A Tartományi Képviselőház szerdai ülését a pénzügyi kérdések határozták meg. A parlament döntést hozott arról, hogy a kamenicai kórházkomplexum új részlegének, a Kamenica 2-nek a befejezése érdekében 2,2 milliárd dinár értékben hosszú lejáratú kötvényeket bocsát ki. A létesítmény már felépült, ekkora összegre van szükség a felszerelés beszerzéséhez, a kórház működésének a szavatolásához. Dr. Vesna Kopitović egészségügyi titkár a képviselők megjegyzéseire reagálva elmondta, hogy csak a sugárterápiás gépek 1,2 milliárd dinárba kerülnek, s hogy az összes többi berendezésre egymilliárd dinár marad, vagyis megalapozatlanok az ellenzék túlköltekezésre utaló vádjai. Zoran Radoman pénzügyi titkár kifejtette, hogy a kötvényeket tíz-tizenöt évre bocsátják ki, hat százalékos éves kamattal. Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a tartomány jelentős mértékben eladósodik, s azt sürgették, hogy más vajdasági kórházak felújításához is mielőbb fogjon hozzá a kormány. Kopitović közölte, hogy a vezetőség tervei között mindenképp szerepel más kórházak felújítása, állapotának rendezése is, de a legfontosabbnak a jelen pillanatban az számít, hogy működőképessé tegyenek egy olyan magas színvonalú gyógyintézetet, amelynek a működéséhez már csak egy lépés megtevése szükséges. A vitába Pásztor István, a parlament elnöke is bekapcsolódott, aki közölte: a Kamenica 2 körüli vita hűen ábrázolja azt, milyen helyzetben van Vajdaság. Mint közölte, a tartomány választhatta volna a várakozást is, nem tudván, mikor kerül a nagyberuházási vagy az egészségügyi alapba annyi pénz, hogy fel lehessen szerelni az objektumot. Az egyedüli reális megoldást a kötvénykibocsátás jelentette, közölte Pásztor, s keserű igazságnak nevezte, hogy ha Vajdaságnak az elmúlt években kifizették volna az alkotmány szerint kijáró összeget, akkor akár húsz Kamenica 2-t is kiépíthetett volna.
(Fotó: Ótos András)
A tartomány pénzügyeit érintő kérdések felvetése a pótköltségvetés megvitatása során folytatódott. Dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő azt mondta: a köztársaság 32 milliárd dinárral kevesebbet utalt át a tartománynak az alkotmányos minimumnál, s emellett a nyereségi- és jövedelemadó vártnál alacsonyabb összege is azt tette szükségessé, hogy a tartomány módosításokat végezzen az idei büdzsén. A másik ok, mint mondta, a Kamenica 2 befejezéséhez szükséges eszközök előteremtése volt, hogy végre megnyílhasson Európa ezen részének legfejlettebb tüdő-, szív- és daganatos betegségek kezelésére szolgáló kórházközpontja.
– Megtakarításokat valósítottunk meg az adminisztráció terén, s ez lehetővé teszi, hogy a tervezettnél 370 millió dinárral többet ruházzunk majd be a mezőgazdaságba, s 420 millióval többet költsünk el nagyberuházásokra. A demográfiai kihívások kezelésére, de az energetika és a kultúra területére is valamivel több pénz jut a tervezettnél. Köszönhetően az előző évekből áthozott költségvetési többletnek, az idei hiányt fedezni tudtuk, s nem került veszélybe egyik tervbe vett támogatás sem. Ha a köztársaság tartaná magát a kötelezettségeihez, nekünk nem kellett volna kötvényeket kiadnunk, akár minden kórházat felújíthattunk volna. Mivel azonban ez nem így van, az a kötelességünk, hogy alkalmazkodva a szituációhoz, megtegyük, amit megtehetünk – fogalmazott Pajtić.
PAPÍRON SINCS MEG A MINIMUM
Vajdaság gyötrelmei folytatódnak – fogalmazott nyilatkozatában Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője. Szerinte e tényt bizonyítja a pótköltségvetés javaslata is.
