A keddi sátorállítást, továbbá az anyaországon belül és túl is nagy népszerűségnek örvendő Ákos fergeteges esti koncertjét követően szerdán hivatalosan is megnyílt a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén a Tusványos, a romániai, székelyföldi Tusnádfürdőn. A szabadegyetem nemzetpolitikai, nemzetközi és regionális politikai, valamint oktatási, ifjúsági, művelődési tanácskozásoknak, beszélgetéseknek, szórakoztató tartalmaknak és koncerteknek ad otthont egészen vasárnapig. Összesen 24 helyszínen várja a látogatókat több száz programmal.
Tegnap esős és napos időszakok váltogatták egymást, panaszkodni ennek ellenére senki sem tudott, hiszen tartalmas és aktuális témákat boncolgató előadások hangzottak el az eseménymegnyitót követően.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (középen) üdvözli Tőkés László lelkészt, európai parlamenti képviselőt (Ótos András felvétele)
Az erdélyi és kárpát-medencei fiatalság legfontosabb eseményének, a kikapcsolódás és a művelődés jó lehetőségének nevezte a tábort Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár. Elmondta: ezen a helyen valóban beszélgetések zajlanak, hiszen a közönség is szólhat, megjegyzéseket fűzhet az elhangzottakhoz.
– Számos olyan gondolat született itt meg, amelyeket azután a nemzetpolitika továbbvitt. Ilyen volt az oktatási-nevelési támogatási program, a kettős állampolgárság ügye, a státustörvény, vagy az új alaptörvény jó néhány cikkelye is – emlékeztetett.
Potápi szerint az elmúlt 26 évben a nemzetpolitika nagy fejlődést ért el. A hullámhegyek között említette a 15 évvel ezelőtti státustörvényt, amelyet egy szünet követett, majd 2010-ben ismét egy kimagasló időszak kezdődött. Közölte: ez a korszak még mindig tart a sikeres kormányintézkedéseknek, illetve annak a keretrendszernek köszönhetően, amely a nemzetpolitikához, a nemzeti összetartozáshoz ad alapot.
– Egységesült a magyar nemzet. A kettős állampolgárságot eddig 850 ezren kérelmezték, 780 ezren esküt is tettek. Csíkszereda, Kolozsvár, Szabadka munkája kiemelkedőnek számít ennek az eredménynek az elérésében – közölte.
Hozzátette: a nemzetpolitikai célkitűzésekkel összhangban Kárpátalja kiemelt helyet kapott az elmúlt másfél évben. A területen 2014 óta egyre inkább előtérbe kerül a szülőföldön boldogulás kérdése.
Ezt kívánja gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni a magyar kormány, ezért valósulhatott meg a külhoni szakképzés éve vagy a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve is. Ez a célja a gazdaságpolitikai törekvéseknek is. Az eső ilyen program Vajdaságban indult el, 50 milliárd forintos keretösszeggel.
Az államtitkár szerint az elmúlt két évtized áttörésének számít e stratégia a nemzetpolitika gondolkodásrendszerében. Közölte: hamarosan 32 milliárd forintos program indul a Kárpátalján, de a horvátországi magyarokra vonatkozó fejlesztési terv megvalósulása is közeledik.
– Az elvándorlás és a demográfiai problémák jelentik a legnagyobb gondot a Kárpát-medencében. Célunk a gyermekvállalási kedv ösztönzése, az otthonmaradás serkentése, a vegyes házasságokban született gyermekek magyar identitásának megerősítése – szögezte le.
Potápi egy kárpátaljai tanító következő mondatával zárta a beszédét: „Rájöttem arra, szebb a világ velünk, mint nélkülünk.”
„VOLTUNK, VAGYUNK, LESZÜNK”
Az idei szabadegyetem mottója: Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke arról beszélt, hogyan értelmezi maga ezt a mottót.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke (jobbról) üdvözli Tőkés László lelkészt, európai parlamenti képviselőt (Ótos András felvétele)
– A „voltunk” annyit jelent: a mi identitásunk európai identitás. Ez nem egyszerű evidencia, főleg most, hogy az angolok a kilépés mellett döntöttek. El kell gondolkodni azon, hogyan állunk az identitás dolgával, akkor is, ha még nem is teljesen lefutott ez a téma a briteknél.
