A konferencia résztvevői (fotók: VMCSZ)
A kölcsönös bizalmon alapuló párbeszédet szorgalmazta valamennyi résztvevő a Magyar Civil Jövő Vajdaságban címmel a hétvégén Szabadkán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (VMCSZ) szervezésében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával megtartott kétnapos szaktanácskozáson. Az anyaországi és a vajdasági szakemberek, civil szervezeteink jeles képviselői szerint is partnerséggel és összefogással érhetünk el olyan eredményeket, amelyek nemcsak túlélésünket, hanem megmaradásunkat és gyarapodásunkat is segítik.
VMCSZ - logó
Az alulról építkező közösség értékőrzőjévé és hordozójává kell válnia a civil szervezeteknek – emelte ki köszöntőjében Horváth László (Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága). Ezt nagyban fogja segíteni a vélhetően már december elején megalakuló Kárpát-medencei nemzeti civil egyeztető tanács. A hazai és a határon túli kommunikációt lesz hivatott elősegíteni ez a hálószerű tömörülés – mondta dr. Csizmadia László (a Civil Összefogás Fórumának alapítója). Széchényi elképzeléseit követve, a magyar kormánnyal karöltve kell a nemzetépítést kölcsönös párbeszéddel megvalósítani.
Badis Róbert
Befelé kétség, kifelé egység legyen a vezérelve a civil szervezeteknek – hangoztatta dr. Sebestény István (Civilitalis Egyesület elnöke). – A függetlenséggel, kiszolgáltatottsággal, legitimitással, kötöttséggel, bürokráciával kapcsolatos dilemmákat együttműködéssel lehet leküzdeni. A közös érdekek, problémák, célok, kölcsönös fejlesztési lehetőségek, erőforrások vázolásakor a minimum meghatározására kell törekedni. Ebben fontos szerep jut a közvetítőknek, ők a „civilikusok”, olyan személyek, akik ugyan a civil társadalom tagjai, de a közhatalom letéteményeseivel való kapcsolatfelvétel során adott esetben bürokrataként is képesek viselkedni. De hol is vannak az igazi civilikusok? Úgy véljük, már régóta közöttünk dolgoznak, de talán mi nem ismertük fel, vagy csak nem ismertük el nélkülözhetetlen munkájukat. Lehet, hogy nem is civil szervezetben, hanem a közigazgatásban, a köz, a település szolgálatában, vagy éppen az üzleti világban, a magánszférában tevékenykednek – mondta.
Somogyi Sándor
A vajdasági magyar civil jövő elválaszthatatlan az itt élő magyar közösség jövőjétől – mutatott rá Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Ennek szellemében a tanácskozás címében zárójelezné a civil meghatározást. Hiszen a közéletben beindult folyamatok biztatóak, mert olyan párbeszéd kezdődött el a VMSZ és a civil szféra között, amelynek mérhető eredményei vannak. Példaként említette a magyar névjegyzékre való feliratkozás közös megszervezését, a választásokat. Ennek eredményeként a politikum és a civil szféra képviselői együtt vesznek részt a Magyar Nemzeti Tanács munkájában. Becslése szerint mintegy 15 ezer embert mozgatnak meg közösen.
Béres Zoltán és Zsoldos Ferenc
A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság folyamatosan támogatja a civil szervezetek programjait – mondta mgr. Deli Andor titkár. Az elmúlt öt évben megközelítően 90 millió dinárt osztottak szét. Tavaly és az idén csaknem 15 millió dinár került kiosztásra, igaz, több hónapos késéssel. A civil szervezetek képviselői szerint ez tarthatatlan állapot és sürgősen változtatni kell rajta.
Deli Andor
Életminőség és szociális tőke címmel megtartott előadásában dr. Somogyi Sándor (Regionális Tudományos Társaság) a közösségi munka értékét méltatta. Meg kell becsülnünk azokat, akik mozgósítják a közösségeket és fontos szerepük van a bizalom erősítésében is.
A konferencián elhangzott javaslatok és a zárónyilatkozatban foglaltak részét képezik majd a készülő vajdasági civil stratégiának. Jelentősen változni látszik az a politika, amely a döntéshozatalkor mellőzte a polgárok véleményét – jegyezte meg Miskolczi József, a VMCSZ főtitkára, a konferencia házigazdája. A szervezők nevében dr. Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Badis Róbert szociológus, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke és Béres Zoltán, a VMCSZ elnöke külön is elmondta véleményét:
– A délvidéki magyar civil szférában az elmúlt években ellentétes folyamatok zajlottak – mondta Zsoldos Ferenc. – Egyrészt a gazdasági válságból is adódó általános forráscsökkenés nagyon megnehezítette szervezeteink munkáját, másrészt azonban a legerősebb civil szervezeteink kiemelkedő sikert értek el például a határon átívelő európai uniós pályázatokon. Tavaly pozitív változást jelentett az anyaországi kormányváltás, amely a civilek irányába is számos új kezdeményezést indított el. A legújabb ezek közül egy Kárpát-medencei szintű magyar civil hálózat létrehozása.
