Akár történelmi pillanatnak is nevezhetnénk a Tartományi Képviselőházban lezajlott hétfői bizottsági ülést – a Vajdaság alkotmányjogi és törvényes helyzetével foglalkozó testületnek a korábbiakban ugyanis egyetlenegyszer sem akadt dolga, nem kellett üléseznie. Ezt a helyzetet a vajdasági kormány által parlament elé terjesztett deklaráció javaslata változtatta egy csapásra meg, mely beterjesztői szerint a tartomány jogainak megszegésére kívánja felhívni a nyilvánosságnak és a köztársasági szerveknek a figyelmét, a tartományi ellenzék szerint pedig szeparatista elemekkel tarkított politikai pamflet csupán, mely a tartományi vezetőség tehetetlenségéről tanúskodik.
A tizenöt tagú testületben a parlamenti pártok képviselői és négy pártfüggetlen alkotmányjogi szakértő vesz részt. A hétfői ülésen jelen volt dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő is, aki a Pásztor István házelnök és bizottsági elnök által vezetett ülésen elsőként szólalt fel a nyilatkozat-javaslat beterjesztőjeként. Úgy fogalmazott, hogy a deklaráció nem más, mint egy felszólítás arra vonatkozólag, hogy a tartomány polgárait megillető jogokat közös erőbedobással kell szavatolni. Hozzátette, hogy a tartomány alkotmányos és törvényes jogainak védelméről szóló nyilatkozat csak akkor nevezhető szeparatistának, ha szeparatisták maguk a köztársasági törvények és az alkotmány is, a dokumentum ugyanis ezek tiszteletben tartását követeli.
– Mi nem Brüsszelhez, Washingtonhoz, Moszkvához vagy Pekinghez fordultunk a problémák rendezése érdekében. Szeparatizmusról szó sincs, s egyszer és mindenkorra jó lenne lezárni az erről szóló teljesen felesleges vitát. Azzal sincs problémánk, hogy kimondjuk: a korábbi években sem tartotta a köztársaság tiszteletben a Vajdaságra vonatkozó alkotmányos garanciákat, ahogyan most sem teszi ezt. Az utóbbi hónapokban azonban lényeges alkotmánysértések is történtek, például a költségvetési rendszerről szóló törvény elfogadásakor, mellyel az alkotmányos minimum alá került a tartományt megillető pénzösszeg nagysága – fogalmazott a kormányfő, s már az ülés elején kilátásba helyezte több módosítási indítvány elfogadását.
Vajdaság Szerbia része és az is marad, a deklaráció minden más olvasata ellenséges, abszurd tézisek megfogalmazását szolgálja – értékelte Pajtić.
– A jelenlegi körülmények között a foglalkoztatásügyi titkárság évente négyezer munkahelyet tud teremteni, ha betartaná a köztársaság az alkotmányba foglalt előírásokat, húszezer új munkahelyet nyithatnánk ugyanennyi idő alatt. A községekkel megvalósított együttműködési program révén kétezer munkahelyet teremtünk, ha érvényes lenne az alkotmányos minimum, akkor tízezret nyithatnánk. Egyetlen új hatáskört sem követelünk, a meglévők tiszteletben tartását tartjuk fontosnak – nyilatkozta újságíróknak a kormányfő, s hozzátette: ezzel a deklarációval voltaképpen a jogállamiságot is védi a tartomány, hiszen ha ma Vajdaság esetében kivételt lehet tenni a törvények tiszteletben tartása terén, akkor könnyen megeshet, hogy holnap valahol másutt szegik majd meg szabadon az előírásokat. Pajtić kifejtette: tarthatatlan az a helyzet, melyben ötször kisebb a fejlesztésekre fordítható összeg, mint azt a jogszabály előírja.
KELLEMETLEN IDŐPONT
Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt tartományi frakcióvezetője szerint éppen a tartomány hatásköreiről szóló törvény volt az, amelyik megsértette a jogállamiságot, hiszen annak számos előírását nyilvánította alkotmányellenesnek a Szerbiai Alkotmánybíróság. Nem adott igazat Pajtićnak abban sem, hogy a köztársasági kormány nem tartja tiszteletben az alkotmányos hét százalékos költségvetési részesedést, sőt, mint mondta, az idén először fogja Vajdaság megkapni a szerb költségvetés több mint hét százalékát. Kiemelte, hogy a jelenlegi az első olyan szerbiai kormány, amelyik az alkotmány elfogadása óta hozzálátott a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elkészítéséhez.
– Egyáltalán nem változtattunk az álláspontunkon. A nyilatkozat, annak lényegét és formai elemeit tekintve is teljesen elfogadhatatlan számunkra. Meglehetősen kellemetlen politikai pillanatban terjesztették azt a képviselőház elé, veszélybe sodorva ekképp az állam érdekeit. Azok, akik az elmúlt hét évben elkövetett minden mulasztásért felelősek, most hirtelen másra akarják hárítani e felelősséget értelmetlen érvekkel dobálózva. Továbbra is állítjuk, hogy a deklaráció szeparatista elemeket tartalmaz és követeljük Bojan Pajtić lemondását. A mai napig 150 ezer aláírást sikerült összegyűjtenünk, valamint más ellenzéki pártok is akcióba lendültek, így feltehetőleg 200 ezernél is magasabb a tartományi vezetőség távozását követelő polgárok száma – mondta el Mirović.
Szerinte nem deklarációval, hanem a köztársasági kormánnyal együttműködve kell keresni a megoldásokat a fennálló problémákra.
