Dél-Tirol, Katalónia vagy Belgium jó példáit jelentik a kisebbségi jogok rendezésének Európában, a szerbek, oroszok rendezetlen kisebbségi státusa vehetők a rossz példa alapjául kontinensünkön – közölte felvezetése elején a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar kisebbségi jogokkal foglalkozó panelvitáján Csóti György moderátor, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
Sokan hallgatták a Kárpát-medencei magyar kisebbségi jogokkal foglalkozó panelvitát, amelyben a VMSZ-elnök előadóként vett részt (Ótos András felvétele)
– Létezik egy megoldatlan magyar ügy Európában, még ha kevesen is ismerik ezt el. Szlovákiában a kisebbségi politika brutálisan diszkriminatív. Viszonylag megengedő alkotmány létezik, a végrehajtás viszont nem tartja be az „enyhébb” kategóriába tartozó megoldásokat sem. Kárpátalján a magyarság helyzete összetett, az orosz kisebbséggel van elfoglalva a hivatalos ukrán politika, a magyaroknak marginális szerep jut csak. Gazdasági, megélhetési, létbiztonsági kérdésekkel küszködnek. Erdélyben a román kisebbségi politika álszent, hazug, képmutató. Jó nyelvtörvény létezik, melyet viszont a gyakorlatban betartatni lehetetlen és tilos. Vajdaság tekintetében lehetünk a leginkább derűlátóak, néha a szerb politika ugyan visszanyes valamit, de itt áttörés jöhet létre a kulturális autonómia megvalósításában. Szerbia uniós tagságra törekszik, jó bizonyítványt kíván felmutatni Brüsszel és Budapest felé. Horvátországban és Szlovéniában már nem másodrendű polgárok a magyarok, az alkotmányban rögzített államalkotó tényezőnek számítanak – foglalta össze, ahogyan mondta, „budapesti nézőponttal” a határon túli magyar kisebbségi állapotokat Csóti a romániai Tusnádfürdőn.
A határon túli nézőpontok közül elsőként a vajdaságit ismerhette meg a hallgatótábor. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: elvi szinten valóban van megoldatlan magyar ügy, melyet azonban nekünk kell rendeznünk, nem bízhatunk benne, hogy Európa látja ezeket a gondokat.
Dél-Tirol, Katalónia vagy Belgium jó példáit jelentik a kisebbségi jogok rendezésének Európában, a szerbek, oroszok rendezetlen kisebbségi státusa vehetők a rossz példa alapjául kontinensünkön – közölte felvezetése elején a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar kisebbségi jogokkal foglalkozó panelvitáján Csóti György moderátor, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
– Létezik egy megoldatlan magyar ügy Európában, még ha kevesen is ismerik ezt el. Szlovákiában a kisebbségi politika brutálisan diszkriminatív. Viszonylag megengedő alkotmány létezik, a végrehajtás viszont nem tartja be az „enyhébb” kategóriába tartozó megoldásokat sem. Kárpátalján a magyarság helyzete összetett, az orosz kisebbséggel van elfoglalva a hivatalos ukrán politika, a magyaroknak marginális szerep jut csak. Gazdasági, megélhetési, létbiztonsági kérdésekkel küszködnek. Erdélyben a román kisebbségi politika álszent, hazug, képmutató. Jó nyelvtörvény létezik, melyet viszont a gyakorlatban betartatni lehetetlen és tilos. Vajdaság tekintetében lehetünk a leginkább derűlátóak, néha a szerb politika ugyan visszanyes valamit, de itt áttörés jöhet létre a kulturális autonómia megvalósításában. Szerbia uniós tagságra törekszik, jó bizonyítványt kíván felmutatni Brüsszel és Budapest felé. Horvátországban és Szlovéniában már nem másodrendű polgárok a magyarok, az alkotmányban rögzített államalkotó tényezőnek számítanak – foglalta össze, ahogyan mondta, „budapesti nézőponttal” a határon túli magyar kisebbségi állapotokat Csóti a romániai Tusnádfürdőn.
A határon túli nézőpontok közül elsőként a vajdaságit ismerhette meg a hallgatótábor. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: elvi szinten valóban van megoldatlan magyar ügy, melyet azonban nekünk kell rendeznünk, nem bízhatunk benne, hogy Európa látja ezeket a gondokat.
