A Vajdaság törvényes és alkotmányos jogainak védelméről szóló nyilatkozat-javaslat kapcsán kialakult helyzet, a péntek délutánra bejelentett újvidéki tüntetés kapcsán tartott csütörtökön a Tartományi Képviselőházban sajtótájékoztatót Pásztor István, a parlament elnöke. Pásztor közölte, hogy a „helyzet összetettsége miatt” nem áll módjában válaszolni az újságírói kérdésekre, mert nem szeretné, ha a sajtótájékoztatón kimondottaknak bárki bármilyen más értelmet is adna. Ugyanerre az okra hivatkozva, s a jelenlévő médiumok megértését kérve közölte, hogy szokásától eltérően, ezúttal csupán szerb nyelven szól a nyilvánossághoz, előre megírt mondatokat olvas majd fel, s a következő napokban sem kívánja tovább kommentálni a szóban forgó témát.
Pásztor eloszlatta a kételyeket a vajdasági nyilatkozattal foglalkozó parlamenti ülés elhalasztását illetően. Hangsúlyozta, hogy döntését teljesen önállóan hozta meg, s az elmúlt másfél nap történései bizonyították, hogy ez volt az egyedüli járható út. Emlékeztetett arra, hogy röviddel az ülés elnapolását követően összehívta a képviselőház kollégiumának az ülését is, melyen a képviselőcsoportokkal megegyezésre jutott a tekintetben, hogy a parlamenti vitát megelőzően a nyilatkozat szövegéről az alkotmányjogi bizottságnak is véleményt kell formálnia.
– Meg voltam győződve róla, hogy sikerült csillapítanunk a kedélyeket, hogy visszaállítottunk mindent a normális kerékvágásba, a demokratikus parlamenti vita keretei közé. Magamat emiatt nem tartom naivnak, mert ha a tavalyi év végén a köztársasági parlamentben is vitát nyithattunk a bennünket érintő kérdésekről, azt gondoltam, miért ne tehetnénk meg ugyanezt saját házunkban. Az elmúlt 36 óra azonban arról tanúskodik, hogy a dolgok egészen más irányt vettek, olyan irányt, amelyet ijesztőnek vélek, s amellyel, attól tartok, mindannyian veszíteni tudunk csupán – fogalmazott.
Pásztor szerint a jelenlegi helyzetbe úgy került Vajdaság, hogy „valaki hirtelen, nem eléggé meggondolt módon egy dokumentumot terjesztett a képviselőház elé – egy nyilatkozatot, amely számos elemét tekintve nevezhető problematikusnak”. A deklaráció szövegével kapcsolatban kifogásolta, hogy abban az olyan általános, elvszerű kérdéseket, mint amilyen az alkotmányjog olyan földhöz ragadott kérdésekkel keverik össze, mint például a vállalatok igazgatóbizottságainak összetétele. A deklarációban, mindemellett, az áll, hogy a gondok 2012 végén kezdődtek. Pásztor feltette a kérdést: mi volt akkor 2008-ban, miért nem született meg máig a tartomány finanszírozásáról szóló törvény, miért nem vitázott a köztársasági képviselőház kilenc évig vajdasági javaslatokról? Mint hozzátette, a szöveg összevisszasága oda vezetett, hogy a hatalmi verseny és az utcai politizálás tárgyává vált az autonómiáról szóló érzékeny, ám fontos kérdés.
Pásztor érthetetlennek nevezte ugyanakkor azt is, hogy – legyen bármennyire problematikus is – a nyilatkozat ürügyként szolgálhat újabb nemzeti ellenségek keresésére, lincshangulatot előidéző plakátok ragasztgatására, vagy arra, hogy megint usztasákról, szeparatizmusról beszéljünk.
– Talán csak nem így lesz ez minden alkalommal a jövőben, amikor a Vajdasággal kapcsolatos rendezetlen kérdésekre mutatunk rá? Lehetséges-e, hogy most ez történik velünk, amikor olyan fontos döntések meghozása előtt áll az ország, amelyek hosszú távon befolyásolják az állam és polgárai jövőjét? Ma is az a meggyőződésem, hogy a parlamenti ülés elhalasztása és a kollégium döntése a helyes útja a megoldás keresésének, már amennyiben a kiút megtalálása a valódi szándék. Az én szándékom mindenképp ez – húzta alá Pásztor.
A tartományi kormányt arra szólította fel, hogy álljon el attól a határozatától, mellyel a nyilatkozatot napirendre kívánja tűzni a képviselőház első leendő ülésén, az ellenzéket pedig arra, hogy ne az utcai politizálást válassza, hanem a képviselőház kollégiumán meghozott döntéssel összhangban helyezzék a vitát intézményes keretek közé.
– Az össznépi megmozdulások következményei rettenetesen fájdalmasak és hosszan tartóak lehetnek – emlékeztetett Pásztor István.
