Cikkünkhöz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.
Doroszlón megkezdődött a Vajdasági Magyar Szövetség XVIII. tisztújító közgyűlése, ahol megválasztják a párt elnökét és tanácsát. A közgyűlésen 330 küldött vett részt. A közgyűlést megtisztelte jelenletével egyebek mellett, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Pirityiné Szabó Judit, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és dr. Babity János, a Szabadkai Főkonzulátus főkonzulja.
Ótos András felvétele
Dolgos, dinamikus, a szokásosnál is embert próbálóbb, érzésekkel átszőtt, politikai buktatókkal tarkított, ám sikeres négy év áll a VMSZ mögött, értékelte Pásztor István. Mint hozzátette, olyan négy év, amelynek a végén joggal érezhetik magukat büszkének. A párt letisztult, erősebb mint 4 évvel ezelőtt volt, húzta alá a pártelnök és ennek a tisztségnek a várományosa. Szavai szerint elkötelezetten, higgadtan, bölcsen szolgálták a közösséget. Ezért köszönet jár mindenkinek, aki részt vett a küzdelemben, mindenekelőtt Magyarország kormányának, a FIDESZ-KDNP koalíciónak, a Szerb Haladó Pártnak, továbbá a köztársasági és a tartományi kormánynak, valamint minden egyénnek, aki párthovatartozástól függetlenül támogatta a VMSZ-t, mutatott rá Pásztor.
– Olyan elnökként állok a tisztújító közgyűlés előtt, aki négy évvel ezelőtti ismételt megválasztása után bizalmi szavazást kezdeményezett önmaga ellen, miközben folyamatosak voltak az ellene irányuló támadások. Mégis itt állok, mert a feladat ellátásának a kényszere és a párton belüli szövetség erősebb volt a támadásoknál. Nem az a legény, aki adja, hanem aki kapja. Mi vagyunk a vajdasági magyarság vezető, legitimitásában megkérdőjelezhetetlen politikai ereje. A vajdasági magyarság tőlünk várja érdekeinek képviseletét, ám ezzel egyidejűleg minket tesznek felelőssé minden gondjukért, olykor még az aszályért is. Érvelnünk kell, tényeket felsorakoztatni, az elvégzett munkát felmutatni, hiszen a sokat ismételgetett hazugság olykor igazsággá válhat – fogalmazott Pásztor István.
Pásztor István a folytatásban a legutóbbi, négy évvel ezelőtt Magyarcsernyén megtartott közgyűlésen megfogalmazott célkitűzésekre tért ki, felidézvén, hogy akkor feladatként fogalmazták meg a szülőföldön való megmaradás segítését, ezzel összefüggésben az egzisztenciális és a szociális kérdések megoldását helyezték a párt tevékenységének előterébe, továbbá megfogalmazták annak fontosságát, hogy az MNT nyisson a szakértők irányába. Ami az identitásmegőrzést és az MNT munkáját illeti, az elmúlt négy évben rendezett és bajtársi kapcsolatok jellemezték a Tanács és a VMSZ együttműködését, értékelte Pásztor István, mondván, hogy az MNT az elmúlt négy évben folyamatos támadások célpontja volt, döntéseinek szakmaiságát bizonyos erők rendre megkérdőjelezték. A tavaly novemberben megtartott nemzeti tanácsi választást követően mostanra sok minden a helyére került, sikerült stabilizálni a viszonyokat, szögezte le Pásztor, kiemelvén, hogy az MNT a nemzetpolitikai célkitűzések bonyolítója és mozgatója volt és az most is.
A VMSZ elnöke a folytatásban az elmúlt négy év tevékenységének tekintetében kiemelte, hogy megtörtént a Tanyaszínház kavillói székházának felújítása, a szabadkai zsinagóga felújítása, megvásárolták a nagybecskereki zárdát és megkezdték annak felújítását, osztálykirándulásokat szerveztek az általános iskolák több ezer diákja számára, továbbképzések voltak pedagógusok számára, Szabadkán megalakult a VM4K, Budiszava ismét Tiszakálmánfalva lett, előrehaladás történt a digitalizálásban, a Szent Teréz Széhesegyház felújítása folyamatban van, ugyanúgy, mint a Magyar Szó Lapkiadó Kft. székházának felújítása, a lap szabadkai szerkesztősége pedig új helyiségekbe költözött a Magyar Médiaházba, Újvidéken belakták az Európa Kollégiumot. A VMSZ nélkül minderre nem kerülhetett volna sor, ezért nevetségesek azok a vádak, hogy a VMSZ rátelepszik a rendezvényekre, jegyezte meg Pásztor.
A Prosperitati Alapítvány kapcsán Pásztor István kiemelte, hogy a gazdaságfejlesztés új eszköze a nemzetpolitikának, amit a VMSZ álmodott meg és dolgozott ki, köszönve a tudásnak és kitartásnak, továbbá a vajdasági magyarság vállalkozóinak, akik hittek a programban. A program olyan fejlődést tett lehetővé, amiről álmodni sem mertek, emelte ki Pásztor. Mint hozzátette, olyan programról van szó, amelynek csakis nyertese van, minden oldalon és minden szempontból. Beszámolójából kiderült, hogy az első fejlesztési ciklusban vissza nem térítendő támogatás formájában 14,6 milliárd dinárt ítéltek oda, ez pedig 28,4 milliárd dinárnyi további fejlesztést generált. A sikeres pályázók száma 10 420, közülük 23-an nagy léptékű, 16-an pedig közepes léptékű beruházást valósítottak meg. 601 falusi házat vásároltak meg Vajdaság szerte, továbbá 220 hektár termőföldet. Emellett 1 080 alkalommal támogattak gazdasági társaságokat eszközbeszerzésben, 7 935 alkalommal támogattak mezőgazdasági termelőket, 344 kezdő vállalkozás nyert el támogatást és megvásároltak 1 167 traktort, 47 cséplőgépet, 22 burgonyaszedő gépet, 1 613 talajmegmunkáló eszközt, 1 172 vetőgépet, 523 trágyaszórót, 978 permetezőgépet, 1 171 pótkocsit, 317 öntözőgépet, 653 méhcsaládot és méhészeti felszerelést.
Az elnöki beszámolóból a választások témája sem maradt ki. Pásztor emlékeztetett, hogy az elmúlt négy évben választás követett választást, úgy Szerbiában, mint Magyarországon. A választások mindig nagy erőpróbát jelentenek, az elmúlt négy év választásai pedig megerősítették a VMSZ legitimitását, húzta alá Pásztor. Mint hozzátette, a 2016-os választásokat követően a VMSZ kormányzati szerepet vállalt, nemcsak tartományi és helyi önkormányzati, hanem köztársasági szinten is, ennek a hozadéka pedig egyértelműen érezhető. Pásztor István a szerepvállalás hozadékainak tekintetében példaként említette a határátkelők fejlesztését, az Y-elágazás és a Szabadkai Népszínház projektumait, a fürdőépítést Pacséron és Bácskossuthfalván, valamint a szennyvízelvezető rendszerek kiépítését.