– A tartományi kormánynak se ereje, se tudása, se mechanizmus-rendszere nincs arra, hogy szavatolja Vajdaság fejlődését. Az előttünk álló javaslat nem takarékoskodik ott, ahol lehetne, s nem törekszik arra, hogy elősegítse a gazdaság fellendülését. A legmegkérdőjelezhetőbb részt az újabb eladósodás jelenti. A 18 millió eurót a tartományi vezetőség az egészségügyi alap kihagyásával, a beszerzések részleteinek elhallgatásával ítélte oda e projektumra – hangsúlyozta.
Mint arról lapunk szerdai számában beszámoltunk, 3,54 milliárd dinárral, vagyis a tervezett 80,75 milliárd dináros összeg 4,4 százalékával kellett csökkenteni a költségvetést, amely végül 77,33 milliárd dinárt tesz ki. Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági költségvetés leképezésének nevezte a tartományi büdzsé módosítását.
– Nagyon kis mozgástere van a vajdasági kormánynak ahhoz, hogy saját programot hajtson végre. Az idén 5,7 milliárd dináros hiánnyal kell számolnunk, melyet az előző évi többletekkel kompenzálnak. A köztársaság részéről az idén sem valósul meg az alkotmányos hét százalék. Nagyberuházásokra 26 milliárdot kellene kapnunk, papíron azonban csak 8,5 milliárdot hagytak jóvá, reális várakozás azonban, hogy mindössze 2,2 milliárd dinár érkezik majd összesen, vagyis az alkotmányos minimum tíz százaléka.
Újhelyi hozzátette, hogy a VMSZ szerint e pótköltségvetés az a minimum, ami kihozható volt a köztársaság által rendelkezésre bocsátott pénzből, s ezért, valamint a Kamenica 2 befejezése miatt is, a párt támogatja annak elfogadását.
NAGYBERUHÁZÁSOK – TAKARÉKLÁNGON
A pótköltségvetés megszavazását követően a közvállalatok és fejlesztési-támogatási alapok jelentéseit vették sorra a képviselők. Megvitatták a Tartományi Nagyberuházási Alap tavalyi beszámolóját is. Lapunknak nyilatkozva Kern Imre, az alap igazgatóhelyettese elmondta, hogy 2012-ben 5,6 milliárd dinárt tudtak kifizetni a kivitelezőknek saját erőből, s további 800 millió dinárt a Köztársasági Fejlesztési Alap terhére.
– Csökkentettük a 2011 közepéig felhalmozódott adósságokat, melyek hatmilliárd dinárt tettek ki. A tavalyi év végére elértük, hogy ne legyen fizetetlen számlánk. Jó néhány projektumot sikerült befejeznünk. Ilyen a szabadkai diákotthon száz személyes szárnyának a befejezése, melynek pénzelésében a magyar állam is részt vett. Lezártuk a doroszlói kegyhely, a csonoplyai templom felújítási munkálatait, a tordai templomot is sikerült részben felújítanunk. A horgosi ipari park is elkészült, utakat, utcákat építettünk. Valamivel jobb életfeltételeket biztosítottunk a vajdasági polgároknak, életben tartottuk az építőipart – mondta el Kern.
Kérdésünkre válaszolva közölte, hogy az alap elsődleges célja a már megkezdett projektumok befejezése, de lesznek újak is. Az idén, mint mondta, be kell fejezni az Európa Kollégiumot, ehhez pedig meg kell oldani az alvállalkozóval felmerült gondokat. Az új kezdeményezések közé tartozik a noszai művelődési ház felépítése, s a hajdújárási művelődési életnek is helyt adó helyi közösségi épület felújítása is.
Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a nagyberuházási alap létezése óta sohasem kapta meg a szerb költségvetésből az alkotmány szerinti összeget, s a „szavatolt” pénz 75 százaléka mindeddig Belgrádban maradt. Mintegy 115 milliárd dinárról van szó, amelyből, mint mondta, minden eddig szóba került projektumát teljesen önállóan be tudta volna fejezni Vajdaság.
Napirenden szerepelt a tartományi közvállalatok új ellenőrző-bizottsági tagjainak a kinevezése is, képviselők ugyanis összeférhetetlenség miatt a továbbiakban nem lehetnek e bizottságok tagjai.
