Bajkút

Már az Árpád-korban ismert volt a doroszlói csodaforrás, amelyhez ma is a zarándokok ezrei érkeznek, bízván abban, hogy a gyógyhatású víz segít a felépülésükben, vagy teljesen megszünteti a testi és lelki bajaikat.

A Doroszló szélén elhelyezkedő kegyhely tulajdonképpen egy kisebbfajta erdő, a bejáratánál egy nagyobb tisztással, ahol a zarándokhely épületei kaptak helyet. A Doroszlói Szentkutat  1968-ban a szabadkai egyházmegye hivatalos kegyhellyé nyilvánította. Ez Vajdaság legnagyobb Mária-kegyhelye. A bejáratánál találjuk a templomot, a Szent Antal- és a lourdes-i Mária-szoborokat, a  gyóntatófolyosót, az 1980-as években a hívek adományából freskókkal díszített kerengőt, amely a kápolnakertet övezi, és persze itt van az 1973-ban épített szabadtéri oltár (a kápolna mögött), a hallgatóság számára kialakított padokkal. Jobbra egy új, impozáns épület, a Szent János zarándokház sárgállik.

A szabadtéri oltártól az 1861-ben készült Magyarok Nagyasszonya szoborhoz stációkkal szegélyezett út vezet. A szobor mögött a parcella végén van a csodakút.

A zarándokok tömegesen az 1792-ben történt csodát követően érkeztek a Bajkúthoz. A legenda szerint a vak Zablóczki János visszanyerte látását, miután a szemét megmosta a kút vizében. A gombosi fiatalemberrel történt csodát követően más gyógyulásokról is élnek legendák. 

 A csantavéri Fülöp Teréz nem először jár a doroszlói kegyhelyen, azt mondja lelki megnyugvásért jött, meg imádkozni a Szűzanyához, mert van otthon egy beteg kisunokája. Könnyek között meséli, hogy ő hisz a csodakút gyógyerejében, s nemcsak itt mosakszik meg benne, hanem az otthoniaknak is visz belőle.

 A vajszkai Milenkovics Ilona számát se tudja, hogy hányszor járt a Szentkúton, amíg az édesanyja élt, ő zarándokolt el ide minden évben, most pedig Ilona folytatja a családi hagyományt.

– Amikor idejövök, megnyugszom, feltöltődöm, és ez kitart egy éven keresztül, a következő Kisboldogasszony napjáig. A vízből is szoktam hazavinni, megszentelem otthon a házat, iszunk mi is belőle, meg viszek a betegeknek is, és a sírokat is megszentelem vele – mondja Ilona.

A doroszói búcsú legszebb, legünnepélyesebb része a püspöki szentmise. Ezt megelőzően a kegyhelyre érkező papok (az idén 30-an voltak) gyóntatnak. Akinek nem jut hely a gyóntatószékekben, az a szabadtéren szemben állva a pappal vagy egy padon ülve mondja el a plébánosnak, miért kér feloldozást. A kápolnakertben és a Szentkút környékén is a tömeghez viszonyítva különleges békesség, nyugalom van. A szobrok előtt a hívek gyertyát gyújtanak, imádkoznak. Nemcsak magyarok, hanem horvátok, szerbek, szlovákok és németek is felkeresik a doroszlói kegyhelyet. A több ezres tömeg ellenére csak kellemes zsongás járja be a hatalmas területet. Több tíz autóbusz hozta utasait az egész Vajdaság területéről. Az egyikkel Zentagunarasról meg Tornyosról érkeztek a hívek – mondja a tornyosi Zabos Etelka. Kibéreltek egy autóbuszt és az meg is telt.

– Én nagyon régen voltam itt, valamikor 15 éves koromban, de most eldöntöttem, hogy ezentúl minden évben eljövök. Nagyon szép itt a környezet, és nagyon bízom benne, hogy megsegít a Szűzanya. A Szentkútnál az imént megmostam az oldalam, mert az fáj, és már jobban érzem magam – mondta a tornyosi zarándok.

– Én most másodszor vagyok itt, nagyon szép itt minden, nagy öröm, hogy ilyen sok magyar hívővel találkozhatunk. Jó itt lenni – mondja a nagybecskereki Hegedűs Erzsébet. A vele tartó Horvát Katalin arról beszélt, hogy a csodakútban megmosta a szemét, mert gond van a látásával. Hisz abban, hogy a csodakút vize segít, hogy ne romoljon tovább a látása. Katalin minden évben ellátogat ide. Októberben pedig Međugorjéba készül. Azt mondja, már alig várja az indulást.           

Moholról, Szilágyiról és Bácskertesről évtizedek óta gyalogosan érkeznek a zarándokok Doroszlóra. Traktorok kísérik őket, ezzel viszik a holmit utánuk, vagy ha valaki esetleg nem bírná az utat, akkor felszáll a pótkocsira.

A szilágyi Horváth Magdolna azt mondja, nem múlhat el búcsú anélkül, hogy a férjével ne jönnének el. Ők most nem gyalogosan, hanem autóval érkeztek.

– Szilágyiról szeptember 7-én délben indulnak a gyalogos zarándokok. Amikor útra kelnek, akkor egy órán át szól a harang. A harangszó kíséri a gyalogos zarándokokat, a helybeliek pedig kimennek az utcára – tudjuk az útirányukat –,  és imádkoznak értük. Én kislánykorom óta ide járok, nagyon szeretek itt lenni, és látom, hogy az elmúlt évben mennyit fejlődött, szépült ez a kegyhely. Verebélyi atya idején igazán sok mindent történt, és egész évben ápolt, gondozott ez a nagy terület – nyugtázza elégedetten a szilágyi hívő.

