2024. július 16., kedd

Minden magyar szó nagy siker

Libasor (Ótos András felvételei)

Satrinca Ürög községben található, a falu a szerémségi magyar szórványtelepülések (Maradék, Dobradópuszta, Nyékinca és Herkóca) közül az egyik legjelentősebb. A múlt szombaton egész napos libafesztivált tartottak a libáiról messzi földön is híres faluban. A hetedik alkalommal megszervezett rendezvény tulajdonképpen libapaprikás-főző verseny volt, amelyen megjelent Satrinca apraja-nagyja, de számos környékbeli és távolabbi vajdasági településről is érkeztek vendégek.

A színes művelődési műsorral tarkított rendezvényen mindenképp többen voltak, mint amennyien a faluban élnek – a nagyjából 300 évvel ezelőtt alapított Satrincának 470 lakosa van, az egy helyi közösségként létező Dobradópuszta faluval együtt népessége eléri a 600 főt. A lakóknak nagyjából 85 százaléka magyarnak vallja magát, de horvátok is élnek itt. A faluról és lakóiról tudni kell azt is, hogy erős a nemzeti öntudatuk, él bennük magyarságuk, és annak ellenére, hogy néha úgy tűnik, hogy a vajdasági tömbmagyarság hajlamos megfeledkezni róluk, nem hajlandóak megtörni, beolvadni, ragaszkodnak történelmükhöz, hagyományaikhoz.

Pásztor István megnyitja a rendezvényt

Az idei libafesztivált a nemrégiben megépített, a falu szélén lévő etnoházkomplexumban tartották meg. A létesítményt javarészt a helybeliek építették tartományi pénzekből – a környék idegenforgalmát hivatott fellendíteni. A projektum elképzelői azt szeretnék, ha a közelben járó utazók betérnének majd ide megpihenni. Nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy egyszer majd étkezni és aludni is lehet a háromszobás, XIX. századbeli, felújított parasztházban. A közelben építenek egy korszerű halastavat is, ebben – ha majd elkészül – a vajdasági vizekben őshonos fajtákat nevelnek, ugyancsak az idegenforgalom fellendítése céljából.

Libasors

Az idegenforgalmi létesítményt és egyben a libafesztivált is Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke nyitotta meg: – Olyan tájon élünk, ahol az élet minden pillanatban nehéz, soha nem volt könnyű. Azonban a nehézségek ellenére sem törtünk meg soha, mindig küzdöttünk, ez jellemzi életünket. Az etnoház megépítésének ötlete tükrözi az itteniek törekvését, hogy a térségbe életet leheljenek, idecsalogassák a látogatókat, és hogy javítsanak életkörülményeiken.

Szórványban


Ennek felismerése késztetett bennünket arra, hogy szavakkal és pénzzel támogassuk a projektumot. Örömmel tölt el, hogy az eredmények végre láthatóvá váltak – mondta Pásztor, majd külön köszönetet mondott Varnyú Ernőnek, aki az etnoház- projektum mozgatójaként tevékenykedett az elmúlt évek során, gyakran lapáttal a kezében. Az alelnök arról is beszélt, hogy a Nagyberuházási Alapból jóváhagynak 50 millió dinárt egy 4 kilométeres helyi út kiépítésére, amely lerövidíti a távolságot az autópályától Satrincáig.
A megnyitón Bordás Győző, a Magyar Szó megbízott igazgatója kiadóházunk támogatásáról biztosította a szerémségi magyar közösséget. Elmondta, hogy Uri Ferenc történész könyvet ír Szerémségről, amelynek jelentős részét éppen a magyarlakta szerémségi községeknek szenteli. A könyv decemberig megjelenik.

Az alkalmi művelődési műsor keretében felléptek a helyi Dositej Obradović Általános Iskola diákjai, akik szavaltak, táncoltak, tematikus rövid színelőadásokkal szórakoztatták a közönséget. Számos művelődési egyesület fellépése is színesebbé tette a programot, többségben gyermekek szerepeltek magyar és szerb nyelvű előadásokkal. Jelen volt a mitrovicai Szerémség Magyar Művelődési Egyesület is. Jovanović Edit, az egyesület vezetője elmondja, hogy 2003 évi megalakulásuk óta legfőbb céljuk, hogy megőrizzék a magyar kultúrát, az anyanyelvet. Sajnos nagyon kevesen, főleg az idősebb személyek beszélik az anyanyelvüket, ők azonban már nem tanítják a gyerekeket magyarul. Az egyesületben két csoportban harminc magyar gyermek tevékenykedik, hetente kétszer találkoznak, szavalnak, táncolnak, ápolják anyanyelvüket. Pénzhiány miatt nehéznek bizonyul ugyan, de igyekszenek mindenben lépést tartani a tömbmagyarsággal.
– Szeretnénk megköszönni a tömbnek, amiért soha nem feledkeznek meg rólunk, a szórványban is úgy érezhetjük, hogy egyenjogúak vagyunk, a kalácsból mi is kapunk. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy folytassuk a harcot. Minden magyar szó számunkra óriási siker – mondta Jovanović Edit.