Az irgalmasság évében a legnagyobb délvidéki Mária-kegyhelyen, Doroszló-Szentkúton tegnap Szűz Mária születésnapját jött össze ünnepelni a magyar, a szerb, a horvát, a szlovák és a német közösség. Mindezen nyelveken ájtatosságok és szentmisék zajlottak a szabadtéri oltár előtt, illetve a Márai-szobor közelében.
A kegyhelyen lévő kút vize a legenda szerint gyógyhatású (Molnár Edvárd felvétele)
A hívők százai gyónhattak a gyóntatókban és a szabadtéren, vagy imádkoztak és gyertyát gyújtottak Szent Antal vagy a lourdes-i Szűz Mária szobra előtt, a kegyhely templomában vagy éppen a kerengőben, valamint a hívek adományából készült freskók előtt elmélkedtek.
Számunkra a Délvidék központi búcsúja a doroszlói szentkúti búcsú. A keresztény magyarságot összegyűjtő legnagyobb zarándokhely. A több ezer hívő mellett, akik lelki feltöltődést, oltalmat várnak a Szűzanyától, vagy hálát adni, megnyugodni jönnek ide, ilyenkor a közéleti személyiségek is részt vesznek az ünnepi szentmisén. A doroszlói kisboldogasszonyi búcsún tegnap részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és munkatársai, a VMSZ parlamenti képviselői, dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, dr. Magyar Levente, Magyarország gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, dr. Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a polgármesterek itthonról és a határon túlról, valamint számos egyházi méltóság és személyiség, továbbá a magyarországi Szent István Lovagrend és a délvidéki Szent György Lovagrend tagjai.
Az idei püspöki szentmisét msgr. dr. Székely János esztergom–budapesti segédpüspök celebrálta (Molnár Edvárd felvétele)
Az idei ünnepi püspöki szentmisét msgr. dr. Székely János esztergom–budapesti segédpüspök celebrálta. A doroszlói búcsú szerves része a Bácskai hordozható Mária-szobrok találkozója. Idén a vaskúti, a vajszi, a garai, a nagybaracskai, a szenttamási, valamint a gombosi és a doroszlói Mária-hordozók jöttek el a doroszlói kegyhelyre.
Msgr. dr. Pénzes János szabadkai megyés püspök köszöntötte az ünnepi szentmise résztvevőit.
– Ezen az ősi kegyhelyen, ahová apáink és anyáink évszázadok óta jártak zarándokolni, most mi vesszük át az ő helyüket, és mi alkotunk veletek, kedves testvéreink, egy közösséget, és az ősi Bajkúton, a szent forrásnál mondunk születésnapi köszöntőt Máriának, nemzetünk patrónájának. Ez a mai délvidéki ünnepünk legyen mindannyiunk számára a lelki feltöltődés, a jóban való megerősödés, valamint a találkozás nagy ünnepe – üzente a szabadtéri oltárról a híveknek a szabadkai megyés püspök.
Msgr. dr. Székely János esztergom–budapesti segédpüspök prédikációjában arra a kérte a híveket, legyenek nyitott ablakok, ahogyan Mária is az volt. Nyitott ablakok, amelyen keresztül beengedjük Isten szeretetét. A nyitott ablakon keresztül aztán beárad a szeretet és a béke is. Arra is kérte a híveket, hogy nyitott szívvel védjék az egymás közötti kapcsolataikat, a házasságukat, a gyermekáldást, a szegényeket, elesetteket, a hazájukat és az ősi hagyományokat.
A kisboldogasszonyi búcsúra évente 10–15 ezer zarándok érkezik Doroszlóra (Molnár Edvárd felvétele)
– Igent mondani a Szűzanyával együtt azt is jelenti, hogy igent mondunk a múltunkra, a gyökereinkre. Az anyanyelvünkre, az anyaföldre, a kincseinkre. Ahogyan nagyon természetes az, hogy a növény szereti a földet, amelybe kapaszkodik, ahogyan nagyon teremésztes, hogy a gyermek szereti a szüleit, akiken keresztül az életet kapta, éppen így nagyon teremésztes, hogy egy nemzet szereti az anyanyelvét, a kultúráját, az őseit, a hagyományait, a gyökereit. Aki világpolgárként megmosolyogja a nemzetünk, a kultúránk, az őseink szeretetét, az olyan, mint a bogáncs, amit elfúj a szél. Gyökértelen ember. Igent mondani az Istennek ezt is jelenti. Igent mondok arra a gyökérzetre, amelyből kinőttem, arra a hatalmas kincsre, amit minden nemzet hordoz, s a földbe kapaszkodom. A hazánkat elsősorban nem szavakkal kell szeretni, hanem mindenekelőtt azzal, hogy valamit leteszünk a közös asztalra. Nem azért, mert megtapsolnak érte, nem azért, mert megfizetnek érte, hanem felelősségtudatból és nagylelkűségből. Egy nemzetnek addig van jövője, amíg vannak benne ilyen nagylelkű emberek – üzente a püspöki szentmisét celebráló segédpüspök.
A szentmisén Szakály József vezénylésével az eseményhez méltó, rendkívül szép egyházi kórusműveket adtak elő a több helyről érkezett kórustagok.
Ft. Verebélyi Árpád, a kegyhely igazgatója a szentmise végeztével köszönetet mondott mindazoknak, akik eljöttek, meg azoknak is, akik segítettek abban, hogy a több ezer zarándokot fogadni tudják a kegyhelyen, emellett köszönetet mondott a vajdasági és a magyarországi politikusoknak is jelenlétükért és az elmúlt években folyósított támogatásért, amiből folyamatosan épül és szépül a doroszlói Mária-kegyhely.
Az Oltáriszentség-körmenet állomása a Mária-szobor előtt (Molnár Edvárd felvétele)
A szentmise végeztével Oltáriszentség-körmeneten vettek részt a hófehér népviseletbe öltözött Mária-lányok, a templomok és települések lobogóit hordozók, a püspököket követő harminc plébános egész Vajdaság területéről, valamint a kispapok, akikért szintén imádkoztak az ünnepi szentmisén.
A doroszlói kegyhelyen van a csodakút, amelynek vize a legenda szerint gyógyhatású. A szentmise előtt és utána a hívek flakonokba töltötték a vizet, és vitték haza az otthon maradottaknak. Mások a kút melletti kis medencében mosták meg arcukat, karjukat, lábukat, ettől remélve gyógyulásukat. Sokan hálát adni jöttek a Szűzanyának. A szentkút előtt álló Mária-szoborhoz virágcsokrokat tettek, vagy ruházatot, törölközőt, konyharuhát. Mások fogadalmat tenni érkeztek, ismét mások megnyugvást kerestek a kegyhelyen. Moholról, Szilágyiról és Bácskertesről évek óta gyalog érkeznek ide a zarándokok a kisboldogasszonyi búcsúra.
