével foglalkoznak ugyanis már illetékes intézmények a tartomány területén.
Csütörtökön ismét ülésezik a ház, akkor tartományi alapítású közvállalatok, intézmények és alapok éves üzleti jelentéseit vitatják meg.
