Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget – 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők. Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a nemzetiségi képviselő; nemmel a Jobbik és a DK szavazott. Az LMP és az MSZP-Párbeszéd frakció nem vett részt a szavazáson.
Áder János államfő gratulál Orbán Viktornak (Fotó: MTI)
Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.
Orbán Viktor – akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben. A kormányfő az eskütételét követő beszédében kiállt a 21. századi kereszténydemokrácia mellett.
– Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért – jelentette ki.
A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz. Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta: a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd. Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”. Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de „ha támadnak bennünket (…), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten”.
Az újraválasztott kormányfő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, különösen azoknak, akik a Fidesz–KDNP-re szavaztak.
Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, „igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket”. Megjegyezte: a magyarok végre úgy látják, hogy a jövő jobb lesz, ami jelentős alkotóerőt szabadít fel. A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban – amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik – az öt legjobb uniós állam között legyen.
A képviselők megtapsolják az újraválasztott miniszterelnököt (Fotó: MTI)
Orbán Viktor megígérte, hogy kormánya megállítja a népesedési hanyatlást. „Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni” – fogalmazott ezzel magyarázva a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen. Hozzátette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni a fővárost a megyeszékhelyekkel, és az új napelemparkok, valamint Paks II a tiszta és fenntartható energia élvonalába fogja emelni Magyarországot. A népbetegségeket radikálisan visszaszorítják, és nem riadnak vissza erős ösztönzők bevezetésétől sem az egészségügyben. Felépítik az új magyar honvédséget. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy „az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el”.
Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.
A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják.
– Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait – közölte.
A célok között említette Budapest régi nagyságának és fényének visszaadását.
Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, „új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel”. Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy „új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk”. Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál – sorolta.
Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat.
– Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért, alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem – fejtette ki.
Megjegyezte: vannak Európában, akik még azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg – értékelt.
A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy „a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására”.
– Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz – hangsúlyozta.
Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének.
– Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk – mondta a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az Európai Egyesült Államokra vonatkozó „hagymázas rémálmot”, s vissza kell térnie a realitások talajára.
Orbán Viktor szavait úgy zárta: „most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni”.
JÓZANSÁG, NYUGALOM, HIGGADTSÁG
A VMSZ elnöke levélben gratulált az újraválasztott miniszterelnöknek
Miután Orbán Viktort ismét miniszterelnökké választotta az Országgyűlés, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke levélben gratulált a magyar kormányfőnek. Közölte, a választási éjszaka óta eltelt egy hónap alatt a Fidesz vezetője mindenkihez tudott és akart szólni – ha máshogyan nem, akkor a demokrácia alapját jelentő ellenvélemények kifejezésre juttatásának biztosításával. Úgy fogalmazott, frusztrálja ez a hozzáállás a magát többségként feltüntetni kívánó kisebbséget, mely jobban érezné magát a kizárólagosságban.
Pásztor meggyőződésének adott hangot, hogy a valóbani többség ma emelt fővel ünnepel. „Az út, amelyen Magyarország elindult, az európai értékek felé visszavezető út – sokan értik és csatlakoznak Önhöz, mások felülírják és megkérdőjelezik azokat az értékeket, amelyeken jelenük nyugszik – a jövőjük már nem biztos, hogy ezen értékek mentén fog szerveződni. Ez olyan kulturális, civilizációs válságot vetít előre, amit a magyar emberek pontosan érzékeltek, amikor Ön mellett döntöttek. A vajdasági magyar közösség is meghozta a maga döntését…” – húzta alá a VMSZ vezetője. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nehéz pillanatokon csakis a józanság, nyugalom, higgadtság vezethet sikerrel át. Erőt, egészséget és a Gondviselő kegyelmét kívánta Orbánnak a következő évek munkájához.
