A családok éve lesz 2018

CIKKÜNKHÖZ FOTÓGALÉRIA IS KAPCSOLÓDIK: https://www.magyarszo.rs/hu/3522/galleria/173981/A-Magyar-%C3%81lland%C3%B3-%C3%89rtekezlet-(M%C3%A1%C3%A9rt)-XVI-plen%C3%A1ris-%C3%BCl%C3%A9se---Budapest-a-V%C3%A1rkert-Baz%C3%A1r.htm

Az anyaországban élő és a külhoni magyarság életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozott a Magyar Állandó Értekezlet XVI. plenáris ülésén, amelyet a budapesti Várkert Bazárban tartottak meg magyarországi és határon túli politikusok, érdekvédelmi szervezetek képviselői jelenlétében.

A 2010-ben újjáalakult MÁÉRT tagjait Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta, az elmúlt hét évben jelentős előrelépés történt a testület munkájában. Az anyaország politikai szervezetei között konszenzus van az állampolgárság, a határon túli autonómiatörekvések és lényegében a szavazati jog kérdésében is, és a fellángoló viták ellenére – jegyezte meg, hozzátéve, köszönet jár az ellenzéki pártoknak is azért, hogy hozzájárultak ennek a nemzeti konszenzusnak a megteremtéséhez. Erkölcsileg helyes rendezése van érvényben a szavazati jognak: a magyarországi magyarok két szavazatot adnak, a külhoniak egyet, ezt a baloldali pártok is támogatni tudták, mert figyelembe veszi az anyaországi és a határon túli magyar közösségek közötti helyzetbeli eltéréseket – fejtette ki a miniszterelnök.

Magyarországnak „van mire szerénynek lennie”, ismételte meg az előző napi kijelentését Orbán Viktor, hozzátéve, vannak vitathatatlan eredmények, amelyeket a magyar emberek értek el, az ország a saját lábára állt, nem akar más pénzén élni. Saját erőből és munkából kíván élni, ennek érdekében mintegy ötven reformot hajtottak végre az elmúlt hét évben a gazdaság területén, ismertette a magyar miniszterelnök.

A „JÓ PROBLÉMÁK” ÚTJÁN

Orbán Viktor beszélt a külföldi politikai színtéren bekövetkezett változásokról is.

– A 2008–2009-es gazdasági válságot követően több válság is megrázta az Európai Uniót. Magyarország nem a nemzetközileg kipróbált és be nem vált módszerekkel kívánja rendezni a pénzügyi helyzetet, évekig tartott megvédenie az erre vonatkozó elképzeléseket. Magyarországon a magyar érdek az első, ezért új alkotmányt írt az ország, amelyben egyesítették a nemzet széthasogatott szövetét. A teljes magyar közösség egyesítésének az ügyében azonban még számos lehetőség van, ebben a munkában valahol félúton járhatunk jelenleg – értékelte, hozzátéve, Magyarország ma önálló akarattal és mozgástérrel rendelkezik, egy európai középállamnak számít, és ennek sikerét az előbbi két feltétel megléte határozza meg.

– A politikában mindig gondok vannak, jó és rossz problémák között lehet választani. Amikor nincs elég munkahely, az rossz probléma, amikor több a munkahely, mint a munkavállaló, az a jó probléma. Az államnak sikerült a rossz problémákból átjutni a jó problémák mezejére. Erős anyaország nélkül nem létezhet jelentős nemzetpolitika sem – húzta alá a kormányfő.

„ODA KELLETT A KERÍTÉS, AHOVA SEMMIKÉPP SEM SZERETTÜNK VOLNA ÉPÍTENI”

A külhoni politikai eredmények között említette az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózat létrehozását, az egységes oktatási rendszer kialakítását.

– Ma közelebb állunk a szomszédainkhoz, mint korábban bármikor. A magyar állam érdeke az erős Szerbia, Románia, Horvátország, ahogyan ezeknek az országoknak is az az érdeke, hogy Magyarország erős legyen. Nem fogadták ellenségesen a magyar határon túli gazdaságfejlesztési programokat egyik államban sem. Ez a közép-európai együttműködés gondolatának az elfogadását jelenti a szomszédok részéről. A V4-es államok közös hangnemet tudtak kialakítani fontos európai kérdések tekintetében – fogalmazott Orbán Viktor, aki komoly nemzeti teljesítménynek nevezte a migráció megállítását, amelyért, mint mondta, köszönet jár a délvidéki magyaroknak.

