(Fotó: Beta/AP)
Egyre csökkenő esélyekkel nézünk december 9., az Európai Tanács soron következő ülése elé: Angela Merkel német kancellár pénteken közölte, hogy Szerbia nem érett a tagjelölti státusra.
Szerbia ebben a pillanatban nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket egy tagjelöltnek kellene, állapította meg Merkel, felszólítva a szerb államhatalmat, hogy ha az Európai Unióban látják az ország jövőjét, akkor minél hamarább módosítsák az állampolitikát. Az Észak–Koszovóban történő erőszak elfogadhatatlan, véli Merkel.
– A koppenhágai kritériumok értelmében az országok közötti jószomszédi viszony és a regionális együttműködés nélkül egyik ország sem csatlakozhat az EU-hoz. A bővítés feltételei egyértelműek. Hosszútávon mi nem csak Szerbiát szeretnénk az unióba vezetni, hanem Koszovót is. A helyzet tehát világos: Szerbiát csak akkor vezetjük az EU-ba, ha rendezi viszonyát Koszovóval – fogalmazott Merkel.
A német kancellár emlékeztetett rá, hogy Németország és az EU már korábban állást foglalt ebben a témában, ezért a szerb államhatalmat nem érhette meglepetésként nyilatkozata. Nagyon sajnálom, hogy Szerbia nem felelt meg az elvárásoknak és nem teljesítette a tagjelölti státus elnyeréséhez szükséges feltételeket, hangsúlyozta Merkel, aki meg van győződve arról, hogy az elmúlt napok észak-koszovói erőszakhullámához a szerb államhatalom is hozzájárult.
Elfogadhatatlan, hogy Észak–Koszovóban német katonákra támadtak és német katonákat sebesítettek meg, emelte ki Merkel.
Ognjen Pribićević, Szerbia volt berlini nagykövete nem lepődött meg Merkel nyilatkozatán, sőt, várhatónak nevezte azt. Az Európai Tanács december 9-én feltehetőleg elhalasztja a döntéshozatalt Szerbia tagjelöltségéről – mondta Pribićević.
– Az elmúlt napokban már hasonló üzenetek érkeztek Németországból. Ugyanez az állásfoglalása az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak, még ha utóbbi két állam enyhében is fogalmazza meg véleményét országunk tagjelöltségéről. A kulcsfontosságú országok véleménye megegyezik ebben a kérdésben: Észak-Koszovóban le kell bontani a szerbek állította útbarikádokat, támogatni kell Koszovó szereplését a különböző nemzetközi összejöveteleken, és el kell fogadni a Szerbia és Koszovó közötti határátkelőhelyek integrált ellenőrzését. Ebben a pillanatban sokkal elképzelhetőbbnek tartom, hogy az Európai Tanács nem is határoz a tagjelöltségről, hanem elodázza a döntést, bár ez nagyjából ugyanazt eredményezi, mintha elutasították volna a tagjelöltséget – összegezte Pribićević.
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője Merkel kijelentésével ellentétben közölte, hogy kiemelkedően fontos lenne Szerbiának odaítélni a tagjelölti státust. Kacin reménykedik, hogy Merkel még megváltoztatja álláspontját. A politika egyik alapelve: soha ne mond, hogy soha – tette hozzá Kacin.
Maja Bobić, a Szerbiai Európa Mozgalom főtitkára úgy véli, hogy most már egyértelművé vált: Szerbia nem válhat idén az unió tagjelöltjévé. Egyedül még abban reménykedhetünk, hogy az Európai Tanács nem mond nemet a tagjelöltségre, hanem csak elhalasztja a döntést a jövő évig – mondta Bobić.
– Merkel nyilatkozata jól tükrözi Németország határozott és megingathatatlan álláspontját, valamint azt, hogy Németország a zsarolást tartja a legmegfelelőbb eszköznek Szerbia európai útját illetően. A német fél szemszögéből a csatlakozás ezen szakaszában Szerbia legfontosabb feladata az, hogy rendezze viszonyát Koszovóval. Merkel meglehetősen szigorú módon tolmácsolja ezt a feltételt. Szerbia bebizonyította, hogy folytatni óhajtja a Prishtinával folytatott párbeszédet. Nagyon sajnálom, hogy ilyen döntés született, mivel Szerbia megérdemelné a tagjelölti státust. Más végrehajtott reformokat is figyelembe kellene vennie az EU vezetőinek – részletezte Bobić.
A koszovói szerbek nem okolják magukat az EU-csatlakozással kapcsolatos legújabb fejlemények miatt. A koszovói szerbek csupán harcolnak azért, hogy továbbra is a szerb államban élhessenek – magyarázta Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere, mondván, hogy Észak–Koszovóban egyetlen szerb sem kifogásolja Szerbia csatlakozását az EU-hoz, ugyanakkor nem tartják elfogadhatónak, hogy az integráció ára Koszovó függetlenségének az elismerése.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint mielőbb el kell hagyni azt a politikát, amely miatt Szerbia egyelőre lemondhat a tagjelöltségről. Nincsen szükség újabb frázisokra és az alibi keresésére, el kell hagyni az eddigi politikát – szögezte le Jovanović, hozzátéve, hogy egy parlamenti ülés megtartását fogja kezdeményezni ebben a témában.
– Racionális politikai párbeszédet kell folytatni, amelynek függvényében nem terhelné tovább a társadalmat a jelenlegi feszültség és bizonytalanság – hangsúlyozta Jovanović.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kéri Boris Tadić államfőt, hogy fogadja el az EU-ból érkező üzenetet, és ennek függvényében cselekedjen az ország jövőjének érdekében. Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia elnöke pedig felszólította az észak-koszovói községek vezetőit, hogy bontsák le a tagjelöltség útjában álló barikádokat. (P.E.)
Pásztor István: A német álláspont a végkifejletre utal
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a következőképp értékelte Angela Merkel német kancellár bejelentését:
– A német álláspont gyakorlatilag a végkifejletre utal. Már hónapokkal ezelőtt is világos volt, hogy a német álláspont lesz az, ami meghatározza ennek a történetnek a végét. Amikor a nyáron Belgrádban volt a kancellár, azt hiszem, világos mondatokat fogalmazott meg, melyekre olyan válaszokat kapott, melyek eléggé gyalázatosnak számítottak. Azt hiszem, ki kellene józanodni, és rá kellene eszmélni arra, hogy ami három és fél éve a szerb kormány programját képezi, a „Koszovó is, EU is” politikája a legújabb kísérlete annak, hogy valaki fából vaskarikát csináljon. A történelem folyamán sokan próbálkoztak ezzel a mutatvánnyal, de senkinek sem sikerült – a mennyei népnek sem fog sikerülni. Minél hamarabb döbbenünk erre rá, annál nagyobbak lesznek az esélyeink arra, hogy esetleg el tudjuk nyerni ezt a tagjelölt-státust. Évek óta arról beszélünk, hogy a realitásokat kell figyelembe venni, nagy fájdalom, hogy a szerb belpolitika nem nőtt fel annyira, hogy ezt meg tudja tenni. Ennek árát, sajnos, valamennyien fizetjük. (v.ár)