Sok szélsőséges hangot hallani Magyarországon is, amelyek megkérdőjelezik az európai identitást és annak jövőképét. Mi azok vagyunk, akik az európai identitást valljuk, közös kultúrában osztozunk az itteni népekkel, az összetartozásban hiszünk. Osztozunk Európa problémáiban és sikereiben is.
A „vagyunk” alatt elsősorban azt érti: nincs szükségünk kioktatásra arról, mit jelent az európaiság, jogunk van egyet nem érteni uralkodó európai divatáramlatokkal. A jelen problémái között említette a migrációt, a terrorfenyegetettséget, az orosz birodalmi ösztönök éledezését és az európai intézményrendszer válságát.
– Tapasztalható egy összeurópai félelem. Az erre adandó magyar válasznak helye van. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Bizottság gyakran önkényeskedő, zsaroló, jogsértő válasza rossz, és jogunk van nemet mondani. A kisebbségi magyarságnak is joga van hangosan választ adni, adott esetben népszavazáson. Ez nem euroszkeptikus hozzáállás, sokkal inkább „eurokritikusság”. Az előbbi rombol, az utóbbi épít. Ez a kettő között a különbség – mondta.
Szerinte a „leszünk” annyit jelent, rendelkezünk bizonyos jövőképpel, tudjuk, hogyan
kellene kinéznie Európának, s benne Közép-Európának.
– Olyan képpel, amelyben a kisebbségi magyarság is láthatja az alagút végét. Keresztény Európát látunk. Ez viszont ne pusztán idea legyen, szövetségépítést kell jelentenie, ebben a visegrádi építkezésnek mindenképp fontos szerep jut – emelte ki Németh Zsolt.
A legutóbbi Tusványos óta tovább mélyült az EU válsága: lezajlott a Brexit, az Unió pedig nem mutatott érdeklődést a nemzetállamok és nemzeti közösségek iránt, állapította meg Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetpolitika feladata lesz meghatározni, milyen minőséget tud felkínálni a magyar állampolgárság mellé a szavazati jog és a honosítási bizonyítvány mellett, ami szerinte önmagában még nem elegendő.
HOL, HOGYAN VOKSOLTUNK?
A mögöttünk álló szavazások eredményeivel foglalkozott a Választási körkép a Kárpát-
medencében című beszélgetés, melynek apropójául a tavalyi ukrajnai, az idei szlovákiai, szerbiai és romániai voksolások szolgáltak.
Darcsi Karolina, a kárpátaljai Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Intézet kutatója elmondta: kiváló eredményeket értek el a kárpátaljai magyarok két pártjuk összefogásával. Olyan pozíciókat szereztek, amelyek segítik a céljaik megvalósítását. Az orosz–ukrán válság kapcsán közölte, a viszonyok megromlása tapasztalható az állam nyugati részében is.
Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja szerint két megközelítése lehetséges a szlovákiai választási eredményeknek. Az egyik a szlovák politikát veszi alapul, amelyre ugyanaz érvényes, mint arra, ami a világban zajlik: előre nem látható események következnek be.
– Az emberek számára elfogadhatatlan, hogy az oligarchák döntenek mindenről a politikusokkal kötött szövetségek révén. Ennek következtében nem várt módon protesztpártok kerültek be a szlovák parlamentbe. Társadalmi elégedetlenség alakult ki, amelynek következtében vegyes összetételű kormányt kellett alakítani. Magyar világunkban nem alakult kedvezően a helyzet, az MKP a szavazóbázis felét tudta csak megszólítani, alacsony volt a szavazási szándék is – véli Berényi, aki szerint a Most–Híd vegyes pártot és az MKP-t az különbözteti meg egymástól, hogy utóbbi a magyar közösség elvárásaival összhangban végzi a munkáját, az előbbi viszont a többségi társadalom által elfogadható politika szószólója.
