Szent István napja a döntés ünnepe

A Vajdasági Magyar Szövetség hagyományosan Palicson tartotta meg szombaton az idei Szent István-napi rendezvényét, amelynek Nem(csak) néven nevezve, hanem valóságosan volt a jelmondata. Az immár huszonnegyedik alkalommal megtartott ünnepségen beszédet mondott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Kocsis Máté, a magyar kormány küldötte, a Fidesz frakcióvezetője.

A Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi rendezvénye a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban ünnepi szentmisével vette kezdetét, dr. Csernyák Csaba egri érsek celebrálásával. Palicson, a tóparti sétányon kézműves kirakodóvásár várta a látogatókat a délutáni órákban. A Vigadónál a Mórahalmi Fúvoszenekar és a Szabadkai Fúvószenekar koncertezett, ezt követte az ökumenikus kenyéráldás. Az új kenyeret a római katolikus egyház képviseletében dr. Csernyák Csaba és Verebélyi Árpád főesperes, a református egyház képviseletében Orosz Attila bácskai esperes, az evangélikus egyház képviseletében pedig Dolinszky Gábor püspökhelyettes szentelte meg.

Az új búzából készült kenyér megszentelése után a rendezvény idei vendége, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta, hogy a magyarság identitásának megőrzése szinte példátlan az európai államok történetében.

– A mai napon ünnepeljük nemzetünk közösségét, annak lelkét és fizikai örökségét, ami az elmúlt száz évben is segített bennünket abban, hogy az elszakított országrészek magyarjaival együtt maradjunk. Így tudtuk bebizonyítani a világnak, hogy a magyarokat határokkal elválasztani ugyan lehet egymástól, de nemzetként szétszakítani soha. Bebizonyosodott az is, hogy egy nemzetből létrejöhet állam, de pusztán egy államból nem lesz nemzet – fogalmazott a frakcióvezető.

Kocsis Máté kiemelte, hogy a magyar kormány különösképpen hálás a VMSZ-nek, mert példaértékű munkát folytat a közösségépítés, a kultúra és a poltika terén.

– Sikeres együttműködés az anyaországgal, egyre jobb kapcsolatok a szerbekkel, de a zsinórmértéket mindig a helyi magyar közösség érdekei, illetve azok érvényre juttatása jelenti – sorolta a frakcióvezető.

Beszéde folytatásában elmondta, hogy korunk eseményeit fürkészve mindenki számára világos lehet, hogy a jövőben sincs más feladat, mint a Szent István-i úton haladni, ami az erős nemzet, a jól szervezett állam, a törvényes rend, a szuverenitás és Európa keresztény világának védelmét jelenti.

– Mi, magyarok ezer éve tudjuk, hogy mi a dolgunk és mi a küldetésünk. Most, amikor Európát ismét veszély fenyegeti, mikor keresztény kultúránk és értékeink soha nem látott kihívások előtt állnak, megint csak egymásra és szövetségeseinkre számíthatunk – üzente a frakcióvezető.

Kocsis Máté szavai szerint a magyar nemzet mai politikai céljai kontúrossá váltak.

– Mindenki tudhatja mára tehát, mit ellenzünk, és mindenki láthatja, mit védünk meg. Az európai viták ugyan új frontokat nyitottak, de új lehetőséget is jelentenek. Mindeközben Magyarország jelentős erőt gyűjtött a megmérettetésekhez, és olyan szövetségi rendszer alakult ki Közép-Európában, amely képes felvenni a versenyt más gazdasági régiókkal, és képes meghatározó politikai álláspontokat érvényre juttatni a kontinens jövőjét illetően. Újra a Kárpát-medence országainak legerősebbike vagyunk, akikkel érdemes együttműködni. Az együttműködés azonban kölcsönös tiszteleten és békén alapul. Ennek megteremtése közös felelősségünk szomszédainkkal, de ennek gyümölcsei is közösek lesznek. Jó látni, hogy ezt egyre többen ismerik fel – fejtette ki a politikus, majd hozzátette, hogy Szerbia csatlakozása az európai közösséghez szintén közös és kiemelt cél, az Európai Unión belül ugyanis a határok elmosódottá válnak, segítve a magyar–magyar és magyar–szerb kapcsolatok erősítését.

– Meggyőződésünk, hogy a szerbek és a vajdasági magyarok felvételével az Unió több és gazdagabb lesz, meggyőződésünk, hogy a szerbeket, akikkel évszázadokkal ezelőtt közösen küzdöttünk Európáért, megilleti mindez. Erős nemzetek, közös értékek, a szuverenitás tiszteletben tartása, és szoros kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok. Ezek segíthetnek túlélni a nehéz időket – fogalmazott a frakcióvezető.

Pásztor István, a VMSZ elnöke a beszéde elején Szent István életművét méltatva elmondta, hogy az államalapítás napja a döntés ünnepe is.

– István királynak döntést kellett hoznia. El kellett döntenie, hogy a Kárpát-medencében hazára talált magyarok miként maradhassanak meg magyarnak, miként lehessen államuk, milyennek kell lennie az államnak ahhoz, hogy Európában, más népek ölelésében és szorításában fennmaradhasson. Mérlegelnie kellett, és kíméletlennek is kellett lennie, hiszen minden döntésnek vannak nyertesei és vesztesei, minden döntésnek számos következménye van. A legsúlyosabb teher, amely István királyra hárult, hogy az általa meghozott döntés értelmében kijelölt úton elindulva a magyarok vele tartsanak. Minden mással időt, befolyást, teret, hosszú távon pedig államot veszít – kezdte beszédét a pártelnök. Visszatekintésében elmondta, hogy Szent Istvánnak negyvenkét éves uralkodása alatt volt ideje látni és megélni azt, hogy döntése helyes volt.