Pásztor István: A szerb társadalomban pozitív a magyarság megítélése (Ótos András felvétele)
– Mindenkinek el kell végeznie saját „házi feladatát”, minden közösségnek a saját államában megoldásokat kell keresnie a hatalmi struktúrákkal együttműködve. Nemzeti érdeknek számít Magyarország erősödése is ebben a folyamatban, érdekérvényesítő erőnket viszi ugyanis előbbre – mutatott rá Pásztor.
Tévesnek nevezte azt a felfogást, mely szerint a szerb politika azért mutat hajlandóságot a magyar közösség iránt, mert közeledik az EU-hoz. Ez nem működött Szlovákia, Románia esetében, otthon kell politikailag erősnek lenni, értékelte. Az idei előrehozott parlamenti és rendes tartományi és önkormányzati választások kapcsán kifejtette, a voksolás után a vajdasági magyar közösség megőrizte korábbi politikai súlyát. Stratégiai lépésnek nevezte a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciót.
– Az országos szintű együttműködésről még folynak a tárgyalások, tartományi és helyi szinteken már megvalósult a koalíció. Meg akarjuk erősíteni az előző években kivívott politikai pozíciókat. A megbeszélések sikerére számítok, amihez kétségkívül hozzájárul a Magyarország és Szerbia közötti történelmi szintű jó kapcsolat is – hangsúlyozta.
Fontosnak nevezte a 23. tárgyalási fejezet megnyitását, annak kapcsán pedig különösen a kisebbségi akcióterv megszületését, melynek kidolgozásában aktív szerepet töltött be a VMSZ. A cselekvési terv, mint ismertette, 11 fejezetet tartalmaz, érinti a hátrányos megkülönböztetés leküzdését, a művelődés, tájékoztatás témáját, a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, a nyelv- és íráshasználatot, a kisebbségiek arányos foglalkoztatását a közszférában és közvállalatokban, a nemzeti tanácsokat, a gazdasági helyzet javítását, de a nemzetközi együttműködést is.
– A szerb jogrend része lesz egy olyan új rendszer, amelyben tudnunk kell, hány foglalkoztatott számít kisebbséginek a közszférában, s ez hihetetlenül nagy előrelépést jelent. A részarányos foglalkoztatás eléréséhez arra van szükség, hogy kellő számú szakemberünk legyen. Oktatási rendszerünket át kell alakítani. Szerencsés körülmény az újvidéki Európa Kollégium megnyitása, ahol ősztől már 420 fiatal tud új körülmények között tanulni, közösségi életet élni.
Tovább kell gondolni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, állapította meg, s ehhez megvan a nyitottság az SZHP részéről. A gazdaságfejlesztési program rendszeréről szólva elmondta: két pályázati kör bonyolódott le, 900 támogatott van. Ősztől a programot továbbviszik az eddigi elemek megismétlésével és újak behozásával.
– Nem felhőtlen, de nem reménytelen a helyzet. A szerb társadalomban pozitív a magyarság megítélése. Magyarországnak megvan a kellő ereje. Ezek kellenek a sikeres kisebbségi politikához, de főleg az, amit magunk is meg tudunk tenni – zárta gondolatait Pásztor.
DIKTATÚRA ÉS DEMOKRÁCIA KÖZÖTT
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja a Székely Szabadság Napjához való román hozzáállás alapján ecsetelte az erdélyi magyarság helyzetét. Közölte: 2013-ban 40 ezren vettek részt az első ilyen tüntetésen. Két éve azonban már nem kaptak a rendezvényre engedélyt, ez volt a magyarázat a tiltásra. Tavaly már teljesen betiltották a pénzügyi ellenőrzéskor kimutatott mulasztásra hivatkozva. Az idén példa nélküli bírságokat is kiróttak. A hatóságok 16 ezer eurós összértékű pénzbüntetéseket szabtak ki magánszemélyekre is, mert rájöttek, nem megfelelő módszer a szervezők büntetése, a résztvevőket is szankcionálni kell, hogy elrettentsék őket.
– Románia egy olyan ország, ahol bármelyik közhatóság felléphet politikai rendőrségként, pénzügyi hatóság, adóhatóság átveheti a biztonsági szolgálat szerepét. Diktatúra és demokrácia között tántorog az állam, és nem tud választani – közölte Dabis.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) titkára aláhúzta: Ukrajna nem jogállam, ezért nehéz a kisebbségi állapotot is elemezni.
