A hét legfontosabb politikai kérdésének a köztársasági kormány válsága számított. A hétvégén kiderült, hogy Ivica Dačić miniszterelnök valóban találkozott 2008-ban a Darko Šarić drogbáró által vezetett bűnbanda egyik tagjával, a szerb sajtóban csak Miša Bananáként emlegetett Rodoljub Radulovićtyal. A hét folyamán ezekre az információkra Boris Tadić volt államfő kijelentése is rátett egy lapáttal, beismerte ugyanis, hogy minderről maga is tudott, igaz, sietve azt is hozzátette, hogy bűncselekményre utaló jelei nem voltak Dačić ezen kapcsolatainak, ezért nem reagáltak az állami szervek. A Szerb Haladó Párt ezt az ügyet nem annyira a kormány válságaként, mint inkább a nagy korrupció- és bűnözésellenes harc egyik újabb fejezeteként kezelte: Aleksandar Vučić pártelnök már hétfőn bejelentette, hogy mindennek ellenére a kormány még fennmaradhat, de az esetet ki fogják vizsgálni attól függetlenül, hogy az éppen érinti-e a kormány valamelyik tagját, vagy sem. Az elemzők két következtetést vontak le. Egyrészt, hogy Vučić biztosan a kormány legmeghatározóbb tagjának számít, másrészt pedig, hogy a haladók népszerűsége mégsem lehet olyan nagy, mint amekkorának azt a közvélemény-kutatók mondják, mert akkor már kiírták volna Szerbiában a rendkívüli választásokat. Vannak olyan meglátások is, melyek szerint a legnagyobb kormánypárt csak az uniós csatlakozási tárgyalások dátumára vár, s ezt követően már nem habozik majd a szavazás kiírását illetően. Az ezzel kapcsolatos konkrét újságírói kérdésre Vučić a héten kitérő választ adott.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy túlságosan felfújták-e a Dačićot kompromittáló történetet, s lát-e politikai hátteret mögötte, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, szerinte inkább az a legfontosabb kérdés, hogy mindez megtörtént-e, vagy sem. Persze, tette hozzá, ez ma már csupán költői kérdésnek számít, mert maga az érintett sem kérdőjelezi mindezt meg.
– Azon túlmenően, hogy a történteknek személyes konnotációi vannak, az egész kormánynak a hitelességét, alapjait is megrengeti. Nem tudnám megmondani, hogy kinek felel meg mindez, azt azonban egészen biztosan tudom, hogy Szerbia egyetlen polgárának sem felelhet meg, mert egy olyan bizonytalansági tényezőt, a pokol elszabadulásának olyan lehetőségét jelenti, ami megmagyarázhatatlan, helyrehozhatatlan, s alapjaiban rengeti meg az állam intézményrendszerét. Nagyon komoly a probléma akkor, amikor a kormányfőn keresztül a kormány ilyen nehéz helyzetbe kerül – fogalmazott Pásztor.
VESZÉLYBEN A KORMÁNY
Elsősorban az intézmények válságának vagyunk a szemtanúi – felelte a vajdasági parlament elnöke arra a kérdésre, hogy olyan kormányválság-e a mostani, ami rendkívüli választásokhoz fog vezetni.
– A kormány mint intézmény került veszélybe, nem annak személyi összetételével kapcsolatos a gond, a valódi probléma az, hogy ilyesmi egyáltalán megtörténhet a kormánnyal. Nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy most majd feledésbe merül mindaz, ami megkérdőjelezte a kabinet hitelességét. Ez az ütés olyan erős, hogy nem fogja engedni felállni, kiegyenesedni a kormányt. Meghatározhatatlan, hogy mindez pontosan melyik pillanatban fog választásokat eredményezni. Az viszont biztos, hogy belátható időn belül választások lesznek, ennek leszűréséhez nem kell túlságosan nagy politikai tapasztalat.
Arra a kérdésre, hogy a VMSZ szerint a történtek után szükség van-e rendkívüli parlamenti választásokra, Pásztor elmondta, a kormányon belüli viszonyok megromlása fogja majd az előrehozott választásokat eredményezni, nem pedig az ellenzék követelőzése és hangossága.
– A kormányon belül meghatározó erőt képviselő Szerb Haladó Párttól függ a leginkább az, hogy mikor lesznek ezek a választások, attól, hogy e párt melyik pillanatot tartja a saját szempontjából a legmegfelelőbbnek azok kiírására – értékelte Pásztor.
ELTÉRŐ MÉRCÉKET ALKALMAZNAK
A Tartományi Képviselőház elnöke egyetértett azzal a megállapítással, hogy vajdasági szinten eléggé stabil a parlamenti többség, mely, mint mondta, ma is ugyanolyan kiegyensúlyozott, mint néhány hónappal korábban, amikor létrejött.
– Jelenleg nem látok olyan helyzetet, amely reálissá tenné az előrehozott vajdasági parlamenti választásokat – szögezte le.
Azzal kapcsolatban, hogy Vajdaságban egyre több az autonómia megszüntetésére irányuló kezdeményezés, s hogy idővel felhangosodott az az ellentábor is, amelyik viszont köztársaságként képzeli el a jövőbeli Vajdaságot, Pásztor közölte: sajnálatos módon a végletek idejét éljük.
– Az, ami hónapok óta jellemzi a közéletet és a közbeszédet, éppen ezeknek a végleteknek a megjelenését eredményezi Vajdaság viszonylatában. Az az igazán komoly probléma, hogy ezeknek a végleteknek a vonatkozásában ki hogyan reagál, vagy ki hogyan mulasztja el a reakciót. Azt látom, hogy egyfajta hallgatólagos cinkosság van jelen a Vajdaságban is működő jelentős politikai erők részéről az autonómia megszüntetésére irányuló kezdeményezések kapcsán. Nem olyan erőteljes a tiltakozás, mint a „Vajdaság Köztársaság” plakátok megjelenése miatt. Ez aggasztó, ugyanis a különböző mércék alkalmazásának vagyunk a szemtanúi – húzta alá Pásztor.
Ezek a különböző mércék, tette hozzá, más helyzetekben, például a közbiztonság területén is alkalmazást nyernek, olyan összefüggésekben is, amikor biztosan tudni lehet, hogy egy adott esetnek nemzeti indíttatása van.
