Pásztor István és Kövér László üdvözli egymást a tanácskozás kezdete előtt
Tradíciót teremtve találkozunk ismét az Országházban – köszöntötte a nyugat-balkáni államok parlamentjeinek elnökei a sorrendben 6. alkalommal megszervezett csúcstalálkozón Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A konferencián Albánia, Horvátország, Macedónia, Szerbia (köztársasági, vajdasági és koszovói), Bosznia-Hercegovina (szövetségi, föderációbeli, Szerb Köztársaság-beli) parlamenti vezetői vettek részt.
A megbeszélések két témakörben zajlottak. A képviselőházak elnökei elsőként az európai integrációk folyamatával foglalkoztak, azzal, hogy a térség államai milyen eredményeket valósítottak meg ezen a téren az elmúlt időszakban, s melyek a főbb törekvéseik az integráció folyamatának folytatása terén. A konferencia délutáni tanácskozása során a biztonságpolitikai kérdéseit vitatták meg, arról cseréltek véleményt, hogyan járulhat hozzá a Nyugat-Balkán stabilitása a régió országainak biztonságpolitikai együttműködése Európa egyensúlyának megőrzéséhez.
Kövér László beszédében úgy fogalmazott, hogy az efféle találkozók célja időszerűbbnek számít mint valaha, mert az Európa újraegyesítésének szándékában érhető tettek, s a mostanihoz hasonló csúcstalálkozók kiváló alkalmat jelentenek annak a ténynek a megállapítására, hogy milyen mértékben haladt előre ez a folyamat.
– Meggyőződhetünk arról, hogy lassan eredményeket is hoz ez az elhatározás, hiszen valóban közelebb kerültek az Európai Unióhoz a Nyugat-Balkán térségének államai. Gratulálok Horvátországnak az uniós tagság elnyeréséhez, Szerbiának, Montenegrónak és Koszovónak pedig az elmúlt periódusban megvalósított kiemelkedő eredményekhez – fogalmazott Kövér.
Hozzátette, biztos benne, hogy a közeljövőben Albánia és Bosznia-Hercegovina is hasonló sikereket tud majd megvalósítani csatlakozás útján. Aláhúzta, hogy a térség kihívásai közös kihívásnak számítanak. Éppen ezért a céloknak is összehangoltaknak kell lenniük, fontos, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, eképpen segítve egymás boldogulását.
Az Országgyűlés más parlamentekkel megvalósított együttműködéséről szólva elmondta, hogy a vendégek közül öttel már keretmegállapodást írtak alá, másokkal pedig jelenleg folynak az egyeztetések. Olyanok is vannak, akikkel már a keretmegállapodás megújításáról tárgyal az Országgyűlés.
TÖBB MINT JOGHARMONIZÁCIÓ
A sajtóban adott nyilatkozatában Nebojša Stefanović, a szerb képviselőház elnöke a konferencia üzenetének fontosságára fektette a hangsúlyt.
– A régió az együttműködés mellett foglalt állást annak az elérésnek az érdekében, ami kulcsfontosságú a polgárok számára: az európai integrációk sikere érdekében. Mindannyian egyet tudunk érteni abban, hogy az európai jövő nem a brüsszeli megállapodások puszta teljesítésében mutatkozik meg, hanem a régió országainak összefogásában is, melyre mindnyájuknak, saját maguktól kell törekednünk. Közös feladatunk, szintén saját érdekünkben végrehajtani bizonyos gazdasági igazságügyi reformokat, jobbá tenni a polgárok mindennapjait, magasabb életszínvonalat szavatolni – fejtette ki Stefanović. A különbségeket dialógus útján kell megtanulnunk áthidalni, amiben az európai integrációs folyamat egyszerre jelent segítséget, és kihívást is – tette hozzá.
Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke három fontos kérdést emelt ki fölszólalásában. Beszélt a központnak és a régiónak a viszonyáról, utalva a Belgrád és Újvidék közötti kapcsolatokra.
Nem lehet úgy közeledni az unióhoz, hogy a közeledést jogszabály-harmonizációs folyamatként éljük meg csupán. Egy olyan időszakként kell erre tekinteni, amelynek során kezelnünk kell a belső feszültségeinket is – nyilatkozta a konferencia szünetében a vajdasági magyar médiának.
A másik feszültségforrásként a többség és a kisebbség viszonyát emelte ki, s e téma kapcsán említést tett a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatáról és a vajdasági autonómiát érintő kérdésekről is. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti tanácsokról szóló jogszabály annak megnyirbálása nélkül éli majd túl az alkotmányos vizsgálatot. Pásztor harmadik fontos kérdésként a közös történelmi múlt feldolgozásáról szólt, melynek kapcsán a közös főhajtással véleménye szerint, ha nem is végső, de nagyon jelentős lépés történt.
HUSZONKÉT ÉV
Lapunknak adott nyilatkozatában Josip Leko, a Horvát Szábor elnöke az immár uniós tagállamnak számító Horvátország tapasztalatairól beszélt.
– Rengeteg tapasztalatot meríttettünk az előcsatlakozási és csatlakozási folyamatból. Horvátország egyéni bánásmódban részesült, hiszen esetében három fejezettel bővültek a csatlakozási tárgyalások. Szeretnénk ezeket a tapasztalatokat tovább adni a szomszédos államoknak is – húzta alá Leko.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a tárgyalások mely szakasza számított a legmegerőltetőbbnek a horvát parlament elnöke elmondta, a legnehezebb a mindennapi életbe beépíteni az unióban érvényben lévő értékeket.
Legyen szó az igazságszolgáltatásról, az oktatásról, az egészségügyről, vagy az emberi jogokról, a legnehezebb az értékek beépítése, elsajátítása. Az, hogy a folyamat sikerrel járjon a társadalom egészének az elhatározására van szükség: a polgároknak és a politikának is egyet kell érteniük. Horvátországban létezett e konszenzus, s a függetlenség elnyerése, a rendszerváltás után 22 évvel, ma olyan társadalomban élünk, mely osztozik az európai államok demokratikus tradíciójában, elfogadott értékrendszerében – nyilatkozta Josip Leko.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán államainak az Európai Unióban van a helyük. A jelenleg EU-n kívül álló országok közös célja, minél gyorsabbá és hatékonyabbá tenni az elindított reformokat, ezzel gyorsítva fel magának a csatlakozásnak a folyamatát is. Záró gondolatként hangzott el az, hogy a térség akkor fog majd végleg stabilizálódni, amikor az érintett országok is EU-tagállamokká válnak, amikor befejezik az euroatlanti integráció folyamatát.