Hajnal: Nem kell engedni, hogy háttérbe szoruljanak a kisebbségi érdekek (Ótos András felvétele)
A vajdasági választások eredményeit ismertető Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, 2014-ben a nemzeti tanácsi választásokon 35 közül 31 helyet a Magyar Összefogás jelöltjei szereztek meg. Szerinte az idei rendkívüli parlamenti választásokat az indokolta, hogy az EU felé közeledve abszolút többséget remélő kormányzó Szerb Haladó Párt arra számított, siker esetén továbbra is ellenőrizheti ezt a folyamatot, előbbre viheti az integrációkat. Ez pedig különösen az olyan feladatok szempontjából lényegbevágó, mint például az alkotmánymódosítás, amit a csatlakozási folyamat idején kell elvégezni.
– A választások után a VMSZ valamennyi hatalmi szinten koalícióra lépett az SZHP-vel, Pásztor István pártelnök a tartományi képviselőház elnöke, Nyilas Mihály pedig oktatásügyi és nemzeti kisebbségi titkár lett. Fontos, hogy minden szinten jelen legyen a magyar érdekképviselet, miként az is, hogy részt vehessen a döntéshozásban. Hatalmas feladatok várnak ránk, alkalmazni kell a kisebbségi akciótervet, meg kell valósítani a részarányos foglalkoztatást, szereppel kell bírnunk a tárgyalási fejezetek folyamatában. Nem kell engedni, hogy háttérbe szoruljanak a kisebbségi érdekek, mint Románia vagy Szlovákia uniós csatlakozása esetében, nem szabad ebbe a hibába esnünk. A Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok is hangsúlyos szerepet kapnak ebben az érdekérvényesítésben. Új perspektíva nyílhat ezáltal a közösség számára, ehhez járul hozzá a jelentős magyarországi gazdasági támogatás is – foglalta össze az itteni körülményeket Hajnal.
MIÉRT SZAVAZNAK KEVESEBBEN?
Kovács Csaba, az Erdélyi Magyar Néppárt pártigazgatója elmondta, szervezete hozta az előző négy év eredményeit, elégedettek azonban nem lehetnek.
– Nem közvetít a romániai magyar politika egy egységes képet. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan szavazatot veszítenek a magyar pártok – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség polgármestereinek egymástól eltérő politizálására. Mozaikos rendszernek nevezte a romániai magyar politikai életet, ami szerinte zavart kelt az emberek között, és eltántorítja őket a voksolástól. A két párt csak annyiban tud egyetérteni, hogy legyen parlamenti képviselet, s hogy fontos a megmaradás.
Ez azonban nem elég a szavazók számára – húzta alá.
Nem mindenben értett vele egyet Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki a magyarságon belüli támogatottsági adatokkal bizonyította, hogy a szavazók több mint 80 százaléka már több ciklusban folyamatosan ezt a pártot támogatja.
– Átszabták a játékszabályokat, de magyar szempontból ugyanazokat az eredményeket hozták a helyhatósági választások, mint korábban, azzal, hogy az RMDSZ nagyobb szeletet hasított ki a magyar szavazatok közül, mint 2014-ben, ami viszont csak kis elmozdulást jelent.
A magyarok szavazási hajlandósága kapcsán közölte, az ugyanúgy alakul, mint a többségi nemzeté. Hat százalékkal esett az általános részvételi arány, s a százezerrel kevesebb magyar szavazat is megfelel ezeknek az arányoknak.
A nap folyamán a jövő Európájával, de a múlt kommunista bűntetteivel, a regionalizmus kérdéskörével, az önrendelkezés módozataival és gazdasági témákkal, a külhoni magyar fiatal vállalkozókkal is foglalkoztak előadások. A mai témák között szerepelnek a kontinens biztonságát, a kárpát-medencei kisebbségi jogok érvényesülését, valamint a magyar állampolgárságot és az azzal járó szavazati jog kapcsán felmerülő kérdéseket firtató beszélgetések is.
