A nyitott ajtók Duna-stratégiája címmel rendeztek pénteken tanácskozást Apatinban, a tartományi és helyi önkormányzati adminisztráció tisztségviselőinek részvételével. A magyarországi Bács-Kiskun megye, a horvát vukovári-szerémségi megye és Vajdaság képviselői négy évvel ezelőtt, 2009. július 25-én írták alá a stratégia keretében az együttműködési szándéknyilatkozatot. Az apatini konferencia az eddigi eredmények összegzésére, a tervek ismertetésére szolgált.
A tanácskozást megnyitó Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke közölte: a Duna-stratégia egy olyan elképzelés, olyan lehetőség, amelyik igazán még csak most bontogatja szárnyait.
– Ennek ellenére voltaképpen egy valós, létező együttműködésről van szó, mely négy évvel ezelőtt jött létre. A mai megbeszélésen tovább kell gondolnunk az eddig elértek alapján a terveket. Kiváló alkalom a mostani arra is, hogy gratuláljunk horvátországi barátainknak az uniós tagsághoz. Ez a mi számunkra is több esélyt jelent, Vajdaság félszigetként fog az uniós országokba beékelődve létezni a következő években – fogalmazott a parlament elnöke.
Mint mondta, már ebben a pillanatban is több mint kétszáz bilaterális vagy háromoldalú projektum kivitelezésén dolgoznak – ez a Duna-stratégia egyik látható eredménye. Elsősorban határon átnyúló, IPA-projektumok ezek, s Szerbia uniós előrehaladásával a lehetőségek száma fokozatosan növekszik majd – értékelte Pásztor.
Dr. Živorad Smiljanić apatini polgármester az eddig befejezett projektumok közül a négyhorgonyosnak, azaz kiváló minőségűnek ítélt apatini kikötő befejezését említette, mely egyedülálló a régióban, egyetlen befejezett projektumot jelent a hazánkban tervezett több mint harminc kikötő között, s lehetővé teszi turistahajók kikötését, azok üzemanyag-ellátását, az utasok elszállásolását is. Az árucsere céljait szolgáló kikötőrészleg építési munkálatait is elkezdték már, melynek még nemzetközi besorolására várnak, s arra is, hogy hazánkban vámmentes övezetté nyilvánítsák, ekként megkönnyítve a gazdasági tevékenység folytatását. Az apatini község eredményes befektetései között említette a romanegyed felújítását, korszerűsítését is.
Branislav Bugarski regionális együttműködési és helyi önkormányzati titkár arra emlékeztetett, hogy a szerbiai határon átívelő együttműködések kilencven százaléka Vajdaságban zajlik le, s hogy a tartománynak sikerül a rendelkezésre álló pénzösszeg 98 százalékát ki is használni a pályázatokon. Bugarski a regionális együttműködés jelentőségét a közös problémák együttes erővel történő rendezésében látja.
A horvátországi partnerrégió képviselőjeként Božo Galić, a vukovari-szerémségi megye közgyűlésének elnöke a gazdasági együttműködés elmélyítését sürgette. Szerinte a jövőben a közlekedési feltételek javítására kellene összpontosítani, mindenekelőtt a jobb vasúti és folyami összeköttetés szavatolására. Fontosnak nevezte azt, hogy a Dunán még több utasok és áru fogadására képes kikötő épüljön.
Ez a térség: Vajdaság, Bács-Kiskun és a vukovari-szerémségi megye térsége a múltban már alkotott egy egységet, ahol az emberek kiválóan együtt éltek nemzetiségüktől függetlenül – jelentette ki Rausch Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés alelnöke.
– A történelem úgy alakult, hogy átjárhatatlanná váltak a határok, megmerevedtek a kapcsolatok. Mára szerencsére ismét minden megváltozott. Mindenkinek ki kell tudnia használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi politika nyújt. Nagy előrelépés, hogy Horvátország is uniós tag lesz, s reményeink szerint Szerbia is megkezdheti hamarosan a csatlakozási tárgyalásokat – közölte Rausch.
Mint mondta, Magyarország szeretné átadni tapasztalatait, hogy senki se essen ugyanazokba a hibákba, ugyanakkor ki tudja használni a csatlakozási folyamat előnyeit.
Az apatini házigazdák vendégszeretetét élvezve a horvát és magyar partnerek és a vajdasági közigazgatás résztvevői is, rövid városnézésen vettek részt a tanácskozás után.