A Duna Régió Stratégia képviselői gyűltek össze tegnap Budapesten, hogy a közép- és kelet-közép-európai országokat tömörítő régió energiabiztonságáról és közlekedésfejlesztéséről tárgyaljanak.
A kétnapos fórumot Orbán Viktor nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében a Duna-régió előrehaladása egyik legfontosabb feltételeként az Európai Unió további bővítését nevezte meg. A kormányfő beszédében kiemelte, az Uniónak le kell küzdenie a bővítési fáradtságot. A miniszterelnök mindegyik Duna-völgyi állam integrációját szorgalmazta, és Szerbiát külön is megnevezte mint a csatlakozásra érdemesült országok egyikét.
„Mi, akik itt élünk, jól tudjuk, hogy óriási még a kihasználatlan potenciál ebben a térségben, az uniós tagállamok számának bővítése, ezeknek az országoknak a fölvétele az Európai Unióba – legkézenfekvőbbként most éppen Szerbiát említsem – az itt megtalálható gazdasági potenciál kihasználásának a legnyilvánvalóbb és leghasznosabb eszköze” – mondta Orbán Viktor.
A szerbiai sajtó a Beta hírügynökség anyagát átvéve a magyar kormányfő szavait úgy közvetítette, hogy Orbán szerint Szerbiát elsőként kell felvenni az EU-ba.
A tegnap kezdődött kétnapos fórum a 2016 végén indult soros magyar elnökség záróeseménye volt. A régió elnöki tisztét Magyarországtól Bulgária veszi át. A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett tanácskozásra 29 országból több mint 1200-an regisztráltak.
A fórumon Szerbiát Jadranka Joksimović, az európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter és Mirjana Filipović, az energiügyi minisztérium államtitkára képviseli. Tartományi szinten Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Pavle Budakov tartományi képviselő vesz részt a tanácskozáson.
A magyar miniszterelnök beszédében a régióhoz tartozó országok együttműködési lehetőségeiről és egymásrautaltságáról beszélt, de kihasználta az alkalmat arra is, hogy szóljon a Duna-völgyi népeket jelenleg leginkább fenyegető veszélyről is, amely szerinte a bevándorlás és – mint fogalmazott – a mögötte meghúzódó elképzelés, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre.
A magyarok azt akarják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belső határai pedig továbbra is nyitottak – mondta Orbán Viktor megnyitó beszédében.
Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Duna-völgy geostratégiai jelentőségével, hiszen „az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyarország pedig az utolsó védvonal (...) volt a Nyugat felé”. Ma is létezik egy olyan elképzelés, egy „tervszerűen végrehajtott akció”, amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de „nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk” – mondta.
Orbán Viktor (Fotó: MTI)
„Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását” – fejtette ki a kormányfő.
Hozzátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled „jelenlegi tetszhalott állapotából”, hiszen az EU legnagyobb vonzereje éppen az Unió területén belüli szabad mozgás.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Ezért avattak 2001-ben új Duna-hidat Esztergomban, és ezért helyezték le kedden egy új Duna-híd alapkövét Komáromnál Robert Fico szlovák kormányfővel – fejtette ki.
Elmondta, hogy a Duna transznacionális program összesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014 és 2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség. Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz.
A kormányfő az EU bővítéséről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az Unió jobb módú országai nem akarnak további bővítéseket, „mi azonban akarjuk”: a cél az, hogy az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak.
A miniszterelnök összegzése szerint „a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk létre, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régiója legyen, és közösen is kell megvédenünk”.
A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kulturális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszázadokban – mondta, hangsúlyozva: „közös a sorsunk, közös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszélyek is, amelyek minket fenyegetnek”.
Az együttműködés azt is jelképezi, hogy „Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig terjed”, sőt szélesebb kitekintésben még a Kárpátok feletti területeket is magába foglalhatja – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthető: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb régiója. Egész Európában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még így is óriási kihasználatlan lehetőség van a térségben – jegyezte meg.