A csodakút előtt áll a 155 évvel ezelőtt állított Magyarok Nagyasszonya szobor. Körülötte csoportokban imádkoznak, énekelnek a magyar, a német, horvát, roma vagy a szlovák hívek. A szobrot körülvevő alacsony kerítésen és előtte rengeteg virág, törülköző, zokni, konyharuha és egyéb. A hívek vagy hálát adni jönnek a Szűzanyának és azért hoznak ajándékot, vagy fogadalmat tenni.

A csodakúttól szemlélve a hatalmas telket, annak bal oldali fele még üres. Fák, bokrok vannak itt. De mint ft. Verebélyi Árpádtól, a kegyhely igazgatójától megtudtuk, oda a kiüldözött németek szándékoznak fogadalmi templomot építeni. 1945-ben ugyanis a hívek egy csoportja megfogadta, ha túlélik a világégést, templomot építettnek. Most folyik az egyeztetés a vajdasági németek képviselőivel, meg a külföldön élőkkel is ennek megvalósításáról.

A kegyhelyigazgatótól azt  is megtudjuk, hogy folyamatos az építkezés. Évente 15-20 ezren keresik fel a doroszlói búcsújáró helyet. A fiataloknak nyáron különböző táboroknak ad otthont a Szentkút. Megépült a Szent János-zarándokház, de még a vizesgócok finalizálása hátra van, ám az atya szerint szükség lenne még olyan épületekre, amelyekben a táborozóknak helyet biztosítanak. Ha lesz rá pénz, folytatják az építkezést. Verebélyi atya tele van tervekkel, lendülettel. Pelt Ilonától, a VMSZ tartományi képviselőjétől, aki egyébként doroszlói, megtudjuk, hogy a kegyhely további bővítésének terve bekerült Zombor község városrendezési tervébe.

–Verebélyi atya, jómagam és még néhány szakember közreműködésével készítettünk egy stratégiai tervet, s mivel a városrendezés része lett, most ott tartunk, hogy elkezdjük majd fázisokra bontani. Lesz a hitéletet szolgáló része a kegyhelynek, és lesz világi is. Már most egész évben érkeznek zarándokok a Szentkúthoz. Számukra szálláshelyet és pihenésre alkalmas épületek tervezünk, az ifjúsági táborok számára pedig szintén alkalmas épületek, terek kialakítását tervezzük. Azt tartjuk fontosnak, hogy aki itt szeretne lelkileg megpihenni, az a jövőben ide utazhasson és itt tartózkodhasson egy-két vagy akár több napot is – mondta a képviselő asszony.

A doroszlói kegyhely 2009-ben kezdett lendületesen fejlődni. Pásztor István, a VMSZ elnöke szerint a párt igyekezett a helyből érkező kezdeményezés mögé állni és támogatni, minden olyan elképzelést, ami a magyar közösséget szolgálja.

– A fejlesztések kezdeményezése elsősorban Verebélyi Árpád  atyától, dr. Pénzes János püspök atyától és ettől a hívőközösségtől érkezett. A VMSZ, mögé állt ennek a  kezdeményezésnek, de hát ezzel tulajdonképpen önmagunkat segítjük. Azt gondolom, ha intellektuális, szellemi értelemben nem teszünk annak érdekében, hogy megmaradjunk és megújuljunk, akkor az összes többi akció kevésnek bizonyul a megmaradásért folytatott küzdelemben. Az, hogy milyen fejlesztések lesznek eddig is, a kegyhely őre, illetve a hívőközösség határozta meg, s ha újabbak fogalmazódnak meg, akkor mi tesszük a dolgunkat, a politikai súlyunkat latba vetve  megpróbálunk ezekhez az elképzelésekhez forrásokat biztosítani. Az eddigi forrásoknak egy  jelentős része a Nagyberuházási Alapból érkezett, az utóbbi években viszont az  anyaországtól tudtunk olyan támogatásokat kapni, amelyeknek  köszönhetően ez a fejlesztés folyamatossá válhatott. Nemcsak itt Doroszlón, de más egyházi ingatlanok tekintetében is. Csak néhányat említenék: a szabadkai székesegyház felújítása, a szabadkai Szentháromság szobor visszaállítása, az eleméri az oroszlámosi meg a szerbcsernyei templom felújítása... Azt gondolom, hogy ezek nagy jelentőségű beruházások állagmegóvóak nem csak fizikai, hanem lelki értelemben is – mondta a VMSZ elnöke. 

– Ezer évvel ezelőtt Máriának ajánlotta fel országalapító szent királyunk, Szent István az országot. Magyarország kormányának nagyon fontosak a zarándokhelyek, a Mária-kegyhelyek, s ezt a kormány támogatásával nyilvánítja ki. Így nemzetünk legismertebb kegyhelyéről, Csíksomlyóról sem feledkeztünk meg, amelynek fejlesztését támogattuk, s így van ez Doroszlóval is. A Szent János zarándokház építéséhez államtitkárságunk az elmúlt években 11 millió forinttal járult hozzá, és a délvidéki közösség a jövőben is számíthat ránk – mondta dr. Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.