A Vajdaság alkotmányos helyzetével foglalkozó parlamenti bizottság megalakításáról hozott döntést tegnap a Tartományi Képviselőház. A tizenöt tagú testületben tizenegyen a parlamenti frakciók képviselői közül kerülnek ki, négy parlamenten kívüli szakértői tagja is lesz azonban a bizottságnak, ahogyan azt már korábban beharangozta Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke is. A döntés értelmében az alkotmányjogi bizottság munkájában részt vesz majd Slobodan Orlović, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának docense, Momčilo Grubač, ugyancsak az újvidéki jogi kar nyugalmazott tanára, Stevan Lilić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának előadója és Srđan Sikimić ügyvéd is. A pártok közül a legtöbb bizottsági helyet, ötöt, a Demokrata Párt mondhat magáénak, egy-egy hellyel rendelkezik a többi parlamenti párt. A bizottságot az elmúlt bő egy évtizedben egyszer sem alakították meg. Első feladata kétségkívül a vajdasági nyilatkozat javaslatának megvitatása lesz, amellyel kapcsolatban a tartományi ellenzék, azaz a köztársasági hatalmi pártok számos aggályt fogalmaztak meg, s szeparatista dokumentumnak minősítették. Miután a bizottság befejezi a deklaráció szövegével kapcsolatos egyeztetéseket, a képviselőház várhatóan május végén sorra kerülő következő ülésén napirendre is tűzik annak véglegesített javaslatát.
Az alkotmányjogi bizottság létrehozásáról szóló döntést a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt képviselői nem támogatták. A radikálisok azért nem, mert vezetőjük, Vojislav Šešelj szerint Stevan Lilić plagizált egyik munkájában, a szerbiai demokraták pedig azért nem, mert szerintük a javasolt személyek sem tekinthetők pártfüggetlennek, így a bizottságon belül is pártpolitikát képviselnek majd. A többi parlamenti frakció, a haladókat és a szocialistákat is beleértve, rászavazott a javaslatra.
– A Szerb Haladó Párt elégedett a deklarációról szóló vita elhalasztásával, de nem tud elégedett lenni a hatalmi koalíciónak azzal a szándékával, hogy azt mindenképp napirendre kívánja tűzni valamelyik soron következő ülésen, s hogy annak szövege tekintetében nem kíván nagyobb módosításokat engedélyezni. Jó az, hogy a vezetőség elismerte, vétett a procedurális szabályok ellen a deklaráció beterjesztésekor. Részt fogunk venni az alkotmányjogi bizottság létrehozásában és működtetésében – nyilatkozta az újságíróknak Igor Mirović, az SZHP frakcióvezetője.
Mint mondta, a parlament munkájában való részvétellel, s a Vajdaság-szerte megszervezett aláírásgyűjtéssel is politikai választ kívánnak megfogalmazni a nyilatkozat szövegével kapcsolatban. Úgy fogalmazott: bizonyítani akarják, hogy a tényleges helyzet nem felel meg azoknak a megállapításoknak, amelyeket a deklarációban olvashatunk. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a vita ezzel a parlamenti padokba költözik vissza. Hozzátette azonban, hogy az együttműködő készségük ellenére sem hajlandók közreműködni a deklaráció elfogadásában.
Arra a kérdésre, hogy lesznek-e rendkívüli választások Vajdaságban, Mirović azt felelte, nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni, szerinte azonban a polgárok az újvidéki békés nagygyűlésen, az aláírásgyűjtések révén és a lezajlott időközi helyhatósági választásokon egyértelműen a választások mellett foglaltak állást. Szerinte a tartományi kormányfőnek konzultálnia kellene az ellenzékkel arról, hogy fél éven vagy egy éven belül írják ki a választásokat.
A LÉNYEGI ÜZENET NEM VÁLTOZHAT
Dragoslav Petrović, a vajdasági kormány alelnöke újságírói kérdésre válaszolva azt közölte, hogy a hatalmi koalíció kész elfogadni bizonyos módosításokat a nyilatkozat szövegét illetően „az indoklások milyenségétől és az elért konszenzus mértékétől” függően. Hozzátette ugyanakkor, hogy a deklaráció lényegi üzenetén, mely a Vajdasággal kapcsolatos alkotmányos garanciák tiszteletben tartására és a köztársasági szervekkel való szorosabb együttműködésre szólít fel, nem szándékoznak változtatni.
Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője szerint a szakértőket mindenképp meg kell hallgatni, s úgy értékelte, hogy a szövegben nincs szeparatizmus sem, ugyanakkor az az autonómia helyzetén sem javít semmit.
– Deklarációkkal sem ebben az országban, sem Európában autonómiát még nem valósítottak meg. Olyan példa viszont már volt, hogy tüntetésekkel megdöntöttek autonómiát, így a vajdaságit is 1988-ban. Egyik sem tekinthető a megoldás kulcsának. A megoldás a jelenlegi alkotmány revíziójában rejlik, egy új európai szerbiai alkotmány meghozatalában – húzta alá Egeresi.
EMBERI ÉS KISEBBSÉGI JOGOK
A képviselők megvitatták és elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a felsőoktatási intézmények karainak értesíteniük kell az oktatásügyi titkárságot arról, ha nem tudják lehetővé tenni a felvételi vizsgáztatást a nemzeti közösségek nyelvein. Felszólalásában Takács Zoltán, a VMSZ képviselője az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságára fektette a hangsúlyt, s aláhúzta, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgái egy fontos lépést jelenthetnek az esélyegyenlőség elérésében. Felhívta a figyelmet azokra az adatokra, melyek a kisebbségi egyetemisták alacsony számarányát támasztják alá: a magyar ajkú egyetemi hallgatók száma a nemzeti közösség tagjainak számához viszonyítva fele akkora, mint a többségi nemzet esetében – közölte.
A parlament megvitatta a tartományi ombudsman tavalyi évi jelentését is. Muškinja Heinrich Anikó ombudsman emlékeztetett, hogy a jelentés nemcsak a jogvédő intézményének, hanem a közigazgatás szerveinek a munkájára is kitér.
– A kisebbségi jogok vonatkozásában kevesebb volt a panasz, a meglevő panaszok általában a hivatalos nyelvhasználattal kapcsolatos mulasztásokra mutattak rá. Az ajánlásainkat szinte száz százalékban elfogadták az illetékes szervek, s ezt sikerként könyvelhetjük el. A legtöbb folyamodvány a községi, városi közigazgatásra vonatkozik, érkeztek viszont beadványok a köztársasági szervek munkájára is. Sok az igazságügyi szerveket érintő panasz, növekvő tendenciát mutat ez a szám, de mivel itt nem vagyunk illetékesek, ezekben az esetekben tanácsot igyekszünk adni a polgárnak, hol szerezhet további információkat, hol tehet panaszt a bírók munkájára vagy egy-egy eljárásra – mondta el lapunknak az ombudsman.
A nők jogairól szóló rövid, de éles vitává alakult át a Tartományi Nemi Egyenlőségi Intézet tavalyi évi üzleti jelentését tartalmazó napirendi pont, mert felszólalásában Milan Ćuk radikális képviselő azt mondta, hogy a nőknek a család összetartása, az otthoni munka elvégzése, az ebéd elkészítése a fő feladata. Az elmondottakra Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezető-helyettese reagált, aki sértésnek, s emellett az alkotmányos és emberi jogok sárba tiprásának nevezte a hallottakat.
Az ülésen Goran Vasićot, az Újvidéki Vásár volt igazgatóját kinevezték a Tartományi Garanciaalap új vezetőjévé.