A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fenyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árvíz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézkedési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vonatkozik.
A szerdai fórum plenáris ülésének a témája a Duna régió energiabiztonsága volt.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kiemelte: a magyar energiastratégia mottója a függetlenedés, mert a régió kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen csak egy földgázbeszállítója van. Magyarország három forrást, útvonalat szeretne megvalósítani a gázellátás biztosítására, és jó úton halad ennek elérése felé – vélekedett.
Az államtitkár szerint az orosz gáz a jövőben is fontos marad a térségben, de, mint mondta, minden lehetőségre fel kell készülni.
Jadranka Joksimović szerb európai integrációs miniszter felszólalásában az energiabiztonság és az ország integrációs törekvéseinek a tükrében azokról a prioritásokról beszélt, amelyek a Duna-stratégiába való illeszkedést szolgálják Szerbia részéről. Kijelentette: az emberek választ várnak arra a kérdésre, hogy miként lesz biztosított az energiaellátás, és a politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell az elkötelezettségüket e kérdés megoldása mellett. Úgy vélte, a Duna-stratégia jó lehetőség Szerbiának is, hogy kifejezze szolidaritását a térség többi országa mellett.
Victor Negrescu román európai ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: országa nagy fontosságot tulajdonít a Duna-stratégiának, az érintett országoknak együtt kell működniük az energiabiztonság megteremtése érdekében. A legsürgetőbb feladatnak az energiaellátás diverzifikációját és az infrastruktúrák összeköttetéseinek kiépítését nevezte. Az energiabiztonság garantálása a versenyképességet is növeli – tette hozzá.
Natalija Bojko, az ukrán energetikai minisztérium államtitkára kiemelte: az energiaellátás biztonsága, a versenyképesség minden országnak, így Ukrajnának is fontos, az ország az európai energiapiac részeként képzeli el a jövőjét. A gázszállítást tekintve Ukrajna stabil, megbízható partnere akar lenni az európai országoknak, a kapacitásai megvannak ehhez – közölte.
Ivo Milatić horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterhelyettes elmondta: a Krk szigetén létesítendő LNG-terminál a legfontosabb energetikai projektum Horvátországban, és nemcsak a horvát energiapiacnak jelentős, hanem komoly nemzetközi projektum. Mindig is az volt a cél, hogy a terminállal egy új gázellátási útvonalat hozzanak létre Kelet-Európa számára, és a projektum csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a terminál Horvátország határain túlra is hatással van – magyarázta.
Dominique Ristori, az Európai Bizottság energetikai főigazgatója arról beszélt, hogy a Duna régióban él az európai lakosság egyötöde, ezért rendkívül fontos a Duna-stratégia. Azért is lényeges ez a kezdeményezés, mert nemcsak az uniós tagállamok egy részét, hanem nyugat-balkáni államokat is érint – mutatott rá.
Kiemelte a hatékony infrastruktúra és a megfelelő szabályozás, eszközök létrehozásának szükségességét, mert így lehet a gyakorlatba is átültetni a szolidaritás fogalmát. A szolidaritás azért is nagyon fontos, mert az európai országok még mindig importból fedezik energiaszükségletük jelentős részét, és az ebből adódó esetleges problémákat a szolidaritás megvalósításával lehet kezelni – mondta.
Dominique Ristori kijelentette: korábban mindig egységes transzatlanti álláspontot képviseltek energiaügyekben, és az EU minden olyan intézkedést ellenez, amely kedvezőtlenül érinti az európai érdekeket.
A 2011-es magyar EU-elnökség alatt létrejött Duna-stratégia célja a gazdasági és környezetvédelmi együttműködés mellett, hogy összehangolja az ágazati fejlesztéspolitikákat a régióhoz tartozó tizennégy államban, melyek közé nemcsak Duna-menti országok tartoznak.
Az együttműködésnek 9 EU-tagállam a tagja: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, továbbá Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia és Ukrajna.