Pásztor István
Délvidékiszinten az új Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével erősödött meg a civil szektor szerepe, hisz nem csupán magának a tanácsnak vannak civil tagjai, hanem az MNT-n belül is új állandó bizottságként létrejött a Civil Konzultatív Testület. Ezzel a civilek részei lettek az országos magyar önkormányzatnak, s belső autonómiájuk megtartása és szakmai alapú döntéshozataluk mellett közvetlen hatással tudnak lenni a délvidéki magyar civil szféra jövőjére.
Alegaktuálisabb feladat a délvidéki magyar civil stratégia elkészítése, amely ugyan az MNT e testületének koordinálása mellett, de a délvidéki magyar civil szervezetek legszélesebb rétegeinek a bevonás'val zajlik a következő hónapokban (kérdőívezés, regionális civil fórumok tartása, mélyinterjúk készítése). Elképzelések és ötletek persze vannak, de prekoncepció nincs. Az a cél, hogy a délvidéki magyar civil szféra határozza meg azokat a fejlesztési irányvonalakat, amelyek a pillanatnyi anyagi lehetőségek mellett a leghatékonyabbak lesznek.Az Identitás Kisebbségkutató Műhely civil szervezetek körében végzett kutatást követően elkészítette a vajdasági magyar civil szervezetek szórványstratégia-javaslatát – nyilatkozta Badis Róbert. – A kutatás több fontos jellemzőt tárt fel a civil szervezeteinkről. A civil szervezetek egyik fontos feladata az állam és a politikum ellensúlyozása, illetve ellenőrzése a társadalomban, Vajdaságban azonban a legtöbb magyar civil szervezet a kultúra és a hagyományápolás területén tevékenykedik, azaz céljuk a magyar kultúra és identitás ápolása. A civil szervezetek vezetőinek fele felsőfokú végzettségű, ami magasnak mondható. Általános probléma, hogy a szervezetek tagságában kevés a fiatal, és nehezen tudják motiválni az önkénteseket, illetve sok a passzív tag. A szervezetek az elmúlt években rákényszerültek a pályázási versenyfutásra, ami alkalmazkodóképességet feltételez, hiszen újabbnál újabb feltételeknek kell megfelelniük. A bonyolult pályázási rendszernek köszönhetően nem okvetlenül oda kerülnek a támogatások, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, hanem ahonnan a legjobb pályázatok érkeznek. A legtöbb civil szervezet kevés pénzből gazdálkodik: 50 százalékos azon szervezetek aránya, amelyek 100 ezer vagy ennél kevesebb dinárból gazdálkodnak egy évben. A szervezetek 20 százalékának nem volt nyertes pályázata a kutatásunkat megelőző évben. A magyar civil szféra újdonsága az MNT szerepe. Azon civil szervezetek, amelyek felvállalják, hogy kisebbségi civil szervezetek, csakis az MNT véleményezése, jóváhagyása után juthatnak támogatáshoz, mind önkormányzati, mind tartományi, de még országos szinten is. A kulturális autonómia letéteményeseként az MNT intézményében hatalomkoncentráció jön létre, és ez veszélyeket rejthet magában.
Béres Zoltán és Sebestény István
– Zárónyilatkozatunkban kiemeltük, hogy a civil kezdeményezések, a civil szervezetek szerepe felértékelődött, mivel a közgondolkodásból érezhetően kezd kiszorulni a közösségben való gondolkodás – mondta Béres Zoltán. – Közös állásfoglalásunk, hogy az általános gazdasági helyzet romlása és egyéb kedvezőtlen társadalmi folyamatok ellenére is tevékenykednünk kell, és jelen kell lennünk a társadalom minden területén. A nehézségeket könnyebben legyőzhetjük, ha egymással kommunikálunk, ennek pedig csak akkor van értelme, ha kölcsönös bizalmon alapul. Az ilyen összejövetelek lehetővé teszik, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló párbeszéd létrejöjjön és elmélyüljön. Szeretnénk, ha összetartozásunk akarásunk, derűlátásunk, tenni akarásunk nemcsak a szűkebb civil társadalmunkra, hanem egész közösségünkre kisugározna. Ezért fogjunk össze!