A deklaráció egyetlen pozitív következménye a Vajdaság alkotmányos és törvényes helyzetével foglalkozó parlamenti bizottság felállítása – állapította meg Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője. Álláspontja szerint a nyilatkozat felesleges, különösen pedig azt sérelmezte, hogy annak előterjesztésére az ellenzék teljes figyelmen kívül hagyásával került sor, sőt, egyes kormánypártok sem tudtak annak készüléséről. Kifogásolta, s szégyenletesnek nevezte, hogy az épp hogy csak papírra vetett szöveget valaki azonnal átadta az EBESZ egyik magas rangú tisztségviselőjének. Konkrét neveket nem kívánt említeni, mert, mint mondta, magával a procedúrával és nem az adott személyekkel van gondja.
Felszólalása során Saša Santovac, a Szerb Radikális Párt képviselője szándékos indulatkeltést vélt felfedezni a deklaráció körüli vitákban, melynek egyik elképzelhető célja az alkotmány közeljövőben esedékes módosítása, s az 1974-es vajdasági autonómia visszaállítása. A nyilatkozatot feleslegesnek vélte, elmondta: tudva levő, kihez kell fordulni, amennyiben törvénysértésről vagy az alkotmány megszegéséről van szó.
TÖRTÉNELEM, POLITIKA, DEKLARÁCIÓ
A Vajdasági Magyar Szövetség tizenegy, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga pedig egy módosítási indítványt nyújtott be a deklaráció szövegére. A VSZL indítványa által érintett szövegrész váltotta ki a legnagyobb vitát, melyben megállapítják, hogy Vajdaság tartomány polgárainak akaratánál fogva vált Szerbia részévé. Ez a nem túl szerencsés megfogalmazás a leginkább arra az 1918-ban meghozott döntésre engedett következtetni, amellyel Vajdaságot egyesítették a Szerb Királysággal. A liga által javasolt módosítás révén az 1945. július 30-án és 31-én megtartott újvidéki népgyűlés döntésére hivatkozik a deklaráció, amelyet az ellenzék úgyszintén problematikusnak tart. A haladók szerint ezzel tisztán kommunista alapra helyezte a vezetés Vajdaság autonómiáját, Mirović szerint külön problémát jelent, hogy a szóban forgó döntés éppen a katonai igazgatás ideje alatt született meg, amikor szerbekre, magyarokra egyaránt lesújtott a hatalom megtorlása, s így ez elfogadhatatlan történelmi értékként, hivatkozásként. A liga véleménye szerint viszont a hangsúly a fasizmus legyőzésén és Vajdaság antifasiszta értékeinek megőrzésén van, ami igenis megfelelő alapot jelent az együttéléshez, az autonómia lényegi elemeinek szavatolásához. Branislav Bogaroški, a VSZL képviselőcsoportjának vezetője emlékeztetett, hogy a Szerb Köztársaság is a második világháborút követően, hasonló népgyűlésen jött létre, most mégsem kérdőjelezi meg senki annak létjogosultságát.
A bizottság elfogadta a VMSZ öt indítványát és a VSZL javaslatát is, az ellenzék egyetlen módosítási javaslatot sem tett. Egeresi Sándor, a VMSZ frakcióvezetője, az indítványok előterjesztője a sajtónak elmondta: a történelmi tények megvitatását a történészekre kell hagyni, de fontosnak nevezte, hogy nem a magyarok és németek kizárásával meghozott 1918-as döntésre hivatkozik végül a deklaráció. Üdvözölte a VMSZ javaslatainak az elfogadását, s arra fektette a hangsúlyt, hogy bár deklarációval még sehol sem építettek vagy védtek meg autonómiát, jó hogy kimondja valaki: egy alkotmányszegés, törvénysértés van folyamatban Vajdasággal szemben.
AZ ÉLETSZERŰ POLITIZÁLÁS IDEJE
A bizottság megszavazta a deklaráció indítványokkal pontosított szövegét, melyet a parlament május 20-i, hétfői ülésén vitatnak majd meg a képviselők. Pásztor István, a képviselőház elnöke, a VMSZ és a bizottság vezetője elmondta, furcsa, hogy a hatalmi koalíció pártjai módosítási indítványokkal igyekeznek a szövegen javítani, de mivel a dokumentumról annak készülése során nem tudtak, ez volt az egyedüli lehetőség arra, hogy olyanná tegyék azt, amely mögé nyugodtabb lelkiismerettel fel tudnak sorakozni.
– Alapjaiban nem tudtunk változtatni a deklaráción, biztosan másként nézne az ma ki, ha az elejétől fogva részt vehettünk volna annak elkészítésében. Három olyan indítványunkat nem fogadtak el, amelyik olyan bekezdések törlését irányozta elő, amelyek nem a szövegkörnyezetbe illő témákkal foglalkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy így rosszabb a szóban forgó papíros, hanem azt, hogy nem teljesen a mi szájízünknek felel meg. A lényeg most az, hogy ez az egész történet egy normális parlamenti mederbe került. Ma nem hangzottak el sértő mondatok. Voltak éles bírálatok, de ezek kimondói állandóan fékezték magukat, ügyeltek arra, hogy senkit se sértsenek meg a kritika során – húzta alá Pásztor.
Hozzátette, hogy magával a deklarációval még nem oldódnak meg a problémák, azokat ugyanis valódi megoldások keresésével, törvénymódosításokkal lehet kezelni.
– Egy éve várunk arra, hogy a kormány elinduljon a megoldások megtalálásának irányába. Ezek a lépések, valamilyen oknál fogva, elmaradtak. Parlamenti frakcióként nekünk az a feladatunk, hogy indítványokat tegyünk, az intézményes lehetőségeket kihasználva megpróbáljuk a dolgokat elmozdítani a holtpontról. Ez az életszerű, „iparos” politizálás, ennek az ideje jön most már hamarosan el – fogalmazott Pásztor István.
