(Fotó: Dávid Csilla)
A parlament egyéves tevékenysége alkalmából tartott hétfői sajtótájékoztatóján Pásztor István házelnök emlékeztetett: hivatalba lépésekor egyik fő céljaként azt határozta meg, hogy a vajdasági és szerbiai politikai élet egyik sokkal jelentősebb részvevőjévé váljék a képviselőház, s ne csupán a kormány döntéseinek elfogadására szolgáljon. A számadatokat ismertetve közölte: az elmúlt évben tizennyolc ülést tartottak, s 2000 óta ez a legtöbb ülést tartalmazó időszak egy-egy képviselőházi összetétel első évét figyelembe véve – 2000 után nyolc, 2004 után tizenkét, 2008 után pedig tizenegy ülést tartottak. A képviselők ebben az időszakban 101 napirendi pontot vitattak meg, melyek előkészítése során a parlament bizottságai, munkatestületei 177 alkalommal ültek össze. Mint Pásztor kiemelte, a legnagyobb érdeklődést – a vajdasági deklaráció elfogadását megelőzően – kétségkívül a képviselőház Vajdaság alkotmányjogi helyzetével foglalkozó bizottságának felállítása és annak munkája váltotta ki. Azt mondta, hogy az elmúlt évre visszatekintve nem mehetünk el a mellett, hogy kilenc év után a tartományi parlament végre törvénymódosítási javaslatokat továbbított a köztársasági képviselőházhoz: javaslatot tett a költségvetési rendszerről szóló jogszabály módosítására, három módosítási indítványt nyújtott be az idei költségvetésről szóló törvény javaslatára, kezdeményezte a felsőoktatási törvény módosításának megváltoztatását is, és javasolta a Vajdasági Fejlesztési Alapról szóló törvény elfogadását.
– A képviselőház elnökének kilenc év után megadatott az a lehetőség, hogy megindokolja ezeket a javaslatokat Belgrádban. Egy olyan eredmény ez, melyet egyszerűen nem lehet elvitatni, függetlenül attól, hogy végül milyen eredménnyel járt a szavazás a köztársasági képviselőházban. A végeredmény, mint tudjuk, a fejlesztési alapról szóló törvényt leszámítva, valamennyi esetben negatív volt. Az azonban, hogy beszélhettünk saját prioritásainkról, arról, ahogyan mi tekintünk a társadalmi-politikai realitásra, egyszerűen nem mérhető a szavazás végeredményével – fogalmazott a képviselőház elnöke.
A klasszikusnak nevezhető parlamenti megosztottság hatalom és ellenzék között jellemző volt a vajdasági parlament elmúlt egy évére is, ez azonban nem meglepő, ekként működik a parlamenti demokrácia – értékelte Pásztor. Három kérdésben mégis sikerült nagy mértékű egyetértést elérni: a volt Jugoszlávia területén szerbek ellen elkövetett bűntettek elítélésében, az Elektrovojvodina áramszolgáltató közvállalat bejelentett átalakítása kapcsán és a vajdasági közvagyon tárgyát képező kataszteri parcellákról szóló közérdekű információ elfogadása kapcsán is.
Pásztor sikerként könyvelte el azt is, hogy a vajdasági deklaráció beharangozását követő feszült helyzetet, utcai politizálást végül sikerült megfelelőképp kezelni, s a vitát a parlament intézményének keretei közé visszaszorítani.
– A parlament képviselőcsoportjainak vezetői mérsékletességükről, megértésükről tettek tanúbizonyságot, melynek eredményeképp végül a képviselőházban, s nem azon kívül szembesültek egymással a nézetkülönbségek. Az ülésekre egyébként is jellemző volt, hogy minden alkalommal nagy számú képviselő ragadott szót, s a viták mindig a jó ízlés határán belül maradtak, az európai parlamentarizmus feltételeit tiszteletben tartva zajlottak. Egyetlen képviselőt sem kellett viselkedése miatt eltávolíttatni az ülésről.
A jövőbe tekintve Pásztor közölte, hogy július 3-án a parlament az idei pótköltségvetésről vitázik majd, de megvitatják a Tartományi Nagyberuházási Alap, a Vajdaság Erdei közvállalat és az Európai Ügyek Alap jelentéseit is. A nyári szünetet követően a legaktuálisabb témáknak minden bizonnyal a hatáskörök, a tartomány finanszírozását érintő jogszabály tervezete és a Szerbiai Alkotmánybíróságnak a statútummal kapcsolatos, decemberben várható döntése számítanak majd – közölte Pásztor István.
