Megszületett a megállapodás

Több sikertelen forduló után pénteken az Európai Unió közvetítésével megszületett Szerbia és Koszovó között a megállapodás a két ország viszonyának rendezéséről. A szerb kormányfő szerint a tárgyalások tizedik fordulójában Belgrád sokkal jobb ajánlatot kapott, mint Pristina, míg a a koszovói kormányfő szerint a megállapodással Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. A szerb delegáció biztosítékot kapott a NATO-tól arra, hogy a koszovói katonaság csupán természeti katasztrófa esetén léphet be Észak-Koszovóba.

Ivica Dačić szerb kormányfő pénteken ellátta kézjegyével a brüsszeli megállapodás szövegét, amelynek elfogadásáról a szerb kormány és a Szerbiai Képviselőház dönt majd. A megállapodásban érintetlenül maradt a 9-es pont, amely a koszovói szerb községek hatásköreiről rendelkezik, és a szerb kormányfő követelésére módosították a 14-es pontot, amely Koszovó nemzetközi szervezetekbe való betagosodását rendezi. Sajtóértesülések szerint a tárgyalások akadozva zajlottak, a szerb fél ugyanis ragaszkodott a feltételeihez. Kijelentették, hogy Szerbia nem írja alá a megállapodást, amennyiben a dokumentumban marad a 14-es pont, valamint ha a 9-es pontban akár egy betűt is megváltoztatnak. A sajtóhírek szerint Szerbia hétfő reggelig értesíti Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt döntéséről.

– Szerbia jelentősen elfogadhatóbb indítványt kapott. A vitát képező 14. pontot jelentősen megváltoztatták, így az nem akadályozza többet Szerbia és Koszovó európai uniós integrációs törekvéseit – nyilatkozta a szerb kormányfő Brüsszelben.

A megállapodást még nem hozták nyilvánosságra, annyit lehet róla tudni, hogy 15 pontból áll. A szerb kormányfő szerint az új, szerb fél számára is megfelelőbb brüsszeli indítvány 9-es pontja az észak-koszovói szerb községek önkormányzatainak szélesebb hatásköröket biztosít. Az észak-koszovói szerbek körzeti bíróságot kapnak Kosovska Mitrovicában, amely egyben a szerb közösség központja is lesz. Szavai szerint szervezetileg a közösség vagyonnal, bankszámlával, elnökkel, alelnökkel rendelkezik majd, vagyis egyfajta kormányzattal, amely széles jogkörökkel bírna. Önállóan választhatnák meg a regionális és községi rendőrparancsnokokat, akik szerb nemzetiségűek lennének, valamint az igazságszolgáltatásban is szerb nemzetiségű személyek dolgoznak majd, valamint önállóan felügyelhetik és irányíthatják a közoktatást, az egészségügyet, a művelődést és a területrendezést.

A 14-es pont Koszovó nemzetközi szervezetekbe való betagosodását rendezi. Ebből a pontból kidobták a kitételt, miszerint Szerbia nem gátolhatja Koszovó nemzetközi szervezetekbe való betagosodását. A mostani szövegben az áll, hogy egyik fél sem fogja gátolni a másik európai integrációját.

Délelőtt a szerb küldöttség Ivica Dačić kormányfő, Aleksandar Vučić első kormányalelnök, Marko Đurić, a szerb államfő tanácsosa és Aleksandar Vulin, a szerb kormány Koszovó irodájának vezetője zárt ajtók mögött tárgyalt Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel. Ezt követően a koszovói delegáció folytatott bilaterális tárgyalást az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, majd délután 4 óra után érkeztek sajtóinformációk, hogy háromoldalú tárgyalás zajlik. Kevéssel fél öt után Catherine Ashton bejelentette, hogy befejeződött a tárgyalások 10. fordulója.

– A tárgyalások lezárultak, a felek parafálták a dokumentumot. Szerbia és Koszovó egy lépéssel távolabb állnak a múltjuktól, és egy lépéssel közelebb állnak az Európai Unióhoz – jelentette ki Catherine Ashton, és gratulált a szemben álló feleknek.

Štefan Füle, az EU bővítési biztosa is gratulált a megállapodáshoz, és hozzátette, hogy az EU-ba vezető úton Szerbia és Koszovó is számíthat Brüsszel támogatására. A koszovói kormányfő a megegyezés után az újságíróknak kijelentette, hogy a megállapodás elfogadásával Szerbia elismerte Koszovó függetlenségét.

– A megállapodás Koszovó területi szuverenitását és integrációját biztosítja – mondta Hashim Thaçi.

A tárgyalások befejeztével a szerb delegáció Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárhoz indult. A delegáció biztosítékokat követel a NATO-főtitkártól, hogy a koszovói katonaság ne legyen jelen a szerb községekben, valamint hogy a NATO szavatolja a koszovói szerbek biztonságát. A NATO-főtitkár ígéretet tett, hogy a koszovói katonaság csupán természeti katasztrófa esetén léphet be Észak-Koszovóba. És akkor is csak a NATO beleegyezésével.

A NATO mindent megtesz, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon a Belgrád és Pristina közötti, remélhetően hamarosan megszülető megállapodás – jelentette ki korábban a NATO-főtitkár.

– A NATO támogatja a párbeszédet, és készek vagyunk elvégezni a ránk bízott feladatot, amennyiben létrejön a megállapodás – mondta ekkor Anders Fogh Rasmussen.

A megállapodás parafálása előtt Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke levélben kérte Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy a tárgyalások tizedik fordulójának végeredményét figyelmen kívül hagyva Szerbia megkaphassa a csatlakozási tárgyalások kezdeti időpontját, Koszovó pedig aláírhassa a stabilizációs és társulási egyezményt.

– A jelen helyzetben nemcsak gyors, hanem inkább időt álló megoldásra van szükségünk. Ezért arra kérjük Önt, hogy az eddigi eredményeket figyelembe véve teljesítse levelünkben foglaltakat – írta az LDP elnöke.

A koszovói szerb községek ugyanakkor azt követelték Szerbiától, hogy ne írjon alá egy olyan megállapodást, amely ellentétes lenne a Szerbia alkotmányával. Kiemelték, hogy amennyiben ilyen döntés születik Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfő egymás között viheti majd végbe Észak-Koszovóban a megállapodást.