November 11-én, kedden a németországi Stuttgartban megnyitották az első gazdasági kiállítást, ahova elsősorban a Duna menti országok és régiók, de számos más állam is benevezett és bemutatta gazdasági kínálatát, lehetőségeit és ajánlatát. A kiállítás helyszíne némiképp emlékeztet az újvidéki vásáréhoz, csak itt, úgy tűnik, minden precízebben és olajozottabban működik. Mindenki pontosan tudja, hol a helye, mi a dolga, milyen feladatot kell elvégeznie, és azt csendben, fegyelmezetten végzi. Nem bömböl a zene, nincsenek zavaró körülmények, felesleges zajongás, egyszóval nyugodtan lehet arra koncentrálni, amiért eljöttek a különböző országok képviselői. Van még egy figyelemreméltó dolog: a tisztaság és a rend egyértelműen szembeötlő.
Vajdaságot az a nagy megtiszteltetés érte, hogy a német Baden-Württemberg tartományhoz fűződő szoros kapcsolatának köszönhetően és a Belgrádban, a GTZ/WBF Szerbia projektum koordinátoraként immáron évek óta aktívan tevékenykedő Wolfgang Limbert hathatós közbenjárására nemcsak hogy részt vehetett, s külön, ultramodern narancs és barna színben pompázó standot állíthatott a vásáron, hanem még vajdasági napot is tartottak tartományunk tiszteletére.
Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke a Vajdasági gazdasági nap alkalmából az I. Stuttgarti Gazdasági Kiállítás második napján, szerdán mutatta be Vajdaságot. Elmondta, hogy Szerbia északi tartományának kétmillió lakosát 20 különböző nemzetiség alkotja. Az egymás mellett élést a több száz évre visszamenő tolerancia szelleme hatja át, az egymás tisztelete és megbecsülése.
A multietnikus Vajdaságban kialakult életstílusra meghatározóan rányomták bélyegüket a Duna menti németek, akik a második világháború végéig lélekszám tekintetében a második legnépesebb nemzetiségnek számítottak Vajdaságban – hallhattuk Egeresi Sándortól, aki ismertette azt is, hogy nálunk hat nyelv van hivatalosan használatban, ezért Vajdaságot a multikulturalizmus szemszögéből különleges példaként szokás emlegetni, nemcsak Szerbiában, hanem Európa-szerte, mi több, a hagyományok, a nyelv és a többnemzetiségű lét ápolása tekintetében a multikulturalizmus szimbólumaként vált ismertté Európában.
– Földrajzilag Vajdaságot az Európai Unióhoz már felzárkózott országok veszik körül, mint Magyarország, Románia és az európai uniós tagjelölt Horvátország. Ezért Szerbia európai uniós csatlakozása létszükségleti kérdés, már csak azért is, hogy Vajdaság és szomszédai között zavartalan gazdasági és kulturális párbeszéd és együttműködés folytatódhasson. Tartományunkat Közép-Európához köti a Duna, de a területén áthaladó fontos utak az E10-es korridor és az E7-es út még inkább sürgeti a csatlakozási kérdést. Egyértelmű, hogy Vajdaságnak mint régiónak, a nemzetközi és a regionális együttműködés sikeressége érdekében legfőbb ideje, hogy előrelépjen. Szerbia politikai modernizációs folyamatában Vajdaság új statútuma kulcskérdés számunkra, mert ebbe foglalva megőrződik és alkalmazhatóvá válik mindaz, amit vajdasági identitásnak szokás emlegetni, és ennek köszönhetően aktív regionális politikát folytathatunk majd. Szerbiában mára egyértelművé vált, hogy Vajdaság a maga gazdasági lehetőségeivel, rendezett társadalmi életével, megingathatatlan európai integrációs törekvésével az ország húzóerejévé vált – mondta az elnök.
Beszélt még Németország és Vajdaság együttműködéséről, a gazdasági kapcsolatokról, és az oktatás, a tudomány, és a kultúra terén kialakított kapcsolatokról is. Vajdaság számára sokat jelent ez az együttműködés, de talán legfontosabb a régiós kapcsolatok ápolása.
Vajdaság és Baden-Württemberg között immár nyolc évre tehető a baráti kapcsolat. Eleinte politikusok és üzletemberek építő kapcsolatteremtésével kezdődött, ami mára intenzív együttműködéssé fejlődött. Nem csoda, hiszen a két tartomány gazdasági, kulturális, történelmi gyökerei összefonódnak, mindenekfelett legszorosabb kapocs a Duna.
– A Duna, ez az európai fenomén megérdemli, hogy visszakapja fontos szerepét és jelentőségét, hogy erősítse az európai szellemiséget és egységet. Meggyőződésem, hogy a Duna menti régiók, városok, különösen Baden-Württemberg és Vajdaság eddigi együttműködése igazi kihívás volt, aminek gyümölcse a Duna hálózat szélesítésével és a Duna Iroda megteremtésével lett teljes. S ezt kell nekünk továbbvinnünk, oly módon, hogy felhívjuk Európa figyelmét az integrálódás fontosságára, értem ez alatt az európai uniós csatlakozást és a Duna régió megerősödését – adta elő Egeresi Sándor.
Pásztor István, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke és tartományi gazdasági titkár a vajdasági gazdaság nyújtotta lehetőségekről, a beruházókat érdeklő kérdésekről tájékoztatta a német partnereket és más beruházásra hajlandóságot mutató külföldit.
Egész nap nagy volt a jövés-menés a vajdasági standnál, mintha mi most valóban a fókuszba kerültünk volna.
Egeresi Sándornak alkalma nyílt tárgyalni Peter Straubbal, a Baden-Württemberg tartomány elnökével. Felmerült a gondolat, hogy a két parlament bizottságainak a közelítésére lenne szükség, sőt megegyeztek abban, hogy a német részről szerzett hasznos európai uniós csatlakozási tapasztalatokat átadhatják nekünk. Straub úr meghívta a vajdasági parlament elnökét Stuttgartba, hogy december közepén a tartományi parlament ülésén tartson ismertető beszédet Vajdaságról, s ez lenne egyben együttműködésük elmélyítésének újabb állomása, és a parlamenti bizottságok kapcsolatteremtésének kezdete.