– Oda kellett kerítést építenünk, ahova egyáltalán nem szerettünk volna. Ezt a délvidéki magyarság megértette, a szerb kormány pedig elfogadta. Köszönet érte Pásztor Istvánnak is, aki mindvégig megértéssel fogadta a migránsválságot kezelő magyarországi intézkedéseket – jelentette ki Orbán Viktor, aki beszédében a legnagyobb kihívásnak a nemzet demográfiai hanyatlását nevezte, aminek orvoslása során szerinte konfrontálódni kell a bevándorlási kérdéssel. Nyugat-Európa bevándorláspárti, mondta, matematikai választ adnak a kérdésre: amennyivel csökken a népesség, annyi személyt kell „importálni”. Magyarország másik úton jár, tette hozzá, a családtámogatásban hisz, inkább magyar gyerekeket és családokat szeretne látni, mint nagy horderejű bevándorlást. 2018 a családok éve lesz, új demográfiai javaslatokat kell megfogalmazni, családpolitikai megoldásokat kell eszközölni, magyarázta.

– Az elmúlt hét év a nemzetegyesítés hét éve volt, a következő évek a nemzetépítés évei legyenek. A Kárpát-medence jövőjét magyar nyelven írják: van jövőnk, érdemes azon gondolkodni, a nemzetpolitikának ugyanakkor már nem csupán védekezésből kell állnia, hanem közép-európai együttműködés keretében fejlődésről, gazdasági gyarapodásról is. További jelentése a mondatnak: győztesek leszünk, a történelmet ugyanis mindig a győztesek írják – szögezte le a magyar miniszterelnök.

IDENTITÁS, GAZDASÁG, NEMZETEGYESÍTÉS

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bevezető beszédében feltette a kérdést: mi a magyar állam értelme és célja?

– Az, hogy a nemzet fennmaradjon, a magyarok életminősége pedig folyamatosan javuljon. Ez csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrésze fennmarad. Az egyetemes magyarság fennmaradásához erős anyaországra van szükség, erős nemzetpolitikára. Ennek átgondolt keretrendszere van az elmúlt években, minden egyes magyarországi döntés a külhoni magyarságról is gondot visel. A külhoni magyarság megerősítéséhez három feltétel megteremtésére volt szükség: az identitás megerősítését célzó intézkedésekre, a gazdasági támogatások kiterjesztésére a külhoni magyarságra, továbbá a nemzet közjogi egyesítésére – értékelte a kormányfő-helyettes, aki utalt az egymilliomodik külhoni állampolgársági kérelem jóváhagyására is.

A vajdasági magyarság politikai vezetői is ott voltak az értekezleten, így Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács vezetője is részt vett a munkában. Az előző évi konferenciával ellentétben szerkesztőségünk és más sajtóorgánumok számára is csupán az Orbán-beszéd ideje alatt engedélyezték az épületben való tartózkodást, azt követően nem csupán a tanácstermet, az épületet is el kellett hagyniuk az újságíróknak csaknem két órára.

NEHÉZ, DE SIKERES DÖNTÉSEK ÉVE

A vajdasági magyar közösség elmúlt évének elemzése során Pásztor István elmondta, politikai döntések szempontjából nehéz év áll mögöttünk, elsősorban a szerbiai államfőválasztáskor meghozott döntés, a hatalmi koalíció jelöltjének támogatása, a különféle erkölcsi és érzelmi fenntartások miatt. A döntés azonban célszerűnek bizonyult, megerősítette a VMSZ, és ezáltal a magyar közösség helyzetét is a szerbiai politikai színtéren.

Pásztor lapunknak adott nyilatkozatában beszámolt arról, hogy felszólalásakor beszélt a magyarországi ipar látható fejlődésének hatásairól, valamint az anyaországtól kapott erkölcsi, politikai és anyagi támogatás jelentőségéről is. Lényegesnek nevezte, hogy 2018 a családtámogatás éve lesz, ugyanis a programból közösségünk is meríteni fog, hiszen annak célkitűzései megfelelnek a VMSZ célkitűzéseinek.

A konferencia zárónyilatkozata elítélte a kisebbségi jogok ukrajnai csorbítását az oktatási törvény meghozása kapcsán. Elvetették továbbá Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének külhoni szavazati jog megvonására vonatkozó javaslatát, és támogatásukról biztosították a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése egymillió uniós állampolgártól származó aláírás begyűjtésével.