Elhalasztották a Tartományi Képviselőház szerdai, április 10-i ülését, amelynek napirendjén többek között a Vajdaság alkotmányos jogainak védelméről szóló nyilatkozat szerepelt – jelentette be hétfőn Pásztor István tartományi képviselőházi elnök.
A tartományi képviselőház elnöke sajtótájékoztatóján megjegyezte, döntését a parlamenti többséget alkotó pártok képviselőivel, valamint a nyilatkozat beterjesztőjével, Bojan Pajtić kormányfővel folytatott megbeszélést követően hozta meg, az elmúlt napok politikai feszültségének csökkentése érdekében. Hozzátette, a következő napokban összehívja a tartományi parlament alkotmányügyi-jogi bizottságának ülését, hogy megvitassák a nyilatkozat szövegének tartalmát.
– Ez az egyetlen ésszerű megoldás. Nem az a bátor, aki erejét fitogtatva fejjel megy a falnak, hanem az, aki tudja, hogy a megfelelő döntés érdekében mikor kell megállni. Nem engedhetjük meg, hogy Vajdaság autonómiáját politikai pontszerzésekre használják ki – mondta Pásztor.
Szavai szerint a bizottsági ülés jó alkalomnak bizonyulhat a tartományi ellenzéki pártok képviselőivel történő megbeszélésre. Az ülésen részt vesz Bojan Pajtić tartományi kormányfő is.
– A tartományi képviselőház ülését azért halasztottam el, mert a nyilatkozat az utóbbi napokban olyan felhangokat kapott, amelyek ellehetetlenítették, hogy megfelelő körülmények között tárgyaljunk erről a fontos témáról. Vajdaság autonómiája sajnos újra politikai csatározások témájává vált, a vajdasági kormány pedig felkészületlenül hozta nyilvánosságra a nyilatkozatra vonatkozó indítványát – nyilatkozta Pásztor István a Magyar Szónak.
Szavai szerint a tartományi képviselőházban senki sem tudott a dokumentumról, senki sem ismerte annak tartalmát, és a házelnök úgy kapta azt kézhez, hogy nem tudott annak létezéséről. Hozzátette, hogy ez a kisebbik probléma, ugyanis a dokumentum olyan komoly megvitatásra érdemes megállapításokat tartalmaz, amelyre a jelenlegi körülmények között még a tartományi többség keretein belül sem lett volna lehetőség.
– Ha eljárásban hagytuk volna a dokumentumot, akkor a parlamenti többségnek sem lett volna más lehetősége, minthogy különböző módosítási indítványokkal próbálja megváltoztatni azt. Ilyen esetben olyan megoldások is a szövegbe kerülhettek volna, amelyeket adott esetben a Vajdasági Magyar Szövetség, vagy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, vagy valaki más nem tudott volna támogatni, vagy azért zárkózott volna el valaki a nyilatkozattól, mert az általa beterjesztett módosítási indítványt a parlament nem fogadta el, tehát fennállt az indítvány elbukásának veszélye. Kötelességemnek éreztem, hogy az ügyet megóvjam az ilyen vitától és végkifejlettől – összegezte döntését a képviselőház elnöke.
Szavai szerint az ülés elhalasztásával ugyanakkor lehetővé tette, hogy az alkotmányügyi bizottság is megvitathassa a kérdést. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár e bizottság papíron 5 éve létezik, eddig még sohasem ült össze. Hozzátette, hogy a halasztással kapcsolatban gyakorlatilag egyfajta parlamenti konszenzus született, így a következő napokban sor kerül az alkotmányügyi bizottság ülésére, ahol megvitatják a szöveget, majd döntést hoznak arról, hogy a parlament elé kerülhet-e a szöveg.
– Amikor a közélet ennyire frusztrált és kiélezett, mint ma, szinte egészen biztos vagyok abban, hogy az ügy nem megfelelő kezelése vakvágányra vitte volna az indítványt – mondta a tartományi képviselőház elnöke.
Az indítvánnyal kapcsolatban Pásztor István, a VMSZ elnöke lapunknak megjegyezte, hogy a párt az elmúlt években mindig is fontosnak tartotta Vajdaság alkotmányos lehetőségrendszerének meglétét, kihasználását, s ezt a párt több parlamenti vitában is bizonyította a költségvetés és egyéb más ügyek kapcsán is.
– Ebben a tekintetben bennünket semmiről sem kell meggyőzni. Ugyanakkor kicsit groteszknek és cinikusnak tartottam, hogy a Demokrata Párt ilyen módon kezeli az ügyet, mondhatni, lenyúlni igyekszik – vélekedett a VMSZ elnöke.
Szavai szerint, ha a DP ennyire fontosnak tartotta volna Vajdaság alkotmányos jogait, akkor bizonyíthatta volna ezt az elmúlt években, amikor is Belgrádból irányították az országot.
– A nyilatkozat szövege alapjaiban rendben van, bár vannak benne olyan problematikus elemek, amelyek számunkra elfogadhatatlanok – mutatott rá Pásztor.
Szavai szerint a szövegben ilyen kitétel például az, hogy Vajdaság népei határoztak arról, hogy Vajdaság Szerbiához tartozzon, miközben a VMSZ számára ez történelmileg nem elfogadható, hiszen erről a vajdasági szerbség döntött egyedül. Emellett furcsának találják, hogy a dokumentum szerint a problémák 2012-ben kezdődtek, miközben mindenki tudja, hogy ezek a problémák 2008-ban kezdődtek, amikor az alkotmány elfogadását követően meg kellett volna születnie a tartomány finanszírozásáról szóló törvénynek, amely azonban, a mai napig nem készült el.
– Számtalan olyan pontja van még a nyilatkozatnak, amely számunkra kérdéses, és amelyekről beszélgetnünk kell – mondta Pásztor.
A tartományi ellenzéki pártok vádjára, miszerint a nyilatkozat szeparatista ambíciókat tartalmaz a VMSZ elnöke megjegyezte, ezek olyan „pavlovi reflexek”, amelyek az elmúlt két évtizedet jellemezték.
– Mivel a dokumentum minden előjel nélkül, egy olyan pillanatban került asztalra, amikor a szerb kormány részéről semmiféle elutasítás nem történt, amely kiválthatott volna egy ilyen rajtaütésszerű reakciót, nem kell csodálkozni az indulatokon. A legnagyobb veszély az, hogy a vajdasági autonómia ötletének olyan szintű leköpködése indult meg, amelyek visszavonhatatlanul nagy problémákat okozhattak volna, ha ezen az úton halad tovább a történet – érvelt Pásztor.
Mint ismeretes, a tartományi kormányfő a hétvégén jelentette be, hogy a képviselőház szerdán fogadja majd el a nyilatkozatot, melyben a Vajdaságot megillető hatáskörök és alkotmányos garanciák tiszteletben tartására kívánják felhívni a köztársaság figyelmét. A tartományi kormányfő bejelentése komoly politikai viharokat eredményezett, a tartományi ellenzéki pártok egyenesen elszakadási törekvésekkel vádolták meg a vajdasági kormányt.
