Megkezdődik a Kárpát-medencei óvodafejlesztés második üteme, amelynek keretében – csaknem 21,5 milliárd forintos ráfordítással – 77 új óvoda és bölcsőde épül, továbbá 250 intézmény újul meg 2019 végéig. A hírt bejelentő Grezsa István magyar kormánybiztos tegnap Budapesten arról is beszámolt, hogy valójában egy összesen 38,5 milliárd forintos programról van szó. Szerinte ez a magyar költségvetés legnagyobb külhoni programja.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztés második ütemének bejelentésére érkezik Grezsa István kormánybiztos (elsőként), határon túli magyar politikai vezetők, köztük Pásztor István VMSZ-elnök társaságában (Fotó: MTI)
Közölte: a határon túli magyar óvodások száma jelenleg 48 ezer körüli, a cél pedig az, hogy ez a szám legalább 60 ezerre emelkedjen, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe, amelyekből 1675 működik.
Tájékoztatott arról is, hogy központi továbbképzések indulnak, beleértve a legmagasabb színvonalú óvodapedagógiai, módszertani képzéseket, s a Hagyományok Háza programjai is eljutnak minden nemzetrészhez.
Az új fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több mint tízezerrel nő a Kárpát-medencében. A második programrész keretében befejezik még azt a 19 óvodát is, amelynek a fejlesztése az első ütemben kezdődött.
A program első szakaszában 17,1 milliárd forintból 76 új óvoda és bölcsőde épülhet(ett), s több mint 200 bölcsődei és óvodai intézmény újul(t) meg vagy bővül. Emellett 15 magyar tannyelvű roma óvoda fejlesztése valósulhat meg.
A magyar nyelvű roma kisebbség óvodahálózatának fejlesztésére továbbra is nagy figyelmet fordítanak, a második ütemben 3 új roma óvoda épülhet fel és további hármat felújítanak.
A program egyházi forrásigénye 13,5 milliárd, a világi része 7,84 milliárd forint.
A fejlesztés során Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet. Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg.
A nagyszabású fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón résztvevő Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az oktatási intézmények mellett a politikai intézményrendszert is meg kell erősíteni. Utóbbi sokszor bizonyított már, s megmutatta, hogy ha nem lenne, a magyarság sokkal nehezebb körülmények között élne – tette hozzá.
Felidézte: a 2010-es kormányváltás óta a nemzetpolitika gyökeres változáson ment át. Emlékeztetett a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló döntésre, s közölte: már több mint egymillió új állampolgárt regisztráltak.
Kitért a nemzeti összetartozás napjára is, majd felidézte, hogy bevonták a közjogi egyesítésbe a határon túli nemzetrészeket, s a politikai döntéshozatal lehetőségét is biztosították a külhoniaknak, akik részt vehetnek az országgyűlési választásokon. Eddig 301 ezren regisztráltak a 2018-as választásra, de Budapest szeretné, ha még többen megtennék ezt.
A határon túli magyar politikai vezetők közül többen is részt vettek a tegnapi tájékoztatón.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: legalább annyira fontosak az óvodák, mint a beiskolázási program, az ösztöndíjak, valamint a kulturális és gazdaságfejlesztési programok. Jóformán nincs olyan intézmény, illetve óvodás, aki a program valamely eleme által ne lenne érintett. Elmondta: csaknem 6000 óvodás van Vajdaságban, s a programnak köszönhetően 6 óvodai szórványközpont jön létre, 3 szórványóvodát támogatnak, míg 24 településen fejlesztések valósulnak meg, 79 településen pedig játszósarkot alakítanak ki.
Kitért arra is, hogy nagyon sokat jelent a magyar kormány stratégiai partnersége, kifejezte reményét, hogy ez hosszú távon is megmarad. Hozzáfűzte: a stratégiai partnerség lényege a közös erőfeszítés, s az együttes munka azért, hogy a határon túli magyar közösségek minden tagja jobban élhessen a szülőföldjén. Ez az a kapocs, amely hihetetlen erővel köti össze őket.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az óvodafejlesztési programnak köszönhetően jobb körülmények között tudják majd a gyerekeket nevelni, és jobb körülmények között dolgozhatnak a pedagógusok is.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kifejezte reményét, hogy a budapesti támogatás segítségével ott is indulhatnak óvodai csoportok, ahol eddig nem voltak.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke problémának nevezte, hogy hazájában nem kötelező óvodába járni. Állami támogatás híján még rosszabb a helyzet a bölcsődékkel.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott: az óvodáskor nagyon fontos az anyanyelv elsajátítása szempontjából. Ezért üdvösnek tartja, hogy a program jelentős része a Felvidékre érkezett.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt mondta, hogy náluk, Szlovéniában nincsenek egynyelvű óvodák, minden intézmény kétnyelvű, itt próbálják a magyar tartalmat erősíteni.
