Szükség van az országok egymás közötti bizalmának kiépítésére. Mindig a jövőbe kell tekinteni. Illetve meg kell találni azokat a közös célokat, amelyek a régió minden országának az érdekét szolgálják –foglalta össze Arne Sannes Bjørnstad, Norvégia belgrádi nagykövete az Északi Tanács országainak sikerét és a regionális együttműködésük kulcspontjait bemutató mai belgrádi konferencia után.
Vladimir Marinković, a köztársasági parlament alelnöke a konferencia házigazdájaként elmondta, miután meghívták a Nyugat-Balkán országainak nagyköveteit, hallani szerették volna az Északi Tanács országai együttműködésének tapasztalait, hogy ezek alapján a regionális együttműködésnek külön dimenziót adjanak. Hozzátette, a szerb a kormány és a parlament jövőbeli politikájának alapját a regionális együttműködés képezi, a jobb életszínvonal elérése érdekében. A regionális stabilitás ugyanis egyik alapköve nemcsak Szerbia, de a szomszédos országok korszerűsödésének is.
Dagfinn Høybråten, az Északi Miniszterek Tanácsának főtitkára rámutatott, az Északi Tanács országai 100 évvel ezelőtt Európa legszegényebb országai voltak. Egymás közti viszályok nehezítették a helyzetüket, mégis sikerült közös nevezőt találniuk. Bár sok mindenben különböző országokról van szó, a szociális jólét közös érdekük, erre fókuszálva tudták a régiót arra szintre emelni, amelyen most van.
– Együtt erősebbek vagyunk – hangsúlyozta Høybråten, aki azt is elmondta, hogy Aleksandar Vučić államfővel is tárgyaltak az észak-európai együttműködési modellről, illetve arról, hogyan lehetne ezt a modellt a Nyugat-Balkánon alkalmazni.
A konferencia vendégeként Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kiemelte, mindig is a regionális bizalom és az együttműködés mellett szállt síkra az élet minden területén. A tartomány jellegzetességeire hívta fel a figyelmet, annak kulturális sokszínűségére, ami arra sarkallja Vajdaságot, hogy kapcsolatokat tartson fenn a szomszédos országokkal és más régiókkal is. Az elmúlt negyed évszázad alatt így több mint 25 régióval épített ki együttműködést Európában és Ázsiában. E kapcsolatoknak az alapját nem minden esetben a gazdasági érdekek képezik, hanem sokszor kulturális vagy történelembe visszanyúló eseményekre, hagyományokra épülnek. Két többoldalú együttműködésre is felhívta a figyelmet: a Duna–Dráva–Száva együttműködésre, valamint a DKMT, vagyis a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióra, aminek Vajdaság is része.
Pásztor István elmondta, az északi országok tevékenységük fókuszába a valós életet és a valós életmegoldásokat helyezik. Talán éppen ezért ez a modell jelentene megoldást ezen a területen, ahol a felgyülemlett gondok gyökerei a történelembe nyúlnak vissza.
