Az Interreg–IPA Magyarország és Szerbia közötti határon átnyúló uniós együttműködési program 2014 és 2020 közötti programjának köszönhetően olyan jelentős projektumok valósulhatnak meg, mint a Kübekháza–Rábé határátkelő megnyitása, a Szabadka–Baja vasútvonal tervdokumentációjának kidolgozása, a Bácskai-Nagy-csatorna iszaptalanítása, a magyarkanizsai szennyvíztisztító korszerűsítése, valamint a mórahalmi szerb és a palicsi magyar művelődési ház megnyitása. Ezekre az eredményekre és az együttműködés sikereire emlékeztetett Újvidéken Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke a parlament épületében megtartott megbeszélés elején, melynek a célja körvonalazni a következő uniós költségvetési ciklus, a 2021 és 2027 közötti periódus IPA-prioritásait.
A jelenlegi ciklus hamarosan lezárul, s elérkezett az ideje annak, hogy a következő időszakon gondolkodjanak az illetékesek, meghatározzák, mi az, ami megvalósítható, hasznos elképzelésnek számít. Nem könnyű feladat ez, mutatott rá Pásztor, s azt mondta, egy többfogásos vacsorához hasonlítható a feladat, a menün számtalan étel van, ezek közül azonban ki kell választani azokat, amelyek mindenki elvárásainak meg tudnak felelni, s mindenkinek ugyanazt kell végül rendelnie. A kínálat meglehetősen nagy lesz a megvalósítható projektumok között is, értékelte, ráadásul egy hosszú utat kell még bejárni ahhoz, hogy végül kijelöljék, melyik kezdeményezés megvalósítása mellett döntenek. Szerbia után Magyarországon is lesznek egyeztetések, majd a két állam kormánya is felülvizsgálja a javaslatokat.
Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Európai Segítő Szolgálatának (CESCI) főtitkára rámutatott arra, hogy számos kérdés merül még fel az Unió 2021 és 2027 közötti költségvetése kapcsán, az Európai Bizottság meghagyásai nem számítanak véglegesnek a Brexit és az európai parlamenti választások miatt sem. Ennek ellenére az új program kezdetét veszi másfél év múlva, s az jár majd jól, aki felkészülten várja ezt az időszakot, a program kezdete előtti tevékenységet már most be kell indítani. A CESCI, mint mondta, részletes statisztikai elemzéseket készít, online kérdőívek adatait gyűjti be, felmérést végez a határ menti régiókban, segítve ezáltal a kulcsfontosságú projektumok meghatározását. A jövő év elején már kezdetét veszi a tematikus ülések szervezése, áprilisra pedig ismeretesek lesznek a konkrét tervek is, fogalmazott a főtitkár.
A területi jellegű munkamegbeszélések jelentőségére hívta fel a figyelmet Erős Ervin, a CESCI balkáni irodavezetője, egy ilyen beszélgetést tartottak meg tegnap Újvidéken, ma már Mórahalmon egyeztetnek a CESCI koordinálásával.
Az IPA-program által meghatározott régió esetünkben nem változik a 2021 utáni időszakban, változnak azonban az Unió által kiemelt programprioritások, hívta fel a tanácskozáson a figyelmet Relja Burzan, az Antenna határon átnyúló együttműködési információs iroda vezetője. Az előző időszakban 76 millió euró állt a magyar–szerb együttműködés rendelkezésére. Annyit most már tudni lehet, hogy az EU némileg csökkentette az Interreg-IPA költségvetését a következő periódusra, ez azonban, mint mondta Burzan, nem jelenti azt, hogy konkrétan a magyar–szerb projektumok számára is kevesebb lesz a rendelkezésre álló pénz, nem készült még ugyanis el a végleges elosztás. Az Unió az IPA határon átnyúló együttműködés programjára a korábbi 9 milliárd helyett most 8,5 milliárd eurót irányozott elő. A prioritások között szerepel az úgynevezett „okos megoldások”, az innovációk támogatása, a zöldebb Európa kialakításának szándéka, a szociális helyzet általános javítása, a mozgásszabadság, A mobilitás növelése, valamint egy a polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése, hangzott el a tegnapi újvidéki kerekasztalon, melyet további hazai és magyarországi tanácskozások követnek majd.