Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója (Ótos András felvétele)
Négyszáz magyarországi és határon túli kiállító, 1.500 vállalkozó vesz részt az idei, másodízben megrendezett Kárpát-medencei Gazdasági Konferencián és Kiállításon, a tavalyi hajdúszoboszlói állomást most a budapesti Várkert Bazárban megtartott esemény követte.
A részvevőket köszöntve Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója azt mondta, büszkék lehetünk a magyar gazdaság elmúlt években felmutatott eredményeire, bizonyítéka a sikernek az is, hogy ennyien meg tudnak jelenni vállalkozásukkal, kínálatukkal a kárpát-medencei expón.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese beszédében úgy fogalmazott, nyolc év nem számít túlságosan hosszú időnek egy ember életében sem, egy államéban pedig még annyira sem sok ez az idő, Magyarországnak az elmúlt kétszer négy éves mandátumban mégis sikerült sorsfordító eredményeket elkönyvelnie. Biztonságot nyújtó országa, erős nemzete lett a magyarnak, állapította meg, ehhez pedig az kellett, hogy megvédett határai, gazdasági eredményei és szuverén külpolitikája legyen az államnak. Visszavonhatatlan eredmény, értékelte, hogy egy élő és érző organizmus ma a nemzet, bármelyik tagja kerüljön bajba, azt érzékeli annak központi idegrendszere is.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese (Ótos András felvétele)
Arra emlékeztetett, hogy 2010-ben az első döntése volt az Országgyűlésnek, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített honosítási eljárást. Most, amikor a magyar nemzet történetében kedvezőtlen változások centenáriumára emlékszünk, fontos feltenni a kérdést, mit tettünk meg annak érdekében, hogy ezeket a kedvezőtlen körülményeket áthidaljuk a lehető legnagyobb mértékben, mutatott rá Magyar Levente, aki meggyőződését fejezte ki, hogy a térségben elindított gazdaságfejlesztési programok meglehetősen határozott választ adnak a kihívásokra.
Kiemelte, Vajdaságban a napokban már negyedmilliárd eurós nagyságrendet ér el ez a fejlesztési kezdeményezés, a több tízmilliárd forintos támogatások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetrészek megélhetésén javítsanak, azok felzárkózását segítsék. Későbbi sajtónyilatkozatában a miniszterhelyettes közölte, egyértelmű, hogy a leendő magyarországi parlamenti választásoknak is óriási tétje van ebből a szempontból, hiszen nemzeti kormánynak kell alakulnia ahhoz, hogy a megkezdett, hatalmas sikerekkel ötvözött utat folytassuk a következő négy évben is.
STABILLÁ TENNI A NÖVEKEDÉST
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláhúzta: a magyar kormány nem ország-, hanem nemzetstratégiában gondolkodik, identitásmegőrző politikát folytat, s nem csupán szavakban teszi ezt. Segíteni igyekszik a határon túli közösségeket a tanulás, a gazdasági felemelkedés és új piacok lehetőségének a felkutatása terén is. Ebben van rendkívüli jelentősége e konferencia szervezőjének, a MNKH-nak is, jegyezte meg Varga.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (Ótos András felvétele)
A magyar gazdaság irányát jelző adatokról szólva a miniszter közölte, míg Magyarország a 2000-es évek közepén lemaradt a közép-európai államokhoz képest, s 2010 óta azon dolgozik, hogy ezt a lemaradást behozza úgy, hogy közben az adósságait is csökkentse. Mára sikerült újra felzárkóznia a V4-ek szintjére, most pedig elsősorban azon kell dolgozni, hogy ezt a helyzetet sikerüljön megőrizni, stabilizálni, állapította meg a tárcavezető. Mint mondta, 2013 óta a gazdasági növekedés folyamatos, 2011 óta az adósság is állandóan csökken. 2017-ben 4,2 százalékos növekedést jegyeztek Magyarország gazdaságában, a munkanélküliséget pedig sikerült 4 százalék alá szorítani, sorolta a pozitív eredményeket, s megjegyezte: a munkanélküliség az országban az elmúlt 27 évben soha sem volt ennyire alacsony.
A bruttó hazai termék mintegy 20 százalékkal múlta felül a 2010-es szintet. Ugyanakkor tennivaló is akad még, figyelmeztetett Varga, javítania kell az országnak a nők foglalkoztatottsági adatán, tény ugyanis, hogy 400 ezerrel több férfi dolgozik ma, mint nő. Egy másik feladat a mintegy 170 ezer közfoglalkoztatott továbbképzésekkel vagy átképzésekkel való munkaerőpiacra irányítása is. Magyarországnak tavaly több mint 13 ezer milliárd forint adóbevétele volt, az előző évhez képest 609 milliárddal több, annak ellenére, hogy az adóterheket csökkentették.
NAGY VOLT A KIHÍVÁS
A kétnapos expó első napján kárpát-medencei gazdasági kerekasztalt is tartottak a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőinek részvételével. A gazdaságfejlesztési programok eredményeit vitatta meg dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, dr. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának vezetője és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A tanácskozás résztvevői (Ótos András felvétele)
A nem sajtónyilvános találkozót követően újságíróknak nyilatkozva Pásztor arról szólt, hogy a vajdasági magyar közösség sikeres volt a fejlesztési tervek megvalósításában, elérték a gazdálkodók minden rétegét, határozott segítséget tudtak nyújtani.
Lapunk kérdésére válaszolva a pártelnök elmondta, úttörő szerep jutott nekünk, alapot adott az itteni kezdeményezés a többi határon túli térségben későbbiekben megkezdett programhoz. Kihívása és nemzetpolitikai súlya volt annak, hogy a vajdasági program sikeres legyen, fogalmazott. Mint mondta, vannak elképzelések arra vonatkozóan is, hogyan lehetne folytatni a hamarosan lejáró hároméves ciklust. A turizmusfejlesztési stratégia is ezeknek az elképzeléseknek az eleme, mondta, de az idén szeretnék Vajdaságban elindítani a gazdák képzését is egy olyan, akár telefonon is használható internetes felületnek az alkalmazására, melynek a kidolgozása már folyamatban van, s mely egyszerűsíteni, de korszerűsítené is a termelést. A tervekről azonban a későbbiekben kell részletesebben szólni, húzta alá, a magyarországi választási eredményektől is függ az, mi valósulhat meg azok közül.
A tanácskozás első napjának lezárása során Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese nemzetpolitikai kérdésekről szólva kijelentette: az egymillió új magyar állampolgár nagy eredménynek számít, az állampolgárság megadása az asszimiláció elkerülésének előfeltételét jelenti. Hozzátette: hasonlóan fontos a magyar közösségek autonómiájának megadása is, még ha azt számos államban ellenzik is.
