Ulm, július 8.
Míg otthon tombol a kánikula, addig itt, a németországi Ulmban a 7. alkalommal megrendezett Duna fesztivál (Donaufest 2012) standjait már kétszer elmosta az eső és megtépázta a vihar. Most a szélben, borongós időben dideregnek a részvevők. Szombaton délután még jég is esett, szerencsére nem akkor, amikor a vajdasági középiskolások 30 tagú csoportját fogadta Gunter Zisch, Ulm alpolgármestere a világhírű óriástornyú katedrálissal szemközt fekvő, ultramodern, félkör alakú városháza előtt. A Duna menti városokból és régiókból érkező ifjak mozgalma és találkozója a mottója a Duna fesztiválon a fiatalokat tömörítő kísérőrendezvénynek, tudatta Zisch úr a vendégekkel és arra biztatta őket, legyenek az európai békességet hordozó Duna-menti összefogás nagykövetei.
Immár 14 éve, kétévente Ulmban legalább egyhetes ünnepségre gyűlnek össze a Dunát szerető régiók és városok képviselői. Mindegyiknek van egy-egy felállított standja a köves-kavicsos ulmi Duna-parti sétányon, amit ilyenkor deszkával borítanak be. Itt mutathatják be értékeiket a résztvevők. A 12 szögletű vajdasági sátorban dr. Ózer Ágnes szerkesztésében az újvidéki strand jelene és múltja tárul a látogatók elé képekben és tárgyakban, sőt újvidéki dunai homok formájában is. Csodájára járnak a Duna szerelmesei az ötletes kiállításnak és még régi-új képeslapokból készült legyezőt is kapnak ajándékba. Ennek jelenleg nem sok hasznát veszik, mert – mint jeleztük – nincs kimondottan meleg.
A vajdasági küldöttséget Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke vezeti, aki számos, a Dunához kapcsolódó konferencián vesz részt, sőt az Erdélyi Világszövetség Németországi Csoportjának a meghívására a Magyar Köztársaság stuttgarti Kulturális Intézetében előadást tartott a vajdasági magyarság helyzetéről. A sokszínű, kulturális, szórakoztató és kikapcsolódást nyújtó ulmi programok mellett a Duna-stratégiáé volt a főszerep a Duna menti városok és régiók tanácsának ülésén. Erről Pásztor István a következőket mondta el lapunknak:
– A Duna-stratégia körül folynak a megbeszélések, és nagy esélyt jelent az egész régió és Közép-Európa számára. Ennek a kibontása van most folyamatban. Nagyon sok munka van még, de már látni, hogy komoly pénz van a háttérben, úgyhogy érdemes vele foglalkozni. Az is látszik, hogy Vajdaságnak megvan a maga helye. Bemutatták azokat a projektumokat (a Duna-stratégiát kibontó lépéssorok, konferenciák, tanácskozások, képzések, internet-felület kidolgozások), amelyeket az elkövetkező hetekben, hónapokban fognak majd megvalósítani. Egészen biztos, az ősz folyamán Újvidéken egy-két nagyon fontos találkozóra kerítünk majd sort. Az EU kohéziós alapjában rengeteg pénz rekedt meg, ezt a pénzt a tagországok nem tudják felhasználni, legalábbis nem kellő mértékben. Úgy tűnik, a meglévő pénz képezheti a Duna-stratégia számára azt a forrást, amelyből különböző projektumok pénzelhetők. Most mindenki azzal foglalkozik, hogy miként fogalmazzák meg ezeket a projektumokat, s ebben Szerbiának, és azon belül Vajdaságnak, fontos szerepe lehet.
■ Az említett bennrekedt pénz ötlethiány miatt maradt felhasználatlan?
– Egy részük igen, de inkább amiatt, hogy túlságosan komplikáltak a procedúrák, s ez olyan pénz, amely az unió tagországai számára volt hozzáférhető, s valamilyen oknál fogva jelentős része fennmaradt. Most az átcsoportosítás folyik, a már meglévő, fel nem használt pénzre lehet majd pályázni.
Egeresi Sándor a tartományi parlament volt elnöke, a Duna menti városok és régiók tanácsában a régiókkal megbízott bizottság alelnöke, az ülésről szólva elmondta, hogy a tanácstagok konkrét kérdést nyitottak meg, például az alakulófélben lévő Duna menti ifjúsági szervezetek szövetségéről hangzott el beszámoló és konkrét projektumok megnyitása is szóba került, amelyekkel az EU-nál lehet pályázni. Véleménye szerint sokkal több háttérmunkára lenne szükség ahhoz, hogy konkrétumokról tudjanak beszélgetni. Azért az ülésen egyértelmű adatként elhangzott, hogy 80 milliárd eurós kerettel rendelkeznek majd, amit 2014 és 2021 között pályázatokra fordítanak a Duna-stratégián belül, például környezetvédelmi, gazdasági, infrastrukturális és fejlesztési projektumokra. Az eddigiek szerint meglehetősen kevés eszközt fordítottak a stratégia megvalósulására, állítólag 700 millió eurós keretről beszélnek, amennyit talán felhasználtak a különböző városok és régiók projektumaira. Ennél sokkal nagyobb a lehetőség és ígéretesebb a kihívás a Duna-stratégiában, különösen most Vajdaság és Szerbia számára, hogy versenyképesebb lehessen az Európai Unióban.