A VMSZ elnöke elmondta, hogy a történelem sohasem volt kegyes a magyarokhoz, ugyanakkor ez megtanította a nemzetnek a túlélés taktikáit és fortélyait, de legfőképpen azt, hogy a túlélés egyetlen biztosítéka a helyes döntés, ami mögé a nép saját akaratából sorakozik fel.

– Minden gőg és önzés vesztes csatákhoz vezetett, minden megfontolatlan, pillanatnyi előnnyel kecsegtető döntésért magas árat kellett fizetni. A magyarok megfizették annak árát, amikor elfeledkeztek István király döntésének erkölcsi megfontolásairól, arról, hogy első helyen a magyarok vannak. Nem mások ellenében, nem Európán kívül, nem gőggel és elfordulással, de önbecsüléssel és kellő eréllyel ahhoz, hogy érdekeiket érvényesítsék. Mert ehhez ugyanannyi joguk van, mint bármely más népnek. Nem kevesebb és nem több, ugyanis a jog nem kilóra és nem a nemzeteket kitevő emberek számában mér – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Pásztor István beszédének folytatásában elmondta, hogy a király az ország függetlenségének elvesztését tartotta a legfőbb veszélyforrásnak, majd rámutatott arra, hogy ezek egy része 1019 évvel az államalapítást követően is aktuálisak, és amikre helyes válaszokat kell adnunk, jó döntést kell hoznunk.

– 2019-ben a magyarok már ismét közösen hoznak döntéseket. Nem jelent elzártságot a nemzettől az, hogy nem élünk egyazon országban. A döntéseink közösek: vállaljuk és akarjuk, hogy Magyarországot olyan kormány vezesse, amely az országot magyarnak akarja megtartani, függetlennek és kereszténynek. Ebben a vonatkozásban a vajdasági magyar közösség is ilyen döntést hozott. Ugyanakkor nekünk, vajdasági magyaroknak is meg kell hoznunk a saját döntéseinket, amelyek részben egyéniek, részben közösséget érintők. Mindkettő kihat és visszahat úgy az egyénre, mint a közösségre, de nem túlzás azt állítani, hogy az egész nemzetre – fogalmazott Pásztor István.

Beszédében kiemelte, hogy Trianon után a száz év alatt a magyarság sohasem hozott olyan döntést, amivel a nemzethez tartozást megkérdőjelezte volna, még a nehezebb, fenyegetőbb időkben sem.

– Száz év alatt nem csappant magyarságtudatunk, de megcsappant a számunk. Ez az idők szava miatt van így. A leegyszerűsödött mozgástér, a legyőzhető távolság miatt, ami jobb megélhetéssel hívogat – mondta Pásztor István.

– Minden családban vannak olyanok, akik nem itt élik mindennapjaikat. Azt mondják, jobb nekik így. Ez nem nemzeti kérdés, ez a 21. század kihívása, ami ugyanúgy érinti a románokat, lengyeleket, szerbeket, mint bennünket, vajdasági magyarokat – fejtette ki a VMSZ vezetője, majd hozzáfűzte, hogy az egyénként másfajta döntés nem zárja ki a közösség támogatását, ugyanis ez érzelmi kérdés, a hit és az elkötelezettség kérdése. A választásokon való részvétel nem politikai döntés, hanem a közösségért való cselekvés.

– Soha nem leszünk elég kevesen ahhoz, hogy ne tudjunk közösségben dönteni. De ha nem leszünk a közösségi döntésnél elegen, akkor azok kezébe adjuk a sorsunkat, akik mindent megkérdőjeleznek, ami bennünket az elmúlt száz évben, az elmúlt ezerhúsz évben megtartott nemzetben és közösségben. Nem az a kérdés tehát, amikor döntést kell hoznunk, hogy egyetértünk-e bizonyos vitás kérdésekben, egyetértünk-e a szerb többség választási döntésével, egyetértünk-e abban, hogy jobban élünk-e, mint húsz évvel ezelőtt. Nekünk abban kell döntenünk, hogy mindenekelőttinek tartjuk-e azt, hogy jogunk van közösségként alakítani az életünket – közölte a pártelnök, majd kiemelte, hogy a számok vitathatatlansága érdekében sokunknak kell azonos módon döntenünk. Mint mondta, közösségként jogunk van, hogy egységes és megkérdőjelezhetetlen választ adjunk arra, miképpen akarunk vajdasági magyarként élni, emiatt a jövő évi választásokra utalva arra kérte a külföldre költözött polgárokat is, jöjjenek haza szavazni.

– Az előttünk álló időszakban konkrét lépésekkel kívánok olyan helyzetet teremteni, amelyben mindenkinek lehetősége lesz nyíltan állást foglalni, kimondani, hogy mit képvisel és miért, hogy amit képvisel, előrébb fogja-e vinni a vajdasági magyar közösség ügyét. Legyen egyértelmű, hogy a nemzetet erősítő közös döntés oldalán áll, vagy ellenzi a nemzetben gondolkodó közösségi megmaradás politikáját. Mert ilyen egyszerű a helyzet és ilyen óriási a tét – üzente Pásztor István.

Az ünnepi beszédeket követően Pásztor István és Kovács Máté megszegte a megáldott új kenyeret, a folytatásban pedig a Budapesti Operettszínház művészei szórakoztatták az ünneplőket.