– Az alkotmányban le vannak írva a jogok, a végrehajtás azonban elmarad. A legnagyobb számú kisebbség iránt megengedő az állam, a magyarok másodlagos szereppel bírnak.
Törvényileg nem garantált a kisebbségek számára a parlamenti képviselet. A kilencvenes években volt talán a legjobb a helyzet, akkor ugyanis egyéni választási rendszer volt, s egy kerületbe kerültek a magyar tömbben lakók. A vegyes választási rendszer rontott mindezen, majd 2006 után, az arányos rendszer ellehetetlenítette a parlamentbe jutást – magyarázta.
A KMKSZ-titkár hozzátette: 2012-től ismét vegyes rendszer van érvényben, de a tömbmagyar vidéket három részre osztották, és mindenütt kisebbségben van a magyarság. Később még történtek módosítások a választási törvényben, de a lényeg az semmit sem változott. Ha képviselőt akar bejuttatni a parlamentbe a magyarság, azt csakis egy többségi párt listáján, megállapodás révén teheti meg.
Az elszlovákosodás, asszimiláció, elöregedés jellemzi a felvidéki magyar közösséget, a kilencvenes években jegyzett 10,8 százalékról 8,5-re fogyatkozott a magyarság aránya, és semmi sem utal arra, hogy a folyamat lassulna – jelentette ki Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) újonnan megválasztott elnöke. Az MKP kimaradt az elmúlt három szavazás során a parlamentből, de a Most–Híd vegyes párt ott volt és ott van ma is, tette hozzá. Szerinte a vegyes párt pozitívabb hangnemben kommunikálja kisebbségügyi sikereit a közvélemény számára, mint amekkora valóban az a bizonyos siker. Nem valósulnak meg a jogszabályok, szabotálják a jogérvényesítést, ahol csak tudják, húzta alá a politikus.
HOGYAN SZAVAZHATUNK ŐSZRE?
Az október 2-ai kvótareferendumról is szó volt tegnap az egyik tusványosi beszélgetésen, hiszen a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok is szavazhatnak. Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos a voksolás lebonyolításáról elmondta: jó szervezetrendszer áll rendelkezésre, amely kiválóan vizsgázott az állampolgárságról szóló törvény végrehajtása terén. Eddig 850 ezer honosítási kérelmet adtak át, 780 ezer esküt tettek, 23 ezer kérelmet utasítottak el. A szavazásra regisztrált külhoni állampolgárok száma 259 ezer, ami a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, szavazásra jogosult, felnőtt korú határon túli magyar állampolgárok több mint fele.
Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője elmondta, diplomáciai, konzuli üzenetek lesznek, ezenfelül nagyobb kampánnyal nem számolhatunk a határon túl, a külhoni magyarság aktívabb, lelkiismeretesebben vesz részt a szavazásokon. Elmondta: szimbolikus és nemzetegyesítő kérdés az októberi referendum témája, és sorsdöntő az Európai Unió szempontjából is. Ezért határozott üzenetet kell intézni az európai intézményrendszerhez, a válasz ugyanis túl fog mutatni a magyarországi népszavazáson.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint a fő cél elérni a regisztrált határon túli magyarokat. Az eljárásról elmondta: kétszer keresik majd fel a polgárokat, egyszer postán a korábban megadott értesítési címre, egyszer pedig tájékoztató levelet küldenek azoknak, akik a külképviseleteket jelölték meg elérhetőségként. A szavazólapok kézbesítési módját utólag még mindenki módosíthatja. Csak személyesen lehet majd átvenni a kiküldött csomagot a külképviseleteken. Voksot térítésmentesen postai úton lehet visszaküldeni, vagy a külképviseleteken kihelyezett urnákba lehet bedobni. Érvényességi feltétel a szavazatot tartalmazó kis boríték leragasztása, majd a nyilatkozat mellékelése és együtt a válaszborítékba helyezése. A személyesség már nem feltétel a szavazatok urnába dobásakor a külképviseleteken. A levélszavazatoknak október 1-jén éjfélig be kell futniuk.
Augusztus 20-a után küldik ki a leveleket, így elég idő lesz a voksolásra és a szavazatok visszaküldésére – tudtuk meg.
A közérdekű és politikai jellegű tanácskozásokat az esti órákban a Tankcsapda, majd Rúzsa Magdolna koncertje követte Tusnádfürdőn.